Ugyancsak csütörtökön kibocsátott közleményében egyébként a DNA úgy vélekedik, hogy a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény tervezett módosításainak „pusztító hatása” lesz a bűnvádi eljárásokra nézve, mert a bűncselekmények kivizsgálásához nélkülözhetetlen eszközöktől fosztják meg a nyomozó hatóságokat. A közlemény rámutat, a Florin Iordache szociáldemokrata (PSD) képviselő vezette parlamenti különbizottság az ártatlanság vélelméről és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló európai uniós irányelv hazai törvénykezésbe való átültetésének szükségességére hivatkozva tervezi módosítani a Btk.-t. A DNA szerint azonban a 2016/343-as számú irányelv csak ürügy a tervezett módosítások elfogadására, amelyekkel csak akadályozni akarják a bűnüldöző szerveket a bűncselekmények feltárásában és bizonyításában.

A korrupcióellenes ügyészség azt állítja, az egyik tervezett módosítás értelmében köteleznék az ügyészeket, hogy a feljelentés iktatása után azonnal értesítsék erről azt a személyt, aki ellen a feljelentést tették. A DNA hangsúlyozza, a nyomozó hatóságokat így olyan bizonyítási eszközök alkalmazásától fosztják meg, mint a hangfelvétel, a házkutatás vagy a tettenérés.

Egy másik kilátásba helyezett módosítás értelmében a gyanúsítottnak vagy vádlottnak jogában állna részt venni a tanúk kihallgatásán. Ez is nehezítené a bűnvádi eljárást – véli a DNA –, sok esetben ugyanis a bűncselekmény feltételezett elkövetőjének jelenléte elbátortalanítja a tanút, főleg, ha utóbbi a gyanúsított alárendeltje, amire hivatali visszaélés vagy korrupciós bűncselekmények esetén gyakran van példa. Jelenleg a törvény az ügyvéd számára teszi lehetővé, hogy részt vegyen a kihallgatáson.

Egy másik javaslat szerint az ügyészeket megfosztanák a gyors információ-hozzáférés lehetőségétől. „Minden intézménynek kötelessége közölni a nyomozó hatóságokkal a bűnvádi eljárás keretében kért információkat, az adatbázisokhoz való hozzáférés csak felgyorsítja a bűncselekmények elkövetőinek azonosítását” – idézi a közleményt az Agerpres hírügynökség.

Egy másik javaslat értelmében – teszi hozzá a közlemény – „gyakorlatilag kivonnák a bűncselekmények köréből a hamis tanúzást”. Ez a rendelkezés a kedvezőbb jog elve alapján a jelenleg kivizsgálás alatt álló ügyeket is érintené, ugyanakkor igen megnehezítené az igazság kiderítését, ha a tanúk annak tudatában tennének vallomást, hogy hazudhatnak, mert ennek nem lesz büntetőjogi következménye. Mint ismeretes, Călin Popescu Tăriceanu, a bukaresti szenátus elnöke ellen többek között hamis tanúzásért emeltek vádat tavaly.

Azt a javaslatot is kifogásolja a DNA, amely – mint állítják – ellehetetlenítené, hogy a vádlottat távollétében elítéljék, egy másik tervezett módosítás szerint pedig kiiktatnák a bizonyítási eszközök közül „a törvény betartásával készített hangfelvételeket”, ami szintén megnehezítené a bűncselekmények bizonyítását.