Közúti baleset: Romániában (77/millió) és Bulgáriában (74/millió) a legmagasabb a halálozási arány
Fotó: Pinti Attila
Mintegy 19 800 ember halt meg az uniós utakon bekövetkezett közúti balesetekben 2024-ben, mintegy 600-zal kevesebben, mint az előző évben, ami egyéves viszonylatban 3 százalékos csökkenést jelent – derült ki az Európai Bizottság kedden közzétett jelentéséből.
2025. március 18., 17:312025. március 18., 17:31
A 2024-es adatokat tartalmazó jelentés szerint a közúti balesetek során bekövetkezett halálesetek száma jelentősebben csökkent 2024-ben, mint 2023-ban, a visszaesés üteme azonban továbbra is lassú maradt.
Az uniós bizottság véleménye szerint a feljegyzett adatok azt mutatják, hogy a legtöbb tagállam nem tudja teljesíteni az EU azon célját, hogy 2030-ra felére, 2050-re pedig nullára csökkentse a közúti halálesetek számát.
A közúti biztonság terén elért előrehaladás az EU-ban továbbra is egyenetlen. Míg egyes tagországok jelentős előrelépéseket tettek, mások továbbra is küzdenek a halálos balesetek számának csökkentéséért.
2023-ban több mint 1500 személy vesztette életét Romániában közúti balesetekben – derül ki a Román Rendőrség legfrissebb adataiból.
a közúti halálesetek számát tekintve, míg Írországban és Észtországban növekedés volt tapasztalható.
A tagországok között Bulgária, Dánia, Litvánia, Lengyelország és Szlovénia halad leginkább az 50 százalékos csökkentési cél megvalósítása felé. Az adatok éves ingadozása a kisebb lélekszámú uniós országokban általában mérsékeltebb – jegyzeték meg.
A jelentés szerint az előző évhez hasonlóan továbbra is Svédország és Dánia a legbiztonságosabb ország a közúti közlekedésbiztonság tekintetében. A két ország halálozási rátája a többi tagországhoz képest alacsonynak mondható: 20, illetve 24 haláleset jut egymillió lakosra vetítve.
2019 óta több mint 20 százalékos csökkenést értek el. Az uniós átlag a vizsgált évben 44 közúti balesetben bekövetkezett haláleset volt egymillió lakosra vetítve – tájékoztatott az uniós bizottság.
A jelentés kiemelte, hogy továbbra is a vidéki utak jelentik a legnagyobb kockázatot a közlekedők számára, a halálesetek 52 százaléka ezeken az utakon történik. A közúti balesetek többségében férfiak (77 százalék) halnak meg, majd az idősebb, 65 év feletti felnőttek, majd pedig a 18–24 év közötti fiatalok.
A közlekedési eszközöket tekintve a személygépkocsi utasai válnak a legtöbbször a balesetek áldozatává. A személygépkocsit a motorosok (20 százalék), a gyalogosok (18 százalék) és a kerékpárosok (10 százalék) követik.
ami – mint a jelentés kiemelte – rávilágít arra, hogy védelmük javítására sürgős szükség van.
A jelentés Magyarország esetében az írta, a rendelkezésre álló adatok szerint közúti balesetekben 2019-ben 602-en, 2020-ben 460, 2021-ben 544-en, 2022-ben 537-en, 2023-ban pedig 472-en haltak meg az országban. Ez azt jelenti, hogy a 2019 és 2023 közötti időszakban 22 százalékkal csökkent a közúti balesetekben meghaltak száma Magyarországon – derült ki az Európai Bizottság jelentéséből.
Európai uniós összevetésben továbbra is Romániában történik a legtöbb halálos baleset, napi átlagban négy személy veszíti életét közúti tragédiákban.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Mentők szállították kórházba vasárnap reggel a târgșori női börtönből az erős hasi fájdalmakra panaszkodó Elena Udreát – értesült az Agerpres.
szóljon hozzá!