Eddig azért nem vezettek be lazításokat, mert az intenzív osztályokon kezelt páciensek száma alig változott
Fotó: Veres Nándor
A kórházak intenzív osztályán ápolt koronavírusos betegek számától függ a korlátozó intézkedések enyhítése – jelentette ki ismételten csütörtök este az egészségügyi miniszter.
2022. február 25., 09:542022. február 25., 09:54
Alexandru Rafila egy bukaresti konferencián elmondta, a lazítások bevezetésének fokozatosan, legkevesebb két lépésben kell megtörténnie. Az első lépés bejelentésére tájékoztatása szerint akkor lehet számítani, amikor a kórházak intenzív osztályán ápolt koronavírusos betegek száma a jelenlegi ágykapacitás felére, azaz 900-ra csökken – írja az Agerpres. A miniszter elmagyarázta:
Ez a trend most megtörni látszik, már csak mintegy ezer súlyos beteget ápolnak a kórházakban. Ha pedig a számuk 900-ra csökken, elkezdődhet a korlátozó intézkedések enyhítése – részletezte Rafila. A tárcavezető elmondta,
Utóbbiak például a jelenlegi 30 százalék helyett a kapacitásuk 50 százalékán működhetnek majd.
Miután folyamatosan csökken a koronavírussal fertőzöttek száma, lazításokat helyezett kilátásba Nicolae Ciucă miniszterelnök a szerdai kormányülés első felében.
A miniszter közölte: ha korlátozások első körös feloldása után a hatóságok azt tapasztalják, hogy a járványgörbe csillapodása folytatódik, akkor bejelentik az enyhítések második lépését is, ami szavai szerint gyakorlatilag a normális élethez való visszatérést is jelentheti.
Svájcban felfüggesztették a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások többségét.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
szóljon hozzá!