Közúti baleset: Romániában (77/millió) és Bulgáriában (74/millió) a legmagasabb a halálozási arány
Fotó: Pinti Attila
Mintegy 19 800 ember halt meg az uniós utakon bekövetkezett közúti balesetekben 2024-ben, mintegy 600-zal kevesebben, mint az előző évben, ami egyéves viszonylatban 3 százalékos csökkenést jelent – derült ki az Európai Bizottság kedden közzétett jelentéséből.
2025. március 18., 17:312025. március 18., 17:31
A 2024-es adatokat tartalmazó jelentés szerint a közúti balesetek során bekövetkezett halálesetek száma jelentősebben csökkent 2024-ben, mint 2023-ban, a visszaesés üteme azonban továbbra is lassú maradt.
Az uniós bizottság véleménye szerint a feljegyzett adatok azt mutatják, hogy a legtöbb tagállam nem tudja teljesíteni az EU azon célját, hogy 2030-ra felére, 2050-re pedig nullára csökkentse a közúti halálesetek számát.
A közúti biztonság terén elért előrehaladás az EU-ban továbbra is egyenetlen. Míg egyes tagországok jelentős előrelépéseket tettek, mások továbbra is küzdenek a halálos balesetek számának csökkentéséért.
2023-ban több mint 1500 személy vesztette életét Romániában közúti balesetekben – derül ki a Román Rendőrség legfrissebb adataiból.
a közúti halálesetek számát tekintve, míg Írországban és Észtországban növekedés volt tapasztalható.
A tagországok között Bulgária, Dánia, Litvánia, Lengyelország és Szlovénia halad leginkább az 50 százalékos csökkentési cél megvalósítása felé. Az adatok éves ingadozása a kisebb lélekszámú uniós országokban általában mérsékeltebb – jegyzeték meg.
A jelentés szerint az előző évhez hasonlóan továbbra is Svédország és Dánia a legbiztonságosabb ország a közúti közlekedésbiztonság tekintetében. A két ország halálozási rátája a többi tagországhoz képest alacsonynak mondható: 20, illetve 24 haláleset jut egymillió lakosra vetítve.
2019 óta több mint 20 százalékos csökkenést értek el. Az uniós átlag a vizsgált évben 44 közúti balesetben bekövetkezett haláleset volt egymillió lakosra vetítve – tájékoztatott az uniós bizottság.
A jelentés kiemelte, hogy továbbra is a vidéki utak jelentik a legnagyobb kockázatot a közlekedők számára, a halálesetek 52 százaléka ezeken az utakon történik. A közúti balesetek többségében férfiak (77 százalék) halnak meg, majd az idősebb, 65 év feletti felnőttek, majd pedig a 18–24 év közötti fiatalok.
A közlekedési eszközöket tekintve a személygépkocsi utasai válnak a legtöbbször a balesetek áldozatává. A személygépkocsit a motorosok (20 százalék), a gyalogosok (18 százalék) és a kerékpárosok (10 százalék) követik.
ami – mint a jelentés kiemelte – rávilágít arra, hogy védelmük javítására sürgős szükség van.
A jelentés Magyarország esetében az írta, a rendelkezésre álló adatok szerint közúti balesetekben 2019-ben 602-en, 2020-ben 460, 2021-ben 544-en, 2022-ben 537-en, 2023-ban pedig 472-en haltak meg az országban. Ez azt jelenti, hogy a 2019 és 2023 közötti időszakban 22 százalékkal csökkent a közúti balesetekben meghaltak száma Magyarországon – derült ki az Európai Bizottság jelentéséből.
Európai uniós összevetésben továbbra is Romániában történik a legtöbb halálos baleset, napi átlagban négy személy veszíti életét közúti tragédiákban.
Eltűnt egy újszülött az egyik bákói kórház szülészeti osztályáról – a rendőrség vasárnap kapta a bejelentést.
Az alkotmánybíróság megszervezéséről és működéséről szóló 1992/47-es törvényt módosító tervezetet nyújtott be a parlamentbe a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a jövőbeni „választási visszaélések” megelőzése érdekében.
A Központi Választási Iroda (BEC) május 3-án, szombaton és 4-én, vasárnap is közli az elnökválasztási részvétellel kapcsolatos adatokat.
Több mint 16 millió szál csempészett cigarettát és közel 500 kilogramm dohányt foglaltak le a rendőrök az év első három hónapjában – tájékoztatott szombaton a román rendőrség.
Az ország mintegy felét érintő első- és másodfokú viharriasztásokat bocsátott ki szombaton felhőszakadások és légköri instabilitás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A kiadások csökkentését és a beruházások növelését folytatni kell – állapította meg Tánczos Barna pénzügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy idén március végén 2,28 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány.
A legfelsőbb bíróság teljes egészében hatályon kívül helyezte a ploiești-i ítélőtábla közigazgatási részlegének csütörtöki ítéletét, megállapítva, hogy a bíróságok nem vizsgálhatják felül az alkotmánybírósági határozatokat.
A romániaiak több mint 60 százaléka szerint az ország rossz irányba tart, ezért a választók elvárják a következő államfőtől, hogy valós és mélyreható változást idézzen elő – állapította meg a legutóbbi felmérésekre hivatkozva az ASPES.
Véget ér vasárnap a húsvéti vakáció, hétfőtől folytatódik a tanítás az iskolákban.
Az alkotmánybíróság is megfellebbezte pénteken a tavalyi elnökválasztást érvénytelenítő határozatát felfüggesztő csütörtöki bírósági ítéletet – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
szóljon hozzá!