Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyészének lemondását követelte kedden Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke azt követően, hogy az alkotmánybíróság hétfőn arra a megállapításra jutott, a korrupcióellenes ügyészség túllépte a hatáskörét, amikor vizsgálatot indított annak kiderítésére, történt-e törvénytelenség a büntető törvénykönyv módosítását szolgáló 13-as sürgősségi kormányrendelet elfogadásakor.
2017. február 28., 16:302017. február 28., 16:30
2017. február 28., 17:322017. február 28., 17:32
„Egy ilyen alkotmánybírósági ítélet bármely jogállamban azon intézmény vezetőjének lemondását vonta volna maga után, amely megsértette a demokrácia egyik alapelvét, a hatalmi ágak szétválasztását. Az, hogy nem hajlandó lemondani, újabb bizonyítéka annak, amit a hatalom általi korrumpálásnak nevezek. Már mondtam és megismétlem: az abszolút hatalom abszolút korrumpál. Sajnos a DNA a kommunista állami elnyomó szervek logikája szerint járt el, amelyek meg voltak győződve arról, hogy az övék minden hatalom, és hogy senki sem állhat az útjukba. Az alkotmánybíróság döntése történelmi, és úgy gondolom, leállíthatja az antidemokratikus intézmények offenzíváját, amely a teljes hatalomátvételre irányul Romániában” – mondta Tăriceanu.
A szenátus elnöke szerint a változásnak „az antidemokratikus intézmények megtisztulásával\" kell kezdődnie. Indoklásként olyan eseteket hozott fel, amelyek szerint egyes ügyészek állítólag visszaéltek a tisztségükkel, egyben olyan állítólagos megállapodásokra hivatkozott, amelyeket a Román Hírszerzős Szolgálattal (SRI) kötött a DNA, és amelyek szerinte túllépnek a két intézmény közötti hivatalos viszonyon. Egyébként március 14-én kezdődik az a per, amelyben a DNA azért emelt vádat Tăriceanu ellen, mert az ügyészek szerint hamis tanúvallomást tett, amikor azt állította, 2006-ban, miniszterelnökként nem volt tudomása egy, azóta törvénytelennek bizonyult restitúciós ügyről, és nem ismerte az érintetteket. Mint kiderült, Tăriceanu ellen volt felesége, Ioana Valmar vallott.
A hivatali visszaélés büntetését enyhítő 13-as rendelet kapcsán intéztek kedden támadást Augustin Lazăr legfőbb ügyész ellen is. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) egyik tagja, Simona Marcu bírónő kért kivizsgálást ellene a rendelet kapcsán tett nyilatkozatai miatt, azt ugyanakkor nem pontosította, hogy mit kifogásol a nyilatkozatokban. Lazăr több ízben is bírálta a rendelet elfogadását, mondván, az megnehezítené az igazságszolgáltatás munkáját.
Lazăr egyébként kedden közölte: a legfőbb ügyészség folytatja a 13-as rendelet elfogadásának vizsgálatát, miután a DNA hétfőn illetékesség híján átadta az ügyet. A legfőbb ügyész az alkotmánybíróság ítélete, illetve Tudorel Toader igazságügy-miniszter hétfői nyilatkozata kapcsán, amelyben arról beszélt, az ügyészség nem vizsgálhatja azt, hogy általában véve indokolt vagy időszerű, esetleg törvényes volt-e a jogszabály-alkotási folyamat, ugyanakkor az elfogadás során elkövetett esetleges törvénytelenségeket kivizsgálja. Emlékeztetett: a büntetőjogi perrendtartás értelmében az ügyészségnek kötelező vizsgálatot indítania, amennyiben feljelentést tesznek egy ügyben.
Mint megírtuk, a 13-as rendelet kapcsán egy civil szervezet képviselői tettek feljelentést a DNA-nál hivatali visszaélés és bűnpártolás gyanúja miatt. A DNA a hivatali visszaélés és a korrupció gyanúját nem tartotta megalapozottnak, ezért átadta az ügyet a legfőbb ügyészségnek további kivizsgálásra. A nyomozás során ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy az igazságügyi tárca bizonyítékokat tüntetett el. Ezért bizonyítékok visszatartása és megsemmisítése, okiratok visszatartása, okirat-hamisítás és bűnpártolás gyanúja miatt is kiterjesztették a nyomozást. Emellett annak a gyanúja is fölmerült, hogy szándékosan hiányos adatokat tártak a parlament elé a kormány nemzetbiztonságot is érintő tevékenységével kapcsolatosan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai elnökválasztás elmaradása „mérföldkő a közösségi hálózatokon történő információmanipuláció hatásának tudatosításában” – mutat rá a VIGINUM, a külföldi digitális beavatkozás elleni francia ellenőrző és védelmi szolgálat.
Másodszorra is elutasította szerdán a képviselőház és a szenátus összevont házbizottsága a Klaus Iohannis államfő tisztségből való felfüggesztésére irányuló kezdeményezést, amelyet a Fiatal Emberek Pártja (POT) és az SOS Románia terjesztett elő.
A bukaresti ítélőtábla szerdán elrendelte a Nordis-ügyben gyanúsított Laura Vicol volt szociáldemokrata párti képviselő előzetes letartóztatását – nyilatkozták az Agerpresnek ügyészségi források.
Elfogták szerdán Törökországban Mircea Geoană sógorát, Ionuț Costeát, akit korábban korrupciós bűntettek miatt hat év börtönbüntetésre ítéltek Romániában.
Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke szerdán bejelentette, hogy lemond szenátori tisztségéről.
A romániai tanulók több mint egyharmadát érinti a számolástudatlanság, 16 százalékuk pedig jelentős számolási nehézségekkel küzd – derül ki a diákok számolási készségeiről szóló első országos jelentésből.
Összekülönbözött George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a párt képviselőjeként tevékenykedő George Becali, az FCSB labdarúgó-csapatának tulajdonosa azon, melyikük az igazi úr a szélsőjobboldali pártban.
Elfogadta szerdán a képviselőház az intézmény alkalmazottainak számát 240-nel csökkentő határozatot. A jogszabály 199 támogató és 86 elutasító szavazatot kapott, 23 képviselő tartózkodott.
A DIICOT bűnpártolás gyanújával büntetőeljárást indíthat az Országos Adóhatóság (ANAF) négy felügyelője ellen, akik három évvel ezelőtt szabálytalanságokat tártak fel a Nordisnál, mégsem intézkedtek a vállalatcsoporttal szemben.
A Magyarországon egyedülálló eredményeket elért, 2024 végén a Budapesti Értéktőzsdére sikeresen bevezetett, innovatív megoldásairól ismert digitális bank fokozza üzleti aktivitását Romániában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!