ennek nyomán pedig a legfőbb ügyészség pénteken közölte, Augustin Lazăr legfőbb ügyész még tavaly szeptemberben az igazságügyi felügyelethez fordult, hogy vizsgálják ki: az ügyben eljáró ügyész követett-e el szakmai hibákat.

A korrupcióellenes ügyészség csütörtök este ismertette az ügy állását. Claudiu Florică és Dinu Pescariu üzletemberek ellen ugyan vádat emeltek pénzmosás miatt, de az ugyanebben az ügyben hivatali visszaéléssel gyanúsított Dan Nica és Silvia Adriana Ţicău volt távközlési miniszterek, valamint Alexandru Athanasiu volt oktatási miniszter esetében elévülés miatt megszüntették az eljárást, ahogyan az korábban másik három gyanúsított – Ecaterina Andronescu volt oktatási miniszter, Mihai Tănăsescu egykori pénzügyminiszter és Şerban Mihăilescu volt kormányfőtitkár – esetében történt.

A vádhatóság szerint a felsorolt kormánytagok olyan határozattervezeteket dolgoztak ki, illetve támogattak, amelyekkel jóváhagyták a Fujitsu Siemens Computers GmbH és a kormány közötti, Microsoft-licencek bérlésére vonatkozó szerződés megkötését. A kormányhatározatokban a Fujitsu Siemens Computerst a Microsoft-licencek kizárólagos forgalmazójaként tüntették fel – holott nem volt az –, így kerülve el a közbeszerzési pályázat kiírását. A kormánytagok ezáltal 66 965 343,88 dollárral károsították meg az államot.

Ügyészi mulasztás

Az ügy érdekessége, hogy a nyomozást vezető ügyész az a Mihaiela Iorga volt, akit tavaly Laura Codruţa Kövesi, a DNA főügyésze szakmai okokra hivatkozva eltávolított az ügyészségről. Iorga ugyanakkor az ügy kapcsán kijelentette: semmilyen kivetnivalót nem talál a saját tevékenységében, mivel ő elvégezte a feladatát, és leadta a dossziét. „Ettől kezdve nem tudom, mi történt, ezért nem kommentálom. De szomorú lenne, ha azért szüntetnék meg az eljárást, mert valakinek rosszat akarnak” – mutatott rá. Később azt mondta: sajnálja, hogy nem lépett ki hamarabb az ügyből, mivel olyan „megszorításokkal” szembesült, amelyeket most nem tud bizonyítani.

Mint kiderült, az ügy miatt Kövesi felkérte az igazságügyi felügyeletet, hogy vizsgálja ki, Iorga a szakmai előírások betartásával járt-e el.

Tudorel Toader igazságügy-miniszter „a menedzsment súlyos mulasztásának” tudta be a történteket, amiért nem sikerült észszerű határidőn belül lezárni az ügyet. Kövesi viszont úgy értékeli: semmi oka sincs lemondani.

Kifejtette, amikor a DNA egy bejelentés alapján vizsgálatba kezd, a vizsgálat egyaránt vezethet vádirathoz vagy a nyomozás lezárásához. A Microsoft-ügyben megszüntetett nyomozások kapcsán kifejtette: az iratcsomót 2013-ban nyitotta meg a DNA, de tíz évvel korábban elkövetett tettek ügyében kellett nyomozniuk az ügyészeknek.

Az elévülés terminusát a jogi gyakorlat értelmében a kifizetések dátumaitól számolták, tehát 2005-től, 2009-től. Ezek a kifizetések egy 2004-ben kötött szerződés alapján történtek. Tavaly azonban a legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy mivel hosszabb időn át elkövetett bűncselekményről van szó, az elévülést nem a kifizetések dátumától, hanem a szerződés megkötésének dátumától, azaz 2004-től kell számolni – magyarázta Kövesi.

„Abban a pillanatban, hogy ez tudomásomra jutott, jeleztem az igazságügyi felügyeletnek. Intézményvezetőként nincs más eszközöm, ha egy ügyész téved. Én nem büntethetek. Ez az igazságügyi felügyelet dolga” – tette hozzá Kövesi.

Andronescu: ártatlan vagyok

Ecaterina Andronescu volt oktatási miniszter is megszólalt, és elmondta: nehéz az érintett időszakról beszélnie, és legszívesebben elfelejtené azt. „Azért szeretném elfelejteni, mert megvádoltak, úgy, hogy azt sem tudtam, miért, mivel én még egy ceruzát sem fogadtam el senkitől életemben” – mondta, azt állítva, az ő felelősségét ráadásul olyan időszak kapcsán vizsgálták, amikor már nem is volt miniszter.

A korrupciós ügy az oktatási, az informatikai és a pénzügyminisztérium több korábbi vezetőjét érinti, akik állítólag néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadtak el, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá.

A DNA szerint, bár az ausztriai székhelyű Fujitsu Siemensnek nem volt kizárólagos joga a Microsoft-termékek romániai forgalmazására, a Microsoft és a Fujitsu Siemens képviselői megállapodtak, hogy utóbbi bonyolítja le a licencek leszállítását. Két közös ajánlatot is összeállítottak, az egyiket 2003-ban, a másodikat 2004-ben. A közös mindkettőben az volt, hogy a kínált termékeket a piaci árhoz képest jócskán túlárazták.

A szövevényes dossziéról le is választottak ügyeket, az egyikben egy érintett miniszter ellen jogerős ítélet is született: 2016 márciusában Gabriel Sandu volt távközlési minisztert két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a legfelsőbb bíróság.