Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szavazatok 3,87 százalékát szerezte meg a megmérettetésen
Fotó: Gábor Lajos
Klaus Johannis államfő, a múlt héten kormányra került jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje nyerte az államfőválasztás november 10-ei első fordulóját az érvényes voksok 37,8 százalékával a végleges eredmények szerint.
2019. november 14., 16:292019. november 14., 16:29
2019. november 22., 10:532019. november 22., 10:53
A központi választási bizottság (BEC) által csütörtökön ismertetett hivatalos végeredmény értelmében a második helyen Viorica Dăncilă volt miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke végzett 22,3 százalékkal. Kettejük közül választják meg Románia elnökét a következő öt évre az elnökválasztás november 24-én rendezendő második fordulójában, amelynek választási kampánya hivatalosan pénteken kezdődik, és november 23-án reggel 7 órakor ér véget.
Az MTI által ismertetett sorrend szerint az első fordulóban a harmadik helyen Dan Barna, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke végzett 15 százalékkal, a negyedik helyre a két kisebb balliberális párt által támogatott Mircea Diaconu színművész került 8,8, az ötödikre pedig Teodor Paleologu, a jobboldali Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnökjelöltje 5,7 százalékkal.
A legutóbbi, 2014-ben rendezett elnökválasztáson Kelemen 329 727 szavazatot kapott, ami az érvényes voksok 3,47 százalékát tette ki. Akkor az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) is volt államfőjelöltje Szilágyi Zsolt személyében, akire 53 146-an szavaztak (0,56 százalék). A szavazatarányt tekintve Kelemen Hunor mostani eredménye 2009-es 3,84 százalékos teljesítményét is felülmúlja, bár számszerűen elmarad az akkori 373 764 vokstól, tíz évvel ezelőtt ugyanis jóval magasabb volt a részvétel.
Idén egyébként minden korábbi romániai elnökválasztásnál alacsonyabb, 51,2 százalékos volt a részvétel, annak ellenére, hogy a külföldön leadott szavazatok száma (675 276) rekordot döntött. A magyarlakta megyékben – a két korábbi elnökválasztáshoz hasonlóan – a részvétel jelentősen elmaradt az országos átlagtól. Az RMDSZ addig tudta a romániai lakosság mintegy 6,5 százalékát kitevő magyarságot számarányához közelítő arányban mozgósítani az elnökválasztásokon, amíg azokat egyszerre rendezték meg a magyar érdekképviselet szempontjából sokkal nagyobb jelentőséggel bíró parlamenti választásokkal.
Az elnökválasztás második fordulóját november 24-én rendezik meg belföldön, a külföldi választóköröket azonban már november 22-én megnyitják, ugyanis a diaszpórában élő román állampolgároknak most három napot biztosítanak arra, hogy éljenek választójogukkal.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!