a lista élén még Hollandia (275), Norvégia (114), Spanyolország (88) és Németország (84) található. A szaktárca megjegyezte: 243 hasonló jellegű kérés elbírálása folyamatban van.

A lemondások száma ugyanakkor eltörpül amellett, hogy az említett szűk ötéves periódusban hányan kaptak román állampolgárságot: az igazságügy-minisztérium adatai szerint csak a Moldovai Köztársaságból 235 833-an szereztek román állampolgárságot, más államokból pedig 48 947-en. A bukaresti szaktárca az interpellációra adott válaszában jelezte,

A Hotnews hírportál által idézett minisztériumi válaszból kiderül, a 2017 januárja óta román állampolgárságért folyamodó moldovaiak közül csupán 7450-en rendelkeznek romániai lakhellyel, a többiek – hivatalosan – szülőföldjükön élnek, a szomszédos állambeli külképviseleteken tették le az esküt.

Románia közismerten „befogadó” ország: a kommunizmus bukása után hamar, már 1991 óta könnyített honosítási eljárást alkalmaz azok – főleg a Moldovai Köztársaságban és Ukrajnában élők – esetében, akik vagy felmenőik önhibájukon kívül veszítették el román állampolgárságukat.

Emlékezetes, hogy 2004-ben magyar–román diplomáciai botrány robbant ki, miután az akkori román külügyminiszter (Mircea Geoană szociáldemokrata politikus) levélben arról értesítette magyar kollégáját, hogy egy Románia és Magyarország közötti egyezmény értelmében nem ismerik el a kettős állampolgárságot a két ország között. Ezért az erdélyi magyaroknak választaniuk kell: magyar vagy román állampolgárok akarnak lenni. Magyarország azonban már 1990-ben hatályon kívül helyezte a román külügyminiszter által említett rendeletet: ezt törvényben kihirdette és akkor hivatalosan is tájékoztatta Romániát.

Egyébként akkoriban Adrian Năstase miniszterelnök is hevesen ellenezte a romániai magyarok kettős állampolgárságát, amit „magyarországi kampánytémának tartott”.

Azóta egyre csendesebbé váltak a Budapest által 2010 óta már törvényesen felkínált könnyített honosítás ellen agitáló romániai hangok – legalábbis a legmagasabb szintű politikai közbeszédben. Ugyanakkor számos nacionalista-idegengyűlölő hangadó ma is kiemelt nemzetbiztonsági problémaként tekint a romániai magyar kettős állampolgárokra, és „kizavarná” őket szülőföldjükről, az országból.

Időközben az egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően világszerte immár több mint egymillióan váltak magyar állampolgárokká (is) az elmúlt szűk 11 esztendőben. Mindez szavazati joggal is jár, akárcsak a román „verzió”.