Fotó: Gecse Noémi
Az elmúlt öt évben csaknem 300 ezer fővel bővült a román állampolgárok száma – derül ki a bukaresti igazságügy-minisztérium hétfőn közölt adataiból.
2021. november 23., 14:392021. november 23., 14:39
2021. november 23., 15:062021. november 23., 15:06
A szaktárca Valentin-Ilie Făgărăşian liberális parlamenti képviselő interpellációja nyomán hozott nyilvánosságra néhány érdekes információt. Kiderült, hogy 2017. január elseje óta több mint 1800-an mondtak le román állampolgárságukról, minden bizonnyal javarészt azért, mert olyan új hazát választottak, amelynek jogrendje tiltja a kettős állampolgárságot.
a lista élén még Hollandia (275), Norvégia (114), Spanyolország (88) és Németország (84) található. A szaktárca megjegyezte: 243 hasonló jellegű kérés elbírálása folyamatban van.
A lemondások száma ugyanakkor eltörpül amellett, hogy az említett szűk ötéves periódusban hányan kaptak román állampolgárságot: az igazságügy-minisztérium adatai szerint csak a Moldovai Köztársaságból 235 833-an szereztek román állampolgárságot, más államokból pedig 48 947-en. A bukaresti szaktárca az interpellációra adott válaszában jelezte,
A Hotnews hírportál által idézett minisztériumi válaszból kiderül, a 2017 januárja óta román állampolgárságért folyamodó moldovaiak közül csupán 7450-en rendelkeznek romániai lakhellyel, a többiek – hivatalosan – szülőföldjükön élnek, a szomszédos állambeli külképviseleteken tették le az esküt.
Románia közismerten „befogadó” ország: a kommunizmus bukása után hamar, már 1991 óta könnyített honosítási eljárást alkalmaz azok – főleg a Moldovai Köztársaságban és Ukrajnában élők – esetében, akik vagy felmenőik önhibájukon kívül veszítették el román állampolgárságukat.
Emlékezetes, hogy 2004-ben magyar–román diplomáciai botrány robbant ki, miután az akkori román külügyminiszter (Mircea Geoană szociáldemokrata politikus) levélben arról értesítette magyar kollégáját, hogy egy Románia és Magyarország közötti egyezmény értelmében nem ismerik el a kettős állampolgárságot a két ország között. Ezért az erdélyi magyaroknak választaniuk kell: magyar vagy román állampolgárok akarnak lenni. Magyarország azonban már 1990-ben hatályon kívül helyezte a román külügyminiszter által említett rendeletet: ezt törvényben kihirdette és akkor hivatalosan is tájékoztatta Romániát.
Egyébként akkoriban Adrian Năstase miniszterelnök is hevesen ellenezte a romániai magyarok kettős állampolgárságát, amit „magyarországi kampánytémának tartott”.
Azóta egyre csendesebbé váltak a Budapest által 2010 óta már törvényesen felkínált könnyített honosítás ellen agitáló romániai hangok – legalábbis a legmagasabb szintű politikai közbeszédben. Ugyanakkor számos nacionalista-idegengyűlölő hangadó ma is kiemelt nemzetbiztonsági problémaként tekint a romániai magyar kettős állampolgárokra, és „kizavarná” őket szülőföldjükről, az országból.
Időközben az egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően világszerte immár több mint egymillióan váltak magyar állampolgárokká (is) az elmúlt szűk 11 esztendőben. Mindez szavazati joggal is jár, akárcsak a román „verzió”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Mentők szállították kórházba vasárnap reggel a târgșori női börtönből az erős hasi fájdalmakra panaszkodó Elena Udreát – értesült az Agerpres.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!