Fotó: Presidency.ro
Május 14-e lesz a koronavírus-járvány miatt elrendelt szükségállapot utolsó napja, nem fogom meghosszabbítani a szükségállapotot – jelentette be hétfői sajtónyilatkozatában Klaus Johannis államfő.
2020. május 04., 14:052020. május 04., 14:05
2020. május 04., 15:542020. május 04., 15:54
A kormány tagjaival folytatott egyeztetését követően az államelnök a Cotroceni-palotában elmondta, május 15-ét követően a járvány féken tartása érdekében új rendkívüli állapotot hirdet, a veszélyhelyzetet. Az elnök arra figyelmeztetett, hogy a járvány nem múlt el, senki sem tudja, meddig fog tartani, és a polgárok magatartásán múlik, mennyire sikerül ellenőrzés alatt tartani a fertőzés terjedését. „Függetlenül attól, hogy mit hallanak a televízióban, senki nem tudja, meddig tart ez a járvány, és rajtunk múlik, hogy az országban jól vagy kevésbé jól kezeljük a helyzetet. Én nagyon szeretném, ha együtt ellenőrzés alatt tudnánk tartani, ezért be kell tartanunk a hatóságok utasításait” – fogalmazott az elnök a kormány tagjaival folytatott tanácskozását követő sajtónyilatkozatában.
A rendkívüli állapot utáni időszakban ezért fokozatosan, a járványhelyzet függvényében, várhatóan kéthetente fognak az eddigi korlátozásokat enyhítő intézkedéseket hozni. Johannis ismertetése szerint a készenléti állapot során tervezett enyhítések keretében megnyílhatnak többek között a szépségszalonok, fodrászatok, fogászati rendelők, múzeumok.
Ezután lépésről lépésre, kéthetes időszakonként fogják megszüntetni a hatóságok a jelenlegi korlátozásokat. Az enyhítések ugyanakkor szigorú óvintézkedésekkel járnak majd együtt: kötelező lesz a fizikai távolságtartás, továbbá a maszkviselés a nyilvános beltéri helyeken, tömegközlekedési eszközökön. Nem lesz többé szükség felelősségvállalási nyilatkozatra ahhoz, hogy településen belül közlekedjünk, de korlátozások lesznek érvényben a település elhagyására vonatkozóan. A vesztegzár alá helyezett településekre az enyhítések nem vonatkoznak – részletezte az államfő.
A települést továbbra is meghatározott esetekben – munkaügyben, egészségügyi ellátás, vagy egyéni sporttevékenységek miatt – lehet majd elhagyni, és továbbra is érvényben marad a – háromnál több emberre vonatkozó – gyülekezési tilalom. Ugyanakkor a sportolók újrakezdhetik az edzéseket a szükségállapot lejártával, a sportversenyeket azonban egyelőre nem tartják meg. Az államelnök március közepén rendelte el a rendkívüli állapotot, amit áprilisban május 15-ig meghosszabbította. Azt már korábban előrebocsátotta, hogy ha a megbetegedések és a járvány halálos áldozatainak száma csökken, és a javul a járványügyi helyzet, akkor elkezdődhet a korlátozások fokozatos feloldása.
Magyarázkodásba bocsátkozott hétfőn Klaus Johannis államelnök „Erdély kiárusítási kísérletéről” tett múlt heti kijelentése kapcsán, azt állítva, hogy ő tiszteli a magyar nemzetiségű román állampolgárokat.
A veszélyhelyzet kihirdetését egyébként nem az alkotmány szabályozza, hanem a 2004-ben kibocsátott 21-es kormányrendelet teszi lehetővé. A veszélyhelyzet idején is – szükség esetén – korlátozhatók egyes alkotmányos jogok: ideiglenesen korlátozhatják a mozgásszabadságot, a lakhely sérthetetlenségéről, a kényszermunka tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló jogot. Az alkotmány szerint „egyes jogok és szabadságok gyakorlása kizárólag törvénnyel korlátozható”. A veszélyhelyzet esetén azonnal érvényt lehet szerezni a lakosság figyelmeztetését vagy a veszély megelőzését, illetve következményeinek elhárítását célzó intézkedéseknek.
A településeken a veszélyhelyzetet a polgármester hirdeti ki a megyei prefektus jóváhagyásával. Egy megyében a prefektus hirdethet veszélyhelyzetet a belügyminiszter jóváhagyásával. Országos szinten a belügyminiszter által vezetett vészhelyzeti (jelen esetben járványügyi) országos operatív törzs hirdethet veszélyhelyzetet a miniszterelnök jóváhagyásával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Új pártot hoz létre és frakciókat alakít az SOS Románia párt és a Fiatal Emberek Pártja (POT) képviselőinek és szenátorainak az a csoportja, amelyik néhány függetlennel együtt a múlt héten bejelentette a Románia az Első Szövetség megalakítását.
A Román Vasúttársaság (CFR) kedden tájékoztatott, hogy a rendkívüli hőség miatt a közlekedés biztonsága érdekében bizonyos vasúti pályaszakaszokon elrendelték a szerelvények sebességének korlátozását.
Nyílt levelet intézett kedden a bukaresti Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a kormányfőhöz, amelyben előzetes konzultációt követel a bírák és ügyészek jogállását is érintő deficitcsökkentő intézkedésekről.
A négypárti kormánykoalíció jelöltjeit, Mircea Abrudeant és Sorin Grindeanut választották meg a szenátus, illetve a képviselőház házelnökeivé kedden. A két új házelnököt a PNL, illetve a PSD javasolta a kormányalakítással megüresedett tisztségekbe.
A Bolojan-kormány programja szerint változások várhatóak a tanügyben, Daniel David folytatja munkáját a szaktárca élén. A szakszervezetek tiltakoznak a várható tanóraszám-növekedés és a tanári óradíjak csökkentése ellen.
Cirkuszt csinált a magyarellenességéről elhíresült Dan Tanasă a képviselőház jogi szakbizottságának keddi ülésén, amikor az RMDSZ alkotmánybíró-jelöltjét, Asztalos Csabát hallgatták meg.
Marian Enache és Varga Attila megbízatása jár le júliusban, a helyükre a PSD által támogatott Mihai Busuioc, az Állami Számvevőszék elnöke és az RMDSZ által javasolt Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke kerülhet.
Régi-új RMDSZ-es „arc” is helyet kap az új bukaresti kormányban: Cseke Attila fejlesztési miniszterként folytathatja munkáját.
Új minisztere is lesz az RMDSZ-nek az újonnan alakult bukaresti kormányban Demeter András István személyében, aki a művelődésügyi tárcát irányítja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!