Közúti baleset: Romániában (77/millió) és Bulgáriában (74/millió) a legmagasabb a halálozási arány
Fotó: Pinti Attila
Mintegy 19 800 ember halt meg az uniós utakon bekövetkezett közúti balesetekben 2024-ben, mintegy 600-zal kevesebben, mint az előző évben, ami egyéves viszonylatban 3 százalékos csökkenést jelent – derült ki az Európai Bizottság kedden közzétett jelentéséből.
2025. március 18., 17:312025. március 18., 17:31
A 2024-es adatokat tartalmazó jelentés szerint a közúti balesetek során bekövetkezett halálesetek száma jelentősebben csökkent 2024-ben, mint 2023-ban, a visszaesés üteme azonban továbbra is lassú maradt.
Az uniós bizottság véleménye szerint a feljegyzett adatok azt mutatják, hogy a legtöbb tagállam nem tudja teljesíteni az EU azon célját, hogy 2030-ra felére, 2050-re pedig nullára csökkentse a közúti halálesetek számát.
A közúti biztonság terén elért előrehaladás az EU-ban továbbra is egyenetlen. Míg egyes tagországok jelentős előrelépéseket tettek, mások továbbra is küzdenek a halálos balesetek számának csökkentéséért.
2023-ban több mint 1500 személy vesztette életét Romániában közúti balesetekben – derül ki a Román Rendőrség legfrissebb adataiból.
a közúti halálesetek számát tekintve, míg Írországban és Észtországban növekedés volt tapasztalható.
A tagországok között Bulgária, Dánia, Litvánia, Lengyelország és Szlovénia halad leginkább az 50 százalékos csökkentési cél megvalósítása felé. Az adatok éves ingadozása a kisebb lélekszámú uniós országokban általában mérsékeltebb – jegyzeték meg.
A jelentés szerint az előző évhez hasonlóan továbbra is Svédország és Dánia a legbiztonságosabb ország a közúti közlekedésbiztonság tekintetében. A két ország halálozási rátája a többi tagországhoz képest alacsonynak mondható: 20, illetve 24 haláleset jut egymillió lakosra vetítve.
2019 óta több mint 20 százalékos csökkenést értek el. Az uniós átlag a vizsgált évben 44 közúti balesetben bekövetkezett haláleset volt egymillió lakosra vetítve – tájékoztatott az uniós bizottság.
A jelentés kiemelte, hogy továbbra is a vidéki utak jelentik a legnagyobb kockázatot a közlekedők számára, a halálesetek 52 százaléka ezeken az utakon történik. A közúti balesetek többségében férfiak (77 százalék) halnak meg, majd az idősebb, 65 év feletti felnőttek, majd pedig a 18–24 év közötti fiatalok.
A közlekedési eszközöket tekintve a személygépkocsi utasai válnak a legtöbbször a balesetek áldozatává. A személygépkocsit a motorosok (20 százalék), a gyalogosok (18 százalék) és a kerékpárosok (10 százalék) követik.
ami – mint a jelentés kiemelte – rávilágít arra, hogy védelmük javítására sürgős szükség van.
A jelentés Magyarország esetében az írta, a rendelkezésre álló adatok szerint közúti balesetekben 2019-ben 602-en, 2020-ben 460, 2021-ben 544-en, 2022-ben 537-en, 2023-ban pedig 472-en haltak meg az országban. Ez azt jelenti, hogy a 2019 és 2023 közötti időszakban 22 százalékkal csökkent a közúti balesetekben meghaltak száma Magyarországon – derült ki az Európai Bizottság jelentéséből.
Európai uniós összevetésben továbbra is Romániában történik a legtöbb halálos baleset, napi átlagban négy személy veszíti életét közúti tragédiákban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke utasította el azt a forgatókönyvet, hogy Ilie Bolojan ügyvivő államfő legyen a kormánykoalíció jelöltje a májusi, megismételt elnökválasztáson.
Az EBESZ parlamenti közgyűlésének romániai küldöttségét vezető Iulian Lőrincz, illetve az USR szenátusi frakcióvezetője, Ștefan Pălărie szerdán Maria Telaliannal, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának igazgatójával tárgyalt.
Őrizetbe vett a Szervezettbűnözés- és Terrorelleni Ügyosztály (DIICOT) három kábítószercsempészt, akik rendhagyó módon próbálták feltűnés nélkül Bukarestbe juttatni a Spanyolországból becsempészett közel 30 kilogramm kábítószert.
Megússza a 30 millió euró kenőpénz elfogadása miatt alapfokon kapott 11 év és nyolc hónap börtönbüntetést Bukarest ötödik kerületének volt polgármestere, Marian Vanghelie.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán ismételten arról beszélt, hogy a kormánykoalíció jövője Crin Antonescu elnökválasztási győzelmétől függ.
Az erdészeti szakszervezetek szerdán 10 és 14 óra között a kormány székhelye előtt tüntetnek az erdészeti alkalmazottak fizetését 25 százalékkal csökkentő jogszabály ellen.
Elena Lasconi és Nicușor Dan sem hagyta szó nélkül Klaus Iohannis exelnök által magánrepülőgépekre költött összegeket, az AUR pedig közleményben kommentálta a kiadások nyilvánosságra hozását.
Bárkit szívesebben látna a válaszadók többsége Crin Antonescu helyett a hárompárti bukaresti kormánykoalíció közös államfőjelöltjeként – derül ki egy friss felmérésből.
A választási folyamat menetrendjét rögzítő kormányhatározatnak megfelelően március 20-án, csütörtökön kiderül, hogy kik indulnak a májusi államfőválasztáson.
Összesen 113 millió lejt fizetett az elnöki hivatal Klaus Iohannis idén lemondott államfő repülőútjaira – derült ki kedden este, miután az elnöki hivatal nyilvánosságra hozta a volt elnök 2015 januárja és 2025 februárja közötti repülőútjainak költségeit.
szóljon hozzá!