Közúti baleset: Romániában (77/millió) és Bulgáriában (74/millió) a legmagasabb a halálozási arány
Fotó: Pinti Attila
Mintegy 19 800 ember halt meg az uniós utakon bekövetkezett közúti balesetekben 2024-ben, mintegy 600-zal kevesebben, mint az előző évben, ami egyéves viszonylatban 3 százalékos csökkenést jelent – derült ki az Európai Bizottság kedden közzétett jelentéséből.
2025. március 18., 17:312025. március 18., 17:31
A 2024-es adatokat tartalmazó jelentés szerint a közúti balesetek során bekövetkezett halálesetek száma jelentősebben csökkent 2024-ben, mint 2023-ban, a visszaesés üteme azonban továbbra is lassú maradt.
Az uniós bizottság véleménye szerint a feljegyzett adatok azt mutatják, hogy a legtöbb tagállam nem tudja teljesíteni az EU azon célját, hogy 2030-ra felére, 2050-re pedig nullára csökkentse a közúti halálesetek számát.
A közúti biztonság terén elért előrehaladás az EU-ban továbbra is egyenetlen. Míg egyes tagországok jelentős előrelépéseket tettek, mások továbbra is küzdenek a halálos balesetek számának csökkentéséért.
2023-ban több mint 1500 személy vesztette életét Romániában közúti balesetekben – derül ki a Román Rendőrség legfrissebb adataiból.
a közúti halálesetek számát tekintve, míg Írországban és Észtországban növekedés volt tapasztalható.
A tagországok között Bulgária, Dánia, Litvánia, Lengyelország és Szlovénia halad leginkább az 50 százalékos csökkentési cél megvalósítása felé. Az adatok éves ingadozása a kisebb lélekszámú uniós országokban általában mérsékeltebb – jegyzeték meg.
A jelentés szerint az előző évhez hasonlóan továbbra is Svédország és Dánia a legbiztonságosabb ország a közúti közlekedésbiztonság tekintetében. A két ország halálozási rátája a többi tagországhoz képest alacsonynak mondható: 20, illetve 24 haláleset jut egymillió lakosra vetítve.
2019 óta több mint 20 százalékos csökkenést értek el. Az uniós átlag a vizsgált évben 44 közúti balesetben bekövetkezett haláleset volt egymillió lakosra vetítve – tájékoztatott az uniós bizottság.
A jelentés kiemelte, hogy továbbra is a vidéki utak jelentik a legnagyobb kockázatot a közlekedők számára, a halálesetek 52 százaléka ezeken az utakon történik. A közúti balesetek többségében férfiak (77 százalék) halnak meg, majd az idősebb, 65 év feletti felnőttek, majd pedig a 18–24 év közötti fiatalok.
A közlekedési eszközöket tekintve a személygépkocsi utasai válnak a legtöbbször a balesetek áldozatává. A személygépkocsit a motorosok (20 százalék), a gyalogosok (18 százalék) és a kerékpárosok (10 százalék) követik.
ami – mint a jelentés kiemelte – rávilágít arra, hogy védelmük javítására sürgős szükség van.
A jelentés Magyarország esetében az írta, a rendelkezésre álló adatok szerint közúti balesetekben 2019-ben 602-en, 2020-ben 460, 2021-ben 544-en, 2022-ben 537-en, 2023-ban pedig 472-en haltak meg az országban. Ez azt jelenti, hogy a 2019 és 2023 közötti időszakban 22 százalékkal csökkent a közúti balesetekben meghaltak száma Magyarországon – derült ki az Európai Bizottság jelentéséből.
Európai uniós összevetésben továbbra is Romániában történik a legtöbb halálos baleset, napi átlagban négy személy veszíti életét közúti tragédiákban.
Ilie Bolojan a pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Romániának továbbra is fontos célkitűzése az ország felvétele az amerikai vízummentességi programba.
Ilie Bolojan miniszterelnök a pénteki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) alulfinanszírozottsága jelentős probléma.
Ilie Bolojan pénteken kijelentette, hogy a jövő hétig a kormány leltárba veszi az összes állami vállalatot és a fennhatósága alá tartozó hatóságot, a költségvetéseik jóváhagyását pedig feltételekhez fogják kötni.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken a kormányülést követő sajtótájékoztatón kijelentette, minden valószínűség szerint a kétkulcsos áfa bevezetése mellett dönt a kabinet. Bolojan szerint lehetséges az alkohol vagy az üzemanyag jövedéki adójának növelése is.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy a kormány új ösztöndíjrendszer bevezetésére készül, miután az utóbbi években jelentősen megnőttek az erre fordított állami kiadások. A jelenlegi rendszer fenntarthatatlanná vált a kormányfő szerint.
Kormányalkalmazottak tüntettek pénteken a Victoria-palota előtt a Bolojan-kabinet tervezett intézkedései, például az ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékok korlátozása ellen.
A romániaiak több mint háromnegyede – hetvenhat százaléka – a mesterséges intelligenciát (MI) gazdasági és társadalmi lehetőségként értékeli.
A főügyészség pénteken úgy döntött, hogy hivatalos formára emeli a büntetőeljárás során Călin Georgescu gyanúsított besorolását.
Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a tanulók és az egyetemi hallgatók ösztöndíjalapja idén „elkerülhetetlenül” kisebb lesz, mint 2024-ben.
Románia egy ambiciózus, mesterséges intelligenciára fókuszáló projekt révén kíván az Európai Unió digitális élvonalába kerülni.
szóljon hozzá!