Korodi Attila szerint nem lehet tudni, hogy jövőre, öt év múlva, bármikor ezt valakik valamiért nem fogják-e félreértelmezni
Fotó: Veres Nándor
Nem szavazta meg az RMDSZ szerdán a képviselőházban a terrorizmusról szóló törvény módosítását, mivel álláspontja szerint a szöveg nem fogalmaz pontosan, ezért felhasználható a magyar közösség ellen. Korodi Attila, a szövetség frakcióvezetője a Krónikának elmondta, teljesen elfogadhatatlanná tette a törvényt, ahogy a terrorizmus definícióját megfogalmazták, azt, hogy kit vádolhatnak terrorizmussal, mi az a terrorizmus.
2018. május 17., 13:212018. május 17., 13:21
2018. május 17., 15:262018. május 17., 15:26
Az RMDSZ ellenszavazataival fogadott el szerdán törvénymódosítást a terrorizmus fogalmának kibővítéséről a bukaresti képviselőház.
A törvénymódosítás elvileg a Európai Bizottság terrorizmusellenes irányelvét hivatott a román jogrendbe ültetni, hogy büntethetők legyenek a terrorizmussal kapcsolatba hozható összeesküvések, kiképzések, utazások és pénzgyűjtések. Az előterjesztés indoklása szerint Romániának az időszerű fenyegetésekhez kell igazítania a terrorizmus elleni törvényét. A kezdeményezők egyebek mellett megállapítják: Európa műveleti területté vált, hiszen a migrációs hullámokat kihasználó, a konfliktusövezetek felé tartó vagy onnan érkező terroristák mindenütt biztonsági kockázatot jelentenek.
A terrorizmus fogalmának kibővítéséről fogadott el szerdán törvénymódosítást a román képviselőház, az RMDSZ frakciója a jogszabály ellen szavazott. A szövetség szerint a hatóságok nem tekinthetnek nemzetbiztonsági veszélyforrásként az erdélyi magyarságra.
A módosítás értelmében terrorizmusnak minősülnek azon cselekedetek vagy fenyegetések, amelyek közveszélyt jelentenek, károsak az emberek életére, testi épségére és egészségére, a társadalmi kapcsolatokra, az anyagi javakra, az államok nemzetközi kapcsolataira, a nemzeti vagy nemzetközi biztonságra. Ide sorolják azokat a cselekedeteket is, amelyeknek politikai, vallási vagy ideológiai motivációik vannak, és a polgárok megfélemlítését, egy állami vagy nemzetközi hatóság valamilyen cselekedetre vagy az attól való tartózkodásra történő rákényszerítését, vagy a politikai, alkotmányos, gazdasági vagy szociális struktúrák destabilizálását célozzák.
A Krónika kérdésére Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, a módosítást azért kellett napirendre tűzni, mert a kezdeményezők szerint a terrorizmus elleni harcban van néhány olyan kérdés, ami jogilag pontosításra szorul. Létezik ugyan az európai uniós irányelv a témában, ám Románia nem azt az utat választotta, hogy ezt az irányelvet minél egyszerűbb formában átültesse a törvénybe, hanem külön törvényben foglalkozik a témával.
– szögezte le Korodi. A politikus elmondta, az RMDSZ számára egyértelmű volt, hogy a direktívát egyszerűen át kellett volna emelni a törvénybe, hogy ne lehessen senkit esetlegesen terrorizmussal megvádolni. Az irányelv ugyanis kimondottan a terrorista cselekedetekről szól.
Arra a felvetésre, mi lehetett az oka, hogy nem vették át egyszerűen a vonatkozó irányelvet, Korodi kifejtette, az a baj, hogy a kényesebb, nemzetbiztonságról, terrorizmus elleni harcról, illetve régebben a korrupció elleni küzdelemről szóló témákat a pártok tabuként kezelik, nem mernek hozzájuk nyúlni. Azt gondolják, hogy ha van egy szakmai grémium, amely beterjeszt egy ilyen javaslatot, akkor az abban a formában rendben is van, és nem szükséges felülbírálni.
– mutatott rá a frakcióvezető.
Megkérdeztük, lát-e arra vonatkozó szándékot, hogy a törvény amolyan gumijogszabályként ráhúzható legyen bármilyen magyar kezdeményezésre. A képviselő úgy vélekedett, figyelembe véve a kézdivásárhelyi esetet – amelyről az egyik helyettes titkosszolgálati vezető félszájjal azt nyilatkozta, hogy ilyesmi bárkivel megtörténhet, mert ez egy kreált ügy –, és figyelembe véve azt is, hogy a korrupcióellenes harcban olyan képlékeny jogi szabályozást fogalmaztak meg annak idején, amelyet az alkotmánybíróság jó néhányszor szétszedett már, ha ugyanez jelenik meg egy másik nagyon érzékeny területen, a terrorizmusellenes harc vetületében, akkor
Korodi elmondta, előzetesen az illetékes parlamenti bizottságban a többi párt képviselője úgy ítélte meg, ez a probléma nem áll fenn, ezért nem tudták meggyőzni őket arról, hogy ebben a formában nem jó a törvény.
Annak kapcsán, fel lehet-e lépni valamilyen formában a jogszabály ellen, kifejtette, az RMDSZ nem rendelkezik elegendő honatyával ahhoz, hogy alkotmánybírósághoz forduljon, az csak akkor kerülhet a taláros testület elé, ha a törvény alapján zajló perben egyszer valakik úgy érzik, sérülnek a jogai a rossz definíció következtében. Hozzátette, a külföldi fórumok értesítését sem fontolgatják, mivel nem történt még visszaélés. „Mi csak arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a precizitás hiánya ezeken a területeken bármikor visszaélésre adhat okot” – szögezte le Korodi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára beiratkozott 159 229 diák közül 152 639 vett részt hétfőn a román nyelv és irodalomból tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Jövőbe tekintést kért a romániai társadalomtól hétfő este Nicușor Dan a Bolojan-kormány tagjainak eskütétele után. Ilie Bolojan úgy fogalmazott, hogy az új kormány tagjainak eskütételével ,,véget ér egy instabil és átmeneti időszak”.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege hétfőn Lia Savoneát nevezte ki a legfelsőbb bíróság elnökévé. Kinevezéséről kilenc támogató és egy elutasító szavazattal döntött a testület.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakciója a párt ideiglenes elnökét, Sorin Grindeanut javasolja a képviselőház elnöki tisztségébe.
Aláírta Nicușor Dan államfő a Bolojan-kormány tagjainak kinevezéséről szóló rendeletet – tájékoztatott az elnöki hivatal. Ezt követően a Bolojan-kormány tagjai hétfő este letették a hivatali esküt az államfő jelenlétében.
Az új koalíciós kormány programjában az egészségügyre vonatkozóan többek között szerepel a kórházak hatékonyságának növelése az ágyak számának több mint 20 százalékos csökkentésével 2030-ig.
Bizalmat szavazott az Ilie Bolojan alkotta koalíciós kormánynak a bukaresti parlament. A hétfő délutáni szavazáson az új kabinet 130 támogatói voksot kapott, honatya ellene szavazott.
A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.
A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát, törölnék a nyugdíj és a fizetés halmozását.
Első ízben fog betölteni roma nemzetiségű ember miniszteri tisztséget Romániában: Florin Manole lesz a munkaügyi tárca vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!