A kormányalakítással megbízott Orban szerdán még bizakodóan nyilatkozott a kabinet beiktatási esélyeiről, de elismerte, hogy az új kormányt nyíltan támogató frakcióktól csak 225 voksra számíthat, tehát a szociáldemokraták és a Pro Romania soraiból is szüksége van átszavazókra ahhoz, hogy meglegyen a kabinet beiktatásához szükséges 233 szavazat. A két ház együttes ülése is csak a törvényhozók több mint felének – legalább 233 képviselőnek és szenátornak – a jelenlétében határozatképes. A román parlamentben mindennapos jelenség a törvényhozók átigazolása, ezért a helyezkedő politikusok viselkedését nem lehet megjósolni. A parlament honlapján csütörtök este elérhető adatok szerint a PSD-nek jelenleg 201, a Pro Romaniának pedig legalább 32 szavazata van, tehát együtt többséggel rendelkeznek.

A Pro Romania pártot a parlamenti mandátumok több mint 40 százalékával rendelkező, 2017 januárja óta kormányon lévő PSD-ből kizárt Victor Ponta volt miniszterelnök alapította két évvel ezelőtt, azon szociáldemokrata politikusok „mentőcsónakjaként”, akik kegyvesztetté váltak a PSD-ben Liviu Dragnea, illetve Viorica Dăncilă pártelnöksége idején. Pontához már több mint 30 törvényhozó ült át, a májusi európai parlamenti választásokon pedig a voksok 6,4 százalékát szerezték meg. A volt kormányfő nem titkolt szándéka, hogy a Pro Romaniát tegye a román baloldal vezető pártjává, és átvegye a PSD szavazótáborát. Ezért Dăncilă hatalmának gyengítése érdekében kész volt hozzájárulni a PSD-kormány megbuktatásához, de nem akar a jobboldali Klaus Johannis államfő és a PNL által kínált jobboldali alternatíva mögé felsorakozni.

Ponta azt is bejelentette: támogatja, hogy – két sikertelen kormányalakítási kísérlet után – az államfő feloszlassa a jelenlegi parlamentet, és előrehozott parlamenti választásokat írjon ki. A jövő év végén esedékes választások előrehozását egyébként a jobboldali pártok is támogatnák, de nem úgy, hogy közben még hónapokig a Dăncilă-kabinet vezesse ügyvivőként az országot. Amennyiben a román parlament hétfőn határozatképtelennek bizonyul, egy újabb bizalmi szavazást valószínűleg már csak a november 10-i elnökválasztás után fog kiírni a házbizottság szociáldemokrata többsége. Ebben az esetben a román politikai válság alkotmányos patthelyzetté mélyülhet, az országnak pedig még hetekig nem lehet olyan kormánya, amelynek a legitimitását nem kérdőjelezi meg az államfő, ha jelöltet javasol az Európai Bizottságba a Romániának járó biztosi posztra.