A konfliktus egyik legfőbb forrása, hogy a PSD nem fogadná el Florin Cîţu PNL-elnököt miniszterelnökként, arra hivatkozva, hogy október elején az általa vezetett kormányt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták. Ennek kapcsán Cîţu leszögezte: ők sem mondják meg a PSD-nek, hogy kit nevesítsenek a miniszterelnöki tisztségre, vagy kit támogassanak.

Az ügyvivő miniszterelnök kifejtette, a PNL kiválasztja majd a saját jelöltjét, és ha meglesz, nyilvánosságra hozza majd a nevét. Annak kapcsán, hogy ha ő nem lehet, Nicolae Ciucă nyugalmazott tábornok, ügyvivő védelmi miniszter lehet a liberálisok kormányfőjelöltje, a PNL elnöke kijelentette: ez jelenleg nincs napirenden, mivel a párton belül senki sem tett javaslatot a személyére.

A miniszterelnöki tisztség rotációs alapú betöltése kapcsán megjegyezte, azt elfogadhatónak tartja, ugyanakkor meg kell vizsgálni, hogy Romániában alkalmazható-e. Cîţu egyúttal úgy vélte, jelenleg a legjobb megoldást a PSD és a PNL közötti koalíció jelenti, amelyet minél hamarabb tető alá kell hozni. Megjegyezte, pártja számára „óriási kompromisszum”, hogy a szociáldemokratákkal állt le tárgyalni, de a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) kudarcba fulladtak a békülési kísérletek, miután az USR „az orrukra csapta az ajtót”.

Sajtóértesülések szerint egyébként a liberálisok csak akkor fogadják el a rotációs alapú miniszterelnöki rendszert, amelyben másfél évig egyik, majd újabb másfélig a másik párt adja a kormányfőt, ha először a PNL jelöltje irányítja a kormányt – a PSD viszont ebbe csak akkor menne bele, ha ez nem Cîţu lenne. Radu Oprea, a PSD szóvivője elmondta, a kormányprogramról 90 százalékban megállapodtak, a munkaügyi, az adóügyi és az igazságügyi fejezetet nem zárták még le.

Mint ismeretes, a PNL megszüntetné az intézményt, a PSD viszont ragaszkodik ahhoz, hogy tovább működhessen. Információk szerint három megoldás körvonalazódott: az első szerint az ügyészség hatásköreit átadnák a legfőbb ügyészség bűnügyi és kriminalisztikai osztályának, a második szerint alárendelnék a korrupcióellenes ügyészségnek (DNA), míg a harmadik szerint tavaszig „jegelnék” a témát.

Emellett Grindeanu – akinek ügyvivő házelnöki kinevezését a képviselőház házbizottsága hétfőn meghosszabbította – arról is beszélt, hogy a következő időszakban az államnak támogatnia kell a lakosságot, mivel csökkent az életszínvonal, az infláció pedig 8 százalékos, ehhez pedig növelni kell az állami bevételeket. Arra a kérdésre, lesz-e már ezen a héten kormány, azt válaszolta: ez a lehető legnehezebb kérdés, nem lehet tudni. Emellett a PSD által erőltetett, a vagyonosokra kivetni szándékozott luxusadó is viszályforrás, a PNL ugyanis ezt elutasítja.

Eközben a két párt illetékesei arról is egyeztettek, milyen mértékű minimálbér-, nyugdíj- illetve családipótlék-emelést képes elviselni a költségvetés. A nyugdíjakat 7 és 11 százalék közötti mértékben növelhetik, a családi pótlékot a PSD 40, a PNL 20 százalékkal növelné, míg a minimálbér 2550 lejre nőhet. Az optimista becslés szerint péntekre akár már ki is alakulhat az új kormány szerkezete, és a parlament jövő héten szavazhatna a kabinetről.