A bukaresti külügyminisztérium „furcsának és sajnálatosnak" tartja, hogy Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a második világháború történetének meghamisításával és történelmi felelősségének bagatellizálásával vádolta Romániát – derült ki tárca pénteken közzétett reagálásából.
2016. február 07., 16:142016. február 07., 16:14
2016. február 07., 16:192016. február 07., 16:19
Zaharova egy moszkvai sajtótájékoztatón csütörtökön beszélt arról, hogy Bukarestben „nyíltan oroszellenes, a szovjet megszállók kegyetlenségeit elítélő” kiállításon idézték fel az 1945-ben deportált erdélyi szászok szenvedéseit, és „egy szót sem ejtettek” arról a felelősségről, amely Bukarestet és Berlint terheli a zsidók és cigányok elleni népirtásért.
Az orosz szóvivő szerint nemcsak a zsidókkal való együttérzés hiányzott a nemzetközi holokauszt-megemlékezések idején tartott bukaresti kiállítás-megnyitóról, de a szónokok azt is elfelejtették megemlíteni, hogy a háború után elüldözött németek névsorát a román hatóságok állították össze, és Bukarest arra használta ezt, hogy a magyar és szász közösség számarányát csökkentse Erdélyben a románság javára. „Ki más ismerhetné jobban országa közelmúltjának ezen fejezetét, mint Románia német etnikumú államfője, Klaus Johannis?” – idézte Zaharova költői kérdését az Agerpres.
A román külügyminisztérium válasza szerint Románia mind helyi, mind országos szinten évente megemlékezik a romániai holokauszt áldozatairól – amelynek október 9-én van az emléknapja – és a holokauszt nemzetközi emléknapjáról január 27-én, augusztus másodikán pedig a roma holokauszt áldozatairól. A tárca felidézte, hogy 2004 óta Románia komoly erőfeszítéseket tett a romániai holokauszt széleskörű megismertetése és a történelmi felelősség társadalmi felvállalása érdekében.
A bukaresti közlemény „sajnálatos és nehezen érthető szándékú” összemosásnak minősítette azt, hogy az orosz külügyi szóvivő olyan eseménnyel hozta összefüggésbe a romániai holokauszt-megemlékezéseket, amelyhez azoknak semmi közük. Ugyanakkor azt javasolta, hogy „frissítse fel” ismereteit arról, Románia miként néz szembe múltjával, és milyen szerepet vállal például a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetségben (IHRA), amelynek soros elnökségét tavasszal veszi át Magyarországtól.
Kiszemelhette kémfőnökeit a májusban megválasztott Nicușor Dan államfő, aki a belföldi titkosszolgálat élére egy ügyvédet, míg a külügyi hírszerzés élére egy karrierdiplomatát készül kinevezni.
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
Augusztus 18. és 24. között 3850 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 87,2 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte szerdán az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A fejlesztési miniszter szerint drasztikus lépésre van szükség a helyi és központi közigazgatás átszervezésében, így a kabinetekben és önkormányzatokban dolgozó tanácsadók és alkalmazottak száma radikálisan csökken.
Bár korábban az oktatási minisztérium azt közölte, hogy nincs pénz az üdülési utalványokra, a tárca most bejelentette: idén is kaphatnak vakációs csekkeket a tanügyi alkalmazottak.
Nicușor Dan államfő is részt vett a koalíciós pártok vezetőinek keddi ülésén. A kormányra jelentős nyomás nehezedik a tanügyi, valamint az igazságszolgáltatásban dolgozók részéről a megszorítások miatt.
Kiskorú ellen elkövetett szexuális visszaéléssel gyanúsítanak egy volt román államfőjelöltet. Sebastian Popescu ellen kényszerintézkedést foganatosított a bíróság.
Fontos lépések történtek az elmúlt időszakban Romániának az amerikai vízummentességi programba (Visa Waiver) való felvétele érdekében.
Az ország több bíróságán részlegesen felfüggesztik tevékenységüket a bírák és ügyészek, követelve a speciális nyugdíjazásuk szabályozásának módosítását célzó törvénytervezett visszavonását.
Közzétették kedden a pótérettségi óvások elbírálása utáni, végleges eredményeit.
szóljon hozzá!