Romániában a kommunizmus alatt az erdélyi nemesi családok jártak a legrosszabbul – mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a Magyar Nemzetnek.
2017. február 25., 10:412017. február 25., 10:41
2017. február 25., 10:432017. február 25., 10:43
Stefano Bottoni a lap szombati számában megjelent írás szerint a kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán elmondta, 150-200 ezer ember került börtönbe, munkatáborba és kényszerlakhelyre 1948 és 1964 között Romániában.
A szakértő arra is kitért, hogy az ősi erdélyi nemesi családok jártak a legrosszabbul a kommunista államformával. Már 1945-ben bevezették a földreformot, ami 50 hektárban korlátozta a földtulajdon nagyságát. Emiatt sokan elmenekültek, otthagyták kastélyaikat. Aki maradt, az az országban ragadt, mert a határok lezárultak. 1949. március 3-án pedig újabb csapást szenvedtek el: Románia-szerte majdnem négyezer családot szállítottak kényszerlakhelyre.
„Ceaușescu rendszere ateistább volt, mint a magyar, ám a római katolikus egyház keményen ellenállt a kommunistáknak. Élre kívánkozik Márton Áron gyulafehérvári püspök, aki azt hirdette: az egyháznak nem szabad közösséget vállalnia a kommunista rendszerrel. Nem nem ment bele azokba a kompromisszumokba, amelyeket az 1948-as kultusztörvénnyel vállaltak például a reformátusok és az unitáriusok, amelyek ugyan sokáig próbáltak ellenállni, ám végül betagolódtak az új rendszerbe. Márton Áront később letartóztatták, börtönbe, majd házi őrizetbe került, ott volt 1967-ig\" – fejtette ki a Magyar Nemzetnek Stefano Bottoni.
A történész elmondta azt is: a nemzetiségek közül a németek kollektív büntetés alatt álltak Romániában (nem mellesleg 300 ezer németet az NSZK később pénzért kiváltott), ám a magyarokat integrálta a rendszer. „A többi országot tekintve szinte egyedülálló a helyzetük, amit – bármilyen hihetetlen – lényegében a szovjeteknek köszönhettek. A szovjetek ugyanis nem engedték a románoknak az etnikai bosszút, és azt sem felejtették el, milyen erőkkel vettek részt a románok ellenük a háborúban. Ezért is lebegtették a szovjetek Észak-Erdély kérdését egészen 1945 tavaszáig\" – állapította meg az MTA tudományos főmunkatársa.
Az úgynevezett Respiratorikus Szinciciális Vírus (RSV) veszélyeire figyelmeztetett szerdai közleményében a Román Pneumológiai Társaság.
Az egészségügyi miniszter szerdán közölte, hogy elkészült azoknak a gyógyszereknek a listája, amelyek befolyásolhatják az autóvezetési képességet.
„Ezt a domaint Oroszország lefoglalta” – ez az angol nyelvű üzenet fogadja jelenleg is azokat, akik belépnek a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) honlapjára, amelyet szerda reggel hackerek támadtak meg.
Kisiklott kedd este egy benzint szállító tehervonat több vagonja a Mehedinţi megyei Prunişor település térségében.
Kihirdette kedden Klaus Iohannis államfő a törvényt, amely szerint az útdíj az érvényessége kezdetétől számított 24 órán belül is kifizethető.
A parlament külpolitikai és európai ügyekért felelős bizottságai 35 támogató és hat ellenszavazattal kedvezően véleményezték kedden Roxana Mînzatu uniós biztosi jelölését.
A Szeben megyei választási iroda (BEJ) elrendelte kedden a Nemzeti Liberális Párt (PNL) államfőjelöltje, Nicolae Ciucă több választási plakátjának eltávolítását, mivel ezek mérete nem felel meg a vonatkozó törvényben előírtaknak.
Döntő házként fogadta el kedden a képviselőház azt a tervezetet, amely értelmében a névtelen petíciókat figyelembe veszik, ha azok nemi vagy erkölcsi zaklatással kapcsolatos esetekre vonatkoznak.
Bár az államfő- és a parlamenti választásokig még hátra van néhány hét, a jelek szerint egy győztest máris ki lehet hirdetni: Ilie Bolojant, a Bihar megyei közgyűlés liberális elnökét, Nagyvárad korábbi polgármesterét.
Ukrán menekülteket lakoltattak ki hétfőn a Bukaresti Műszaki Egyetem egyik kollégiumából, az akcióhoz a rendőrség és a csendőrség egységeinek támogatását is kérték.
szóljon hozzá!