HIRDETÉS
A Magyar Polgári Párt (MPP) politikusa – aki az RMDSZ jelöltlistáján jutott képviselői mandátumhoz – az oktatási kerettörvény módosítását javasolta oly módon, hogy mindenki anyanyelvéből vizsgázzon.
Az MPP szerint így lehetne megszüntetni a kisebbségi tannyelvű iskolákban tanulókat érő hátrányos megkülönböztetést,
hiszen ők minden felmérőn eggyel több tantárgyból – román nyelvből és anyanyelvükből is – vizsgáznak.
A módosító javaslat azt is előírta volna, hogy a 6. osztály végén megszervezett felmérők esetében, illetve a 8. osztály végén tartott képességvizsgán minden tanuló egységesen az anyanyelvéből vizsgázzon: a román tanulók román nyelvből és irodalomból, a kisebbségi iskolák diákjai pedig anyanyelvük irodalmáról és nyelvtanáról szóló tantárgyból.
A törvénykezdeményezés ugyanakkor a szórványban élő kisebbségek számára is kiterjesztette volna a román többségnek Székelyföldön járó pozitív diszkriminációt, így azokon a településeken, ahol létezik kisebbségi nyelvű oktatás vegyes iskolákban vagy óvodákban, ott önálló jogi személyiséggel rendelkező tanintézetek létrehozását irányozta volna elő a kisebbségi közösségek számára.
A törvénytervezetet egyéni törvénykezdeményezésként terjesztette Kulcsár Terza József májusban a képviselőház elé. A romániai médiában élénk sajtóvisszhangot kiváltó javaslatról Mezei János, az MPP elnöke akkor egy sajtóértekezleten kifejtette:
a módosítások a diszkrimináció megszüntetését célozzák, nem pedig azt, hogy a kisebbségi oktatásban részesülők ne tanulják meg az állam nyelvét.
Szerinte a román nyelv elsajátítása érdekében a későbbiekben majd olyan ponttal kell kiegészíteni az oktatási törvényt, amely kötelezővé teszi a kisebbségi oktatásban részesülő diákok számára, hogy középiskolai éveik során legalább középfokú nyelvvizsgát tegyenek románból. Mezei felvetette, hogy hasonló módon a román középiskolás diákok számára is kötelező legyen Erdélyben az alapfokú magyar nyelvvizsga.
A szenátus – a hétfői ülésen jelen lévő hat RMDSZ-es szenátor támogatásával – egyhangúlag megszavazta a szakbizottsági jelentést, amely a törvénymódosítás elutasítását javasolta. A tervezet ügyében a szenátus volt döntő kamara, miután a képviselőház anélkül küldte tovább a tervezetet, hogy napirendre tűzte volna.
