Fotó: Haáz Vince
Romániában 1,85 millió lakásra, vagyis a lakások alig húsz százalékára kötötték meg a tulajdonosok a törvény által előírt kötelező biztosítást, ennek ellenére senkit sem bírságoltak meg a mulasztásért, mert a polgármesterek nem akarják magukra haragítani a szavazókat – írta kedden a Hotnews.ro hírportál.
2023. február 07., 23:112023. február 07., 23:11
2023. február 07., 23:122023. február 07., 23:12
A román hatóságok 2010-ben vezették be a kötelező lakásbiztosítás (PAD) rendszerét. A 12 biztosítótársaság által létrehozott Országos Katasztrófavédelmi Alaphoz (PAID) befizetendő, szilárd építőanyagú lakásért évi 20 eurós, vályogházakért évi 10 eurós biztosítást három természeti csapás – árvíz, földcsuszamlás és földrengés – által okozott károk megtérítésére lehet felhasználni, de a kártérítés összege nem haladja meg a 20 ezer (vályogházak esetében 10 ezer) eurót.
A PAID adatai szerint a romániai kötelező lakásbiztosítások 75 százalékát városi lakásokra kötötték meg, csaknem kétharmaduk pedig Erdélyből, Bukarestből és Munténiából származik, míg a moldvai országrész a PAD-biztosítások alig 11 százalékát, Olténia pedig alig 5,8 százalékát mondhatja magáénak.
A témával szintén foglalkozó StudiiFinanciare.ro gazdasági portál szerint az európai földrészen csak Törökországban és – a földrengések által ugyancsak veszélyeztetett – Romániában tették kötelezővé a természeti csapások elleni lakásbiztosítást, Törökország azonban pénzügyi szempontól „védettebb”, hiszen ott a lakások legalább felét bebiztosították, a romániai 20 százalékhoz képest.
A portál egy friss közvélemény-kutatás adatait ismertetve hozzáteszi: Romániában a lakosság 28 százaléka készített elő magának földrengés esetére „túlélő-csomagot”. Ennek ellenére a lakását fenyegető veszélyforrások között a megkérdezettek 50 százaléka második helyen jelölte meg a földrengést, míg 55 százalékuk tűzvésztől, 35 százalékuk pusztító vihartól, 27 százalékuk robbanástól, 24 százalékuk árvíztől, 20 százalékuk betöréstől és 14 százalékuk földcsuszamlástól félti lakását.
Csütörtöki sajtótájékoztatóján Mircea Fechet kijelentette, hogy szerinte a roncsautóprogram folytatódni fog, mivel nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontokból is hasznosnak bizonyult.
Mezőgazdasági farmokon és állattelepeken végeznek ellenőrzéseket a munkaügyi felügyelőségek, mert az a gyanú, hogy az agrárágazatban sok feketemunkás dolgozik, akik után a vállalkozók nem fizetik be a járulékokat.
Csütörtök éjszaka ideiglenesen teljesen lezárják a Romániát Bulgáriával Giurgiu és Rusze között összekötő Duna-hidat, ahol a bolgár oldalon végzett javítási munkálatok miatt eddig is félpályás lezárások voltak és felváltva zajlott a járműforgalom.
Az állami tisztségviselők vagyonnyilatkozatának közzétételi kötelezettsége sérti a magánélethez való jogot, a vagyonnyilatkozat kiterjesztése a családtagokra pedig sérti a jogbiztonság elvét az alkotmánybírák szerint.
Két harci repülőgép szállt fel szerdáról csütörtökre virradóra a borceai légi bázisról, miután a légtérmegfigyelő rendszerek több légi célpontot észleltek az ukrán légtérben, a Romániával közös határ közelében.
Májusban több mint 498,3 millió, azaz naponta közel 17 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók – számolt be Facebook-oldalán Mircea Fechet, a környezetvédelmi tárca vezetője.
Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter szerdán kijelentette, hogy a kiszolgáltatott fogyasztók a hatósági villanyáramár július elsejei megszűnése után is számíthatnak költségvetési támogatásra.
Az érettségi vizsga nyári szessziójára beiratkozott diákok 98 százaléka vett részt szerdán a szaktantárgyból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Újabb elgondolkoztató dokumentumot, elemzést közölt szerdán a CNSAS arról, hogy a kommunizmus időszakában a titkosszolgálat miként vegzálta a nyugati zenére táncolni merészelő iskolásokat.
Az alkotmánybíróság szerdán tájékoztatta a képviselőház vezetőségét arról, hogy július 12-én lejár Varga Attila mandátuma.
szóljon hozzá!