Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Több hiányosságot is talált az országos katasztrófavédelmi felügyelőség (IGSU) ellenőrző csapata a konstancai katasztrófavédelem működésében a napokban történt tragikus kimenetelű tűzeset kapcsán.
2021. február 19., 14:252021. február 19., 14:25
2021. február 19., 14:362021. február 19., 14:36
Elkészült az országos katasztrófavédelmi felügyelőség (IGSU) első jelentése a konstancai tragikus kimenetelű tűzesetről. Az IGSU arról tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget, hogy ellenőrző csapata több hiányosságot is talált. Ezek következménye, hogy egyes, a mentéshez szükséges eszközök késve érkeztek a bevetés helyszínére.
Az országos katasztrófavédelem beszámolója szerint kedden 09:14:56-kor telefonált az égő ingatlan egyik lakója az 112-es sürgősségi hívószámra, majd az adatok lekérdezése után a hívást 09:15:51-kor átirányították a konstancai tűzoltósághoz.
Az illetékes tűzoltólaktanya térfigyelő kameráinak felvételei alapján 09:16:24-kor történt meg a riasztás, a csapat pedig 09:20:14-kor indult el, ami egy perccel több a törvény által megengedett maximális időtartamnál. Mivel az illető tűzoltóegység létrás tűzoltóautója üzemképtelen volt, egy másik konstancai tűzoltóegység küldött magaslati mentésre alkalmas járművet. Ezt az egységet azonban csak 09:27:43-kor riasztották, a létrás tűzoltóautó 09:30:35-kor indult el, és 09:41-kor érkezett a helyszínre, 16 perccel az áldozat lezuhanása után, olvasható az országos katasztrófavédelem jelentésében.
A konstancai tűzoltóegység jelentésében valótlan időpontok szerepelnek: e szerint 9:15-kor kérték a magaslati mentésre szolgáló jármű elindítását, és az 9:27-kor érkezett a helyszínre. A valóság azonban az, hogy a létrás autót csak 09:27:43-kor riasztották, 09:30:35-kor indult el, és 09:41-kor érkezett a helyszínre, szögezi le az IGSU.
derül ki. A kivizsgálást végző testület a tűzoltócsapat felszerelését illetően is szabálysértéseket állapított meg, ugyanakkor felületességet az operatív személyzet részéről a logisztikai jellegű feladatok végzésében.
A konstancai tragikus tűzeset kapcsán dőlt el az is, hogy a belügyminisztérium katasztrófavédelmi osztályának (DSU) munkacsoportja jól körüljárt, dokumentált és a nemzetközi tapasztalatokra alapuló felmérést fog készíteni a mentőpárnák beszerzésének szükségességéről. A felmérés eredményét három héten belül ismertetik a munkaügyi minisztériummal.
Az intézkedésre azt követően kerül sor, hogy kedden tűz ütött ki egy konstancai tömbházlakás egyik hatodik emeleti lakrészében, és a lakásban rekedt nő az erkélyre menekült a lángok elől, majd lezuhant.
Az IGSU szerint a mentőpárna olyan eszköz, amelyet a tűzoltók rendkívüli helyzetben használnak, olyan esetekben, amikor egy magasban rekedt személyt kell megmenteni. A megmentendő személynek együtt kell működnie a tűzoltókkal, és önként kell elszánnia magát az ugrásra.
A mentőpárnát csak külön erre kiképzett személyzet működtetheti, mert az ugráskor fennáll a súlyos sérülés vagy akár a gerinctörés veszélye. Ezt elkerülendő az ugró személynek a mentőpárna közepén kell landolnia, háttal, vízszintes testhelyzetben, írja a katasztrófavédelem. Eszerint ezt az eszközt csak akkor vethetik be, ha a tűzoltóknak nem áll rendelkezésükre létrás tűzoltóautó.
Fegyelmi kivizsgálás indul a konstancai katasztrófavédelem három vezető beosztású tisztje ellen a napokban történt, tragikus kimenetelű tűzesettel kapcsán. Az országos katasztrófavédelmi felügyelőség (IGSU) szerint ugyanis az elkövetett cselekedetek és az intézményben észlelt működési hiányosságok súlyossága szigorúbb szankciókat követel meg. A szóban forgó tisztek közül kettő közvetlenül a műszaki berendezések működőképességéért felelt. Az IGSU szerint a magaslati mentésre alkalmas tűzoltóautó meghibásodott, de az illetékesek nem folyamodtak támogatásért a jármű megjavíttatása érdekében, noha lett volna rá pénz. A harmadik tiszt felületesen kezelte a tűzoltók bevetésre való felkészítését, és noha jelen volt a kérdéses beavatkozáson, a helyszínen sem intézkedett az üzemzavarok kiküszöbölése érdekében. Ugyanakkor a konstancai egység négy altisztjének fegyelmi szankcionálását is elrendelték, mivel nem tartották be a bevetéskor szükséges felszerelésre és a tevékenység összehangolására vonatkozó szabályzatot, valamint a segélyhívások fogadásával és a beavatkozások koordinálásával foglalkozó operatív személyzetet is. Az IGSU vezetősége ugyanakkor elrendelte, hogy február 19-étől kezdődően minden egységben kezdődjön el a személyzet átképzése a kockázattípusoknak megfelelő operatív eljárások alkalmazására, valamint a felszerelés műszaki állapotának és karbantartásának ellenőrzésére. Leszögezi: helyteleníti a módot, ahogy a február 16-ai konstancai beavatkozásban részt vevő személyzet ellátta feladatát, és biztosítja a civil társadalmat, hogy az intézmény számára továbbra is az állampolgárok biztonsága a prioritást.
Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.
Egy 19 éves fiatalember meggyilkolásával gyanúsítanak egy 17 éves Máramaros megyei fiút.
Egy ember életét vesztette szombaton egy robbanásban, amely az A7-es autópálya munkatelepén történt, a Prahova megyei Dumbrava település térségében.
Az év első kilenc hónapjában a rendőrök 10 246 ideiglenes távoltartási parancsot adtak ki, amelyek közül 4133-ból bírósági távoltartási végzés lett – számolt be szombaton a Román Rendőrség.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte pénteken a bukaresti ítélőtábla Marta Dalida Achimet, a tisztségéből felfüggesztett ügyvédnőt, aki a gyanú szerint bérgyilkost fogadott a fia haláláért általa felelősnek tartott három személy meggyilkolására.
A tanügyminisztérium 70 303 568 eurót különített el az egyetemi épületek korszerűsítésére és új bentlakások építésére az országos helyreállítási alapból finanszírozott két projekt keretében – jelentette be pénteken a szaktárca.
Vasárnap véget ér az egyhetes vakáció, hétfőn elkezdődik a 2024–2025-ös tanév második modulja.
A Román Posta megkezdte pénteken a novemberi nyugdíjak kiosztását – közölte az intézmény.
Klaus Iohannis államfő pénteken kihirdette a törvényt, amely szerint a román állam a hozzátartozók kérésére 5000 euróig terjedően köteles fedezni a külföldön elhunyt román állampolgárok hazaszállításának költségeit.
Az állami ingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) eddig áfa nélkül 13,8 millió lejt – több mint négymillió eurót – fizetett ki annak a bukaresti luxusvillának a felújítására, amelyet a gyanú szerint Klaus Iohannis államfő használhat majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!