Pénteken is tárgyalóasztalhoz ültek a szakszervezeti vezetők a kormány képviselőivel
Fotó: Gov.ro
A kormány évi 1500 lejes többletjuttatást kínál a tanügyi alkalmazottaknak, az összeget minden év októberében kapnák meg, 2027-ig – számolt be a bukaresti kabinet legújabb ajánlatáról a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének elnöke pénteken, a kormány képviselőivel folytatott egyeztetés után.
2023. június 09., 16:322023. június 09., 16:32
2023. június 09., 16:522023. június 09., 16:52
Simion Hăncescu rámutatott, a tárgyalásokon ezúttal is azt kérték a kormánytól, hogy a tanügyi dolgozók már 2024. január 1-jétől kapják meg a készülő új közalkalmazotti bértörvényben előirányzott teljes béremelést. A kabinet képviselőitől azt a választ kapták, hogy ezt nem áll módjukban teljesíteni, de készek a jelenlegi és az új törvényben megszabott bérek különbségének 45 százalékával emelni a fizetéseket jövő év elejétől a korábban javasolt 40 százalék helyett.
„Ez a kormány ajánlata. Konzultálni fogunk az emberekkel, mert ahogy mindig is mondtuk: ők kezdték el a sztrájkot, ők döntenek arról, hogy abbahagyják-e vagy sem” – fogalmazott a szakszervezeti vezető.
A Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke, Marius Nistor hangsúlyozta, nincs rendjén, hogy nyomást gyakorolnak a tanügyi alkalmazottakra a sztrájk beszüntetése érdekében. „Ez egy óriási hiba, amelyik csak növeli a feszültséget a tanügyi rendszerben” – tette hozzá. Nistor ugyanakkor ismét hangsúlyozta, hogy a tanárok nemcsak béremelésért harcolnak, hanem az oktatási ráfordítások növeléséért is.
A kormány a csütörtöki ülésén „pótlólagos garanciaként” szándéknyilatkozatot fogadott el a pedagógusok bérezésének javításáról, amelynek függeléke szerint az új közalkalmazotti bértörvényben a kezdő tanárok, illetve egyetemi asszisztensek bérét a 2023-as társadalombiztosítási költségvetésnél alkalmazott országos átlagfizetés szintjére emelik.
Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke erre reagálva azt nyilatkozta, hogy a kormány által elfogadott memorandum nem sok jogi garanciát nyújt a tanügyi alkalmazottak követeléseinek rendezésére. Hozzátette, hogy a szakszervezeteknek vannak olyan kéréseik is, amelyek nem kerültek be a dokumentumba. Ezért Nistor arra kérte a tanügyi alkalmazottakat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a pénteki bukaresti tiltakozó felvonuláson. A szakszervezeti vezetők már korábban úgy vélekedtek a kormány szándéknyilatkozatáról, hogy semmilyen jogi relevanciája nincs, nem memorandumra, hanem számon kérhető jogszabályra van szükségük.
Múlt héten a kormány a pedagógusoknak havi 1000 lej, a kisegítő személyzetnek pedig 400 lej bruttó béremelést már idén júniustól bevezető sürgősségi rendeletet fogadott el, ami 18-24 százalék közötti béremelésnek felel meg, az érdekképviseletek által követelt legalább 25 százalékos azonnali béremelés helyett.
Az érdekvédelmi szervezeteknek a hét elején kiadott közleménye értelmében június 6-án 134 007 szakszervezeti tag sztrájkolt, azaz a munkabeszüntetés kirobbantását aláírásukkal támogató tanügyi alkalmazottak 86,93 százaléka. A tanügyi általános sztrájk május 22-én kezdődött.
Miközben a béremelés miatt harmadik hete sztrájkoló pedagógusok péntekre ismét tüntetést hirdettek Bukarestbe a kormányszékház elé, amelyre húszezer embert várnak, a kormány jelezte: Nicolae Ciucă ismét tárgyalóasztalhoz ül a pedagógusok képviselőivel.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmének miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Biztonsági intézkedéseket rendeltek el kedden három bukaresti közintézménynél, miután rózsaszínes-fehér színű anyagot tartalmazó borítékot kaptak – közölte a fővárosi rendőrség.
Nicușor Dan független elnökjelölt szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) „több mint 50 millió eurót” költött közpénzekből választási propagandára az utóbbi öt évben.
Félmillió euró értékű adózatlan cigarettát foglaltak le a román hatóságok a szeretvásári ukrán–román közúti határátkelőnél – közölte kedden a román határrendészet.
A hatóságok kitoloncoltak Romániából két nepáli és egy Srí Lanka-i állampolgárt, akik illegálisan tartózkodtak az ország területén.
Határozottan cáfolta Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció államfőjelöltje, hogy megválasztása esetén ismét bevezetnék a kötelező sorkatonai szolgálatot.
szóljon hozzá!