Fotó: Pixabay.com
Mintegy 15 700 román orvos dolgozik külföldön, derült ki egy, az egészséget népszerűsítő egyesület (ARPS) tanulmányából.
2017. december 15., 13:442017. december 15., 13:44
2017. december 15., 13:572017. december 15., 13:57
A szerzők becslése szerint a romániai szakemberek főként nyugat-európai országokban, Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban vállaltak munkát.
A felmérés során a közegészségügyi hatóság megyei szervezeteit is megkérdezték a hazai orvosállományról, a 42 igazgatóság közül csupán 24 válaszolt a kérdéseikre. Ezekből kiderült, hogy mintegy 4.700 szakorvossal van kevesebb országszerte, mint amennyire szükség lenne.
számukra Románia nem tudott hatékony, hazatelepedésüket ösztönző programokat kidolgozni.
„Romániában az elmúlt 20 évben 30 százalékkal csökkent a kutatás-fejlesztésben dolgozó alkalmazottak száma. Körülbelül 300 ezer egyetemi hallgató külföldön végezte tanulmányait az elmúlt tíz évben, így jelentősen csökkent az új kutatók, fejlesztők kiképzésének lehetősége is” - áll a közleményben.
Az Agerpres által ismertetett felmérés szerint
hanem a következőket: a korrupció, a szakmai fejlődésre való lehetőségek hiánya, nem szakmai szempontok útján való előléptetés, a közintézményekben tapasztalható bürokrácia, az infrastruktúra és a műszaki felszerelések hiánya.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!