Fejenként 15 ezer euró kártérítésre jogosult az a 17 román állampolgár, aki az 1989-es forradalomban meggyilkolt vagy megsebesült hozzátartozója ügyében panaszt emelt a román állam ellen – derül ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) keddi közleményéből.
2016. február 23., 20:102016. február 23., 20:10
Az EJEB szerint a román igazságszolgáltatás nem végzett tényleges vizsgálatot, márpedig az államnak meg kell állapítania, kik a felelősök azért, hogy a forradalom idején emberek haltak, illetve sebesültek meg.
Az ítélet rámutat: az eljárás során megsértették az emberi jogok európai egyezményének 2. cikkelyét, mivel nem végeztek hatékony nyomozást az 1989-es események ügyében, amelyek során a panaszosok rokonait meggyilkolták. Az EJEB ítélete azért számít különösen fontosnak, mert a román katonai ügyészség épp tavaly októberben döntött úgy: nem indít nyomozást az 1989-es forradalommal kapcsolatban, miután megállapították, hogy egyebek mellett a feltételezett bűncselekmények egy része elévült, másik része meg sem történt. A mintegy ezer halálos áldozatot és több mint 3 ezer sebesültet követelő népfelkelés 1989. december 16-án kezdődött Temesváron, majd kiterjedt Bukarestre és több romániai nagyvárosra, és ennek nyomán bukott meg Nicolae Ceauşescu volt kommunista diktátor.
A legfőbb ügyészség által tavaly októberben kiadott közlemény szerint eredetileg több mint 4500 büntetőjogi per indult a forradalomkor történt eseményekkel kapcsolatban. Végül a katonai ügyészségek 112 aktában összesen 275 személy ellen emeltek vádat. Az ügyészek úgy értékelték, hogy 1989. december 16. és 22. között – amíg Ceauşescu hatalmon volt – a karhatalmi erők keményen megtorolták a Ceauşescu-ellenes felkelést, majd a volt kommunista vezető elmenekülése után hatalmi űr és káosz keletkezett. Így a katonaságot irányítók – magyarázták az ügyészek – sokszor nem tudtak egymás parancsairól, ezért előfordult, hogy különböző katonai alakulatok egymásra nyitottak tüzet, azt feltételezve, hogy a túlsó oldalon ellenforradalmi erők állnak, amelyek Ceauşescunak a hatalomba való visszatérését akarják.
Teodor Mărieş, a forradalom áldozatainak emlékét ápoló egyesület vezetője még októberben közölte, hogy bírósághoz fordulnak a katonai ügyészség döntése miatt. Januárban azonban a legfelsőbb bíróság elutasította a dosszié lezárása ellen emelt óvást. A December 21. Egyesület több tagja korábban is pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely a mostani esethez hasonlóan elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak.
A strasbourgi bíróság döntése nyomán 2014-ben az egyesület a román katonai ügyészséghez fordult, hogy derítse ki: kit terhel büntetőjogi felelősség a sortüzekért, gyilkosságokért, kínzásokért és egyéb erőszakos cselekményekért. A vádhatóság ezt arra hivatkozva utasította el, hogy a panaszosok által jelzett bűncselekmények elévültek vagy közkegyelem hatálya alá estek, vagy nem szerepelnek a büntető törvénykönyvben, vagy meg sem történtek. A katonai ügyészség tavaly októberi közleménye szerint az 1989-es események miatt korábban 4544 büntetőper indult, amelyekben 25 tábornokot és 170 alacsonyabb rangú katonát állítottak bíróság elé.
Ezt követően a legfelsőbb bíróság elutasította az egyesület fellebbezését, mert nem találta perképesnek. A forradalom dossziéjának újranyitását elutasító ügyészségi döntés ellen azonban 150 forradalmár egyenként is fellebbezett, ezeket az óvásokat még nem bírálta el a legfelső bíróság. Bogdan Licu ügyvivő legfőbb ügyész éppen hétfőn jelentette be, hogy újra kivizsgálja a forradalom dossziéját a December 21. Egyesület elnöke újabb panasza nyomán.
Nem áll fenn annak a kockázata, hogy megtiltsák a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători) által üzemetetett vonatok közlekedését a CFR SA vasúti hálózatán – közölte hétfőn a CFR Călători.
Az első számú prioritás a második deficitcsökkentő csomag kormányzati felelősségvállalással történő elfogadása – jelentette ki hétfőn a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőségének hétfői ülésén hozott egybehangzó döntés szerint az alakulat visszatér a koalíciós tanácskozásokra – jelentette be Sorin Grindeanu ideiglenes elnök.
Augusztus végén Sepsiszentgyörgy olyan esemény otthona lesz, amelyhez fogható még nem volt a városban: három napon át a MindFormers tölti meg a Dohánygyárat tudással, inspirációval, kreativitással és közösségi élményekkel.
Sztrájkőrséget tartanak hétfőn is a tanügyi szakszervezetek az oktatási minisztériumnál, mert elégedetlenek a kormány tervezett intézkedéseivel.
Cseke Attila fejlesztési miniszter vasárnap Bihar megyében kijelentette, hogy memorandum készül az Anghel Saligny program folytatásáról a következő három évben.
Tizenegy év telt el azóta, hogy a kormány négy korszerű, égési sérülteket kezelő központ építését ígérte meg, ám mindmáig egyetlen sem működik.
A kormánypártok potenciális jelöltjei közül Daniel Băluță lenne a legesélyesebb a főpolgármesteri tisztség elnyerésére, ha a következő vasárnap tartanák Bukarestben az időközi választásokat – derül ki a CURS felmérésének vasárnap közzétett eredményeiből.
A szeptember 1-30. között tartó Tengerpart mindenkinek elnevezésű program keretében a turisták a nyári főszezonhoz képest akár 60 százalékkal olcsóbban üdülhetnek.
Az elmúlt 24 órában 25 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 35 személynek nyújtottak segítséget – számolt be vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
szóljon hozzá!