Korodi Attila szerint nem lehet tudni, hogy jövőre, öt év múlva, bármikor ezt valakik valamiért nem fogják-e félreértelmezni
Fotó: Veres Nándor
Nem szavazta meg az RMDSZ szerdán a képviselőházban a terrorizmusról szóló törvény módosítását, mivel álláspontja szerint a szöveg nem fogalmaz pontosan, ezért felhasználható a magyar közösség ellen. Korodi Attila, a szövetség frakcióvezetője a Krónikának elmondta, teljesen elfogadhatatlanná tette a törvényt, ahogy a terrorizmus definícióját megfogalmazták, azt, hogy kit vádolhatnak terrorizmussal, mi az a terrorizmus.
2018. május 17., 13:212018. május 17., 13:21
2018. május 17., 15:262018. május 17., 15:26
Az RMDSZ ellenszavazataival fogadott el szerdán törvénymódosítást a terrorizmus fogalmának kibővítéséről a bukaresti képviselőház.
A törvénymódosítás elvileg a Európai Bizottság terrorizmusellenes irányelvét hivatott a román jogrendbe ültetni, hogy büntethetők legyenek a terrorizmussal kapcsolatba hozható összeesküvések, kiképzések, utazások és pénzgyűjtések. Az előterjesztés indoklása szerint Romániának az időszerű fenyegetésekhez kell igazítania a terrorizmus elleni törvényét. A kezdeményezők egyebek mellett megállapítják: Európa műveleti területté vált, hiszen a migrációs hullámokat kihasználó, a konfliktusövezetek felé tartó vagy onnan érkező terroristák mindenütt biztonsági kockázatot jelentenek.
A terrorizmus fogalmának kibővítéséről fogadott el szerdán törvénymódosítást a román képviselőház, az RMDSZ frakciója a jogszabály ellen szavazott. A szövetség szerint a hatóságok nem tekinthetnek nemzetbiztonsági veszélyforrásként az erdélyi magyarságra.
A módosítás értelmében terrorizmusnak minősülnek azon cselekedetek vagy fenyegetések, amelyek közveszélyt jelentenek, károsak az emberek életére, testi épségére és egészségére, a társadalmi kapcsolatokra, az anyagi javakra, az államok nemzetközi kapcsolataira, a nemzeti vagy nemzetközi biztonságra. Ide sorolják azokat a cselekedeteket is, amelyeknek politikai, vallási vagy ideológiai motivációik vannak, és a polgárok megfélemlítését, egy állami vagy nemzetközi hatóság valamilyen cselekedetre vagy az attól való tartózkodásra történő rákényszerítését, vagy a politikai, alkotmányos, gazdasági vagy szociális struktúrák destabilizálását célozzák.
A Krónika kérdésére Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, a módosítást azért kellett napirendre tűzni, mert a kezdeményezők szerint a terrorizmus elleni harcban van néhány olyan kérdés, ami jogilag pontosításra szorul. Létezik ugyan az európai uniós irányelv a témában, ám Románia nem azt az utat választotta, hogy ezt az irányelvet minél egyszerűbb formában átültesse a törvénybe, hanem külön törvényben foglalkozik a témával.
– szögezte le Korodi. A politikus elmondta, az RMDSZ számára egyértelmű volt, hogy a direktívát egyszerűen át kellett volna emelni a törvénybe, hogy ne lehessen senkit esetlegesen terrorizmussal megvádolni. Az irányelv ugyanis kimondottan a terrorista cselekedetekről szól.
Arra a felvetésre, mi lehetett az oka, hogy nem vették át egyszerűen a vonatkozó irányelvet, Korodi kifejtette, az a baj, hogy a kényesebb, nemzetbiztonságról, terrorizmus elleni harcról, illetve régebben a korrupció elleni küzdelemről szóló témákat a pártok tabuként kezelik, nem mernek hozzájuk nyúlni. Azt gondolják, hogy ha van egy szakmai grémium, amely beterjeszt egy ilyen javaslatot, akkor az abban a formában rendben is van, és nem szükséges felülbírálni.
– mutatott rá a frakcióvezető.
Megkérdeztük, lát-e arra vonatkozó szándékot, hogy a törvény amolyan gumijogszabályként ráhúzható legyen bármilyen magyar kezdeményezésre. A képviselő úgy vélekedett, figyelembe véve a kézdivásárhelyi esetet – amelyről az egyik helyettes titkosszolgálati vezető félszájjal azt nyilatkozta, hogy ilyesmi bárkivel megtörténhet, mert ez egy kreált ügy –, és figyelembe véve azt is, hogy a korrupcióellenes harcban olyan képlékeny jogi szabályozást fogalmaztak meg annak idején, amelyet az alkotmánybíróság jó néhányszor szétszedett már, ha ugyanez jelenik meg egy másik nagyon érzékeny területen, a terrorizmusellenes harc vetületében, akkor
Korodi elmondta, előzetesen az illetékes parlamenti bizottságban a többi párt képviselője úgy ítélte meg, ez a probléma nem áll fenn, ezért nem tudták meggyőzni őket arról, hogy ebben a formában nem jó a törvény.
Annak kapcsán, fel lehet-e lépni valamilyen formában a jogszabály ellen, kifejtette, az RMDSZ nem rendelkezik elegendő honatyával ahhoz, hogy alkotmánybírósághoz forduljon, az csak akkor kerülhet a taláros testület elé, ha a törvény alapján zajló perben egyszer valakik úgy érzik, sérülnek a jogai a rossz definíció következtében. Hozzátette, a külföldi fórumok értesítését sem fontolgatják, mivel nem történt még visszaélés. „Mi csak arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a precizitás hiánya ezeken a területeken bármikor visszaélésre adhat okot” – szögezte le Korodi.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!