Szász Alpár Zoltán: változhat a románok hozzáállása

•  Fotó: Bethlendi Tamás

Fotó: Bethlendi Tamás

Bár lehet, hogy a valós számadat néhány százalékkal kevesebb, elképzelhető, hogy a románok 37 százaléka tényleg hajlandó lenne magyar államfőt választani – kommentálta az IRES közvélemény-kutató felmérését a Krónikának Szász Alpár Zoltán politológus.

Balogh Levente

2017. március 01., 13:262017. március 01., 13:26

2017. március 01., 14:262017. március 01., 14:26

Egyáltalán nem valószínűtlen, hogy megfelelnek a tényeknek annak a közvélemény-kutatásnak az eredményei, amely szerint a románok 37 százaléka hajlandó lenne magyar államfőt választani az ország élére, ugyanakkor kellő szakmai körültekintéssel kell az adatokat kezelni – kommentálta a Krónika kérdésére Szász Alpár Zoltán kolozsvári politológus az IRES közvélemény-kutató társaság felmérésének múlt hétvégén ismertetett adatait.

Rámutatott: az adatokat némiképp torzíthatja az a tény, hogy egy, a kisebbségekkel kapcsolatos felmérés kérdéseire eleve szívesebben válaszolnak azok a románok, akik amúgy is pozitívan viszonyulnak a kisebbségekhez. „Bármilyen ügyesen és szakszerűen állítják össze a mintát, ezt a torzulást nem lehet kiszűrni. A torzulás mértékére ugyanakkor legfeljebb csak tippelni lehet” – mutatott rá Szász Alpár Zoltán. Emellett, mint hangsúlyozta, közrejátszik az a társadalompszichológiai kérdés is, miszerint sokan hajlamosak inkább arra a kérdésre válaszolni, amelyet „ildomosnak”, a kérdezőbiztos által elvártnak tartanak, még akkor is, ha valójában nem értenek egyet vele. Éppen ezért a politológus szerint néhány százalékkal érdemes lefele csökkenteni az eredményt. „Igaz, ez a 37 százalék sem teljesen hihetetlen, de ha valójában csak 25 százalék gondolja így, akkor sem állunk rosszul” – ecsetelte Szász.

A lehetséges okok kapcsán kifejtette: vélhetően közrejátszik az is, hogy jelenleg is egy kisebbséginek tekintett államfő, a német származású Klaus Johannis tölti be az államfői tisztséget. Márpedig miután a társadalom egy részét már felkészítették, hogy ez is lehetséges megoldás, hajlamosabb lesz kisebbségi jelöltre szavazni. Példaként megemlítette, hogy az első öbölháborúban ismertté vált amerikai tábornok, Colin Powell a 90-es években elindult ugyan az elnöki tisztségért az Egyesült Államokban, de vissza is lépett, mivel úgy értékelte, hogy az Egyesült Államok népessége nem volt felkészülve arra, hogy színes bőrű elnöke legyen az országnak. Valamivel több mint tíz év múlva aztán már kétszer is elnökké választották Barack Obamát. „Kezdi megszokni a társadalom, hogy egyes megyék, nagyobb városok élén magyar elöljárók vannak, ráadásul jól is végzik a dolgukat. Ennek is hatása lehet a hozzáállás változására” – összegzett a Krónikának Szász Alpár Zoltán.

Mint arról beszámoltunk, az IRES közvélemény-kutató társaságnak a kisebbségekhez való viszonyulás kérdéseit vizsgáló, január 31. és február 2. között készített reprezentatív felmérését a Sinteza kolozsvári folyóirat közölte pénteki számában. Az államfőre vonatkozó kérdés pedig azoknak a kérdéseknek a sorában jelent meg, amelyekkel bizonyos kisebbségi csoportok társadalmi elfogadását próbálták mérni a kutatás készítői. A kérdéssorból az derült ki, hogy a megkérdezettektől eltérő szexuális orientációjú személyekkel, továbbá a romákkal szembeni elutasítás a leghangsúlyosabb. A magyaroknál jobb a megítélése a németeknek, a testi fogyatékkal élőknek, az időseknek, a fiataloknak, valamint a megkérdezettől eltérő vallásúaknak.

A válaszokból kiderül, hogy adott esetben a megkérdezettek 44 százaléka választana magyar polgármestert, 37 százaléka magyar államfőt, és 47 százaléka magyar parlamenti képviselőt. Ugyanakkor 47 százalék elfogadná, hogy magyar családtagja, 72 százalék, hogy magyar szomszédja, 71 százalék, hogy magyar munkatársa, 68 százalék, hogy magyar barátja, 62 százalék pedig hogy magyar főnöke legyen. Valamennyi kérdésben a német kisebbséghez tartozókkal szemben kisebb, a romákkal szemben pedig nagyobb távolságtartást mért az IRES.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. december 02., hétfő

Lasconi örül, hogy nincs „orosz rulett”, és összefogásra buzdít

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi megköszönte hétfőn a törvény és az alkotmány betartatásáért felelős hatóságoknak, hogy „meghallgatták a románok hangját”, és „nem játszanak orosz rulettet” a romániai demokráciával.

Lasconi örül, hogy nincs „orosz rulett”, és összefogásra buzdít
2024. december 02., hétfő

Ciolacu a PSD-szavazók „saját belátására” bízza, melyik államfőjelöltre voksoljanak

A Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy döntött, hogy tagjai és szimpatizánsai saját belátására bízza, kire szavaznak az államfőválasztás második fordulójában.

Ciolacu a PSD-szavazók „saját belátására” bízza, melyik államfőjelöltre voksoljanak
2024. december 02., hétfő

Alkotmánybíróság: érvényes az elnökválasztás első fordulója

A román alkotmánybíróság hétfőn érvényesnek nyilvánította az államfőválasztás november 24-ei első fordulóját.

Alkotmánybíróság: érvényes az elnökválasztás első fordulója
2024. december 02., hétfő

Csaknem kéttucatnyi romániai egyetemen történtek szexuális zaklatási esetek

Az Egyetemi Etikai és Menedzsment Tanács (CEMU) hétfőn közzétett adatai szerint 22 állami és magánegyetemen történtek szexuális zaklatási esetek.

Csaknem kéttucatnyi romániai egyetemen történtek szexuális zaklatási esetek
2024. december 02., hétfő

Újraszámlálás: részleges eredményt kapott az alkotmánybíróság

A Központi Választási Iroda (BEC) elküldte hétfőn az alkotmánybíróságnak az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok újraszámlálásának részleges eredményét rögzítő jegyzőkönyvet.

Újraszámlálás: részleges eredményt kapott az alkotmánybíróság
2024. december 02., hétfő

Drágulnak a vonatjegyek

Az új vasúti menetrend életbe lépésétől, azaz december 15-étől 4,6 százalékkal drágulnak a vonatjegyek.

Drágulnak a vonatjegyek
Drágulnak a vonatjegyek
2024. december 02., hétfő

Drágulnak a vonatjegyek

2024. december 02., hétfő

USR-alelnök: Lasconi még nagyobb szavazatelőnyre tett szert Ciolacuhoz képest az újraszámolás nyomán

Az USR első alelnöke azt mondta hétfőn, hogy a párttársai által végzett párhuzamos számlálás alapján az elnökválasztás első fordulóján leadott szavazatok újraszámolásának eredményeként Lasconi még nagyobb szavazatelőnyre tett szert

USR-alelnök: Lasconi még nagyobb szavazatelőnyre tett szert Ciolacuhoz képest az újraszámolás nyomán
2024. december 02., hétfő

Választási szerencsejáték: sorshúzás dönthet egy mandátumról

Az AEP elnöke azt mondta hétfőn, hogy ha a parlamenti mandátumok újraosztásakor a Fiatal Emberek Pártja eggyel több mandátumot szerezne, akkor azt a többi, parlamentbe jutott párt között fogják kisorsolni, mert a POT nem indított elég jelöltet.

Választási szerencsejáték: sorshúzás dönthet egy mandátumról
2024. december 02., hétfő

Nem hozott jelentős változást az elnökjelöltekre leadott voksok újraszámolása Toni Greblă szerint

Az Állandó Választási Hatóság elnöke azt mondta hétfőn, hogy tudomása szerint nem hozott jelentős változást az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok újraszámolása.

Nem hozott jelentős változást az elnökjelöltekre leadott voksok újraszámolása Toni Greblă szerint
2024. december 02., hétfő

Elemző: a nagy pártok elhanyagolták a választók gondjait, ezért törhetett előre a szélsőjobb

A nagyobb pártok elhanyagolták az emberek problémáit, ez állhat amögött, hogy előretörtek, és 30 százalék fölötti eredményt értek el a szélsőséges pártok – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.

Elemző: a nagy pártok elhanyagolták a választók gondjait, ezért törhetett előre a szélsőjobb