Ki lesz a biztos? Egyelőre csak találgatás zajlik arról, ki lehet az Európai Bizottság román tagja
Fotó: 123RF
Románia az Európai Unióban betöltött pozíciója és ottani tevékenysége nyomán jogosult egy befolyásos uniós biztosi tisztségre – jelentette ki Luminiţa Odobescu külügyminiszter. ugyanakkor arról nincs szó, hogy Klaus Iohannis leköszönő államfő legyen a biztosjelölt.
2024. augusztus 02., 09:042024. augusztus 02., 09:04
„A tárgyalásokat a miniszterelnök vezeti, aki már tárgyalt az Európai Bizottság elnökével. A kinevezést, úgymond, neki kell hivatalossá tennie. Úgy vélem, hogy
– nyilatkozta Luminița Odobescu a TVR Info közszolgálati hírcsatornának csütörtökön este.
Hangsúlyozta, hogy a végső döntés az európai biztos személyéről és a tárcáról az Európai Bizottság elnökének hatáskörébe tartozik, majd ezt követően következik az Európai Parlament szavazása.
„A közös cél az, hogy a lehető leggyorsabban haladjunk, és az új Bizottság álljon fel, remélhetőleg november 1-jétől, mert mindannyian látjuk, hogy sok kihívás előtt állunk” – tette hozzá Odobescu.
Korábban fölmerült, hogy a Romániának járó biztosi tisztséget Klaus Iohannis leköszönő államfő töltheti be, de ezt Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – ezen párt éléről választották államfővé Iohannist – és a szenátus elnöke határozottan cáfolta.
A politikust csütörtökön arról kérdezték, hogy a szenátus elnökeként hajlandó lenne-e átvenni az ügyvivő államfői feladatokat, ha Iohannist kineveznék biztossá.
Másodszor, ez nem az én hajlandóságomról szól, hanem a szenátus elnöke számára meghatározott hatáskörökről” – mondta Ciucă.
Azzal kapcsolatban, hogy Iohannis megkaphat-e valamilyen fontos európai tisztséget, a PNL elnöke csupán annyit mondott: erről nem tárgyalt Iohannisszal.
Mint arról beszámoltunk,
Ciolacu Iohannis alkotmánysértő magatartására hivatkozott.
„Olyan elnökünk van, aki megsértette az alkotmány szellemét (...) megsértett egy erkölcsi elvet, ami különösen súlyos egy elnök esetében” – mondta Marcel Ciolacu múlt szerdán a România TV-nek, anélkül, hogy pontosította volna, mire gondol.
Nem javasolná európai uniós biztosnak Marcel Ciolacu miniszterelnök Klaus Iohannis hamarosan leköszönő államfőt – ezt maga a kormányfő jelentette ki.
Hozzátette, hogy „20 év után Románia olyan elnököt érdemel, aki tiszteletben tartja az alkotmányt”. Kifejtette,
„Soha nem tárgyaltam Iohannis elnök úrral egy esetleges európai biztosi megbízatásról, de habozás nélkül kijelentem: nem hiszem, hogy miniszterelnöki pozícióból hajlandó lennék Iohannis urat biztosnak jelölni” – szögezte le.
ciolacu a héten elárulta: Mihai Tudose európai parlamenti képviselőt, korábbi miniszterelnököt szerette volna biztosnak jelölni, ő azonban elutasította, mivel szeretne továbbra is a PSD vezetőségében tevékenykedni.
Mint arról beszámoltunk, Klaus Iohannis kapcsán hosszú ideje zajlanak a találgatások, hogy milyen szerepet kaphat, miután idén második elnöki mandátuma is lejár, így nem jelöltetheti újra magát.
A román elnök bejelentkezett a NATO főtitkári tisztségére, de miután az erősebb tagállamok többsége Mark Rutte távozó holland miniszterelnök mellett állt ki, majd lassan minden támogató kihátrált mögüle, visszalépett.
Közben fölmerült, hogy
Ehhez azonban az szükséges, hogy az Európai Parlament vezető frakciói a háttérmegegyezéek során elfogadják a személyét, ugyanakkor a konkurencia még az Európai Néppárton belül – ehhez tartozik a PNL, amelynek éléről Iohannist államfővé választották – is jelentős, sokan szeretnének vezető uniós tisztséget. Ennek nyomán
Korábban Nicolae Ciucă, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke – ezen párt éléről választották államfővé Iohannist – arról beszélt: a PNL nem a leköszönő államfőt jelöli miniszterelnöknek.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
szóljon hozzá!