Romániában a kommunizmus alatt az erdélyi nemesi családok jártak a legrosszabbul – mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a Magyar Nemzetnek.
2017. február 25., 10:412017. február 25., 10:41
2017. február 25., 10:432017. február 25., 10:43
Stefano Bottoni a lap szombati számában megjelent írás szerint a kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán elmondta, 150-200 ezer ember került börtönbe, munkatáborba és kényszerlakhelyre 1948 és 1964 között Romániában.
A szakértő arra is kitért, hogy az ősi erdélyi nemesi családok jártak a legrosszabbul a kommunista államformával. Már 1945-ben bevezették a földreformot, ami 50 hektárban korlátozta a földtulajdon nagyságát. Emiatt sokan elmenekültek, otthagyták kastélyaikat. Aki maradt, az az országban ragadt, mert a határok lezárultak. 1949. március 3-án pedig újabb csapást szenvedtek el: Románia-szerte majdnem négyezer családot szállítottak kényszerlakhelyre.
„Ceaușescu rendszere ateistább volt, mint a magyar, ám a római katolikus egyház keményen ellenállt a kommunistáknak. Élre kívánkozik Márton Áron gyulafehérvári püspök, aki azt hirdette: az egyháznak nem szabad közösséget vállalnia a kommunista rendszerrel. Nem nem ment bele azokba a kompromisszumokba, amelyeket az 1948-as kultusztörvénnyel vállaltak például a reformátusok és az unitáriusok, amelyek ugyan sokáig próbáltak ellenállni, ám végül betagolódtak az új rendszerbe. Márton Áront később letartóztatták, börtönbe, majd házi őrizetbe került, ott volt 1967-ig\" – fejtette ki a Magyar Nemzetnek Stefano Bottoni.
A történész elmondta azt is: a nemzetiségek közül a németek kollektív büntetés alatt álltak Romániában (nem mellesleg 300 ezer németet az NSZK később pénzért kiváltott), ám a magyarokat integrálta a rendszer. „A többi országot tekintve szinte egyedülálló a helyzetük, amit – bármilyen hihetetlen – lényegében a szovjeteknek köszönhettek. A szovjetek ugyanis nem engedték a románoknak az etnikai bosszút, és azt sem felejtették el, milyen erőkkel vettek részt a románok ellenük a háborúban. Ezért is lebegtették a szovjetek Észak-Erdély kérdését egészen 1945 tavaszáig\" – állapította meg az MTA tudományos főmunkatársa.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor csütörtökön kijelentette, hogy várja a kormánykoalíció reakcióját a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazásának ügyére.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő csütörtökön a Cotroceni-palotában munkamegbeszélést tartott a védelmi ipar és az ágazat fontosabb szakszervezeteinek képviselőivel.
Zár alá vették az ügyészek az uzsorával és zsarolással gyanúsított Bercea Mondialu és családtagjainak a vagyonát. A vagyonzár hét személyautóra, 41 bankszámlára és több mint 40 ingatlanra (telkek és lakások) vonatkozik.
Afrikai illegális bevándorlók és őket segítő román, illetve moldovai embercsempészek elfogásáról számolt be csütörtökön a román és a moldovai határrendészet.
Romániában nincs elegendő számú óvóhely, ami pedig megvan, az nem higiénikus, és az 1970-es évek szintjén maradt – áll abban a jelentésben, amelyet a Számvevőszék készített.
A Trump-adminisztráció képviselőivel készül tárgyalni a román kormány két különmegbízottja, elsősorban az amerikai vízummentességi programról – közölte a csütörtöki kormányülés előtt Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Szolgálati fegyverével, munkaidőben lett öngyilkos egy csendőr – közölte csütörtökön a Suceava megyei csendőrség.
Munkaerőhiánnyal küzd a hegyimentőszolgálat (Salvamont): romániai szinten csupán az állások 18 százaléka van betöltve, miközben egyre több a bevetés.
A bukaresti ügyészség őrizetbe vette a közlekedésrendészet két rendőrét és hat helyi rendőrt, akiket azzal vádolnak, hogy kenőpénzt fogadtak el betonszállítással foglalkozó cégek képviselőitől.
Nem hajlandó egyeztetni az úgynevezett „Európa-barát” jelöltek közötti taktikai visszalépésről Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a nemzeti Liberális Párt (PNL) és RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös államfőjelöltje.
szóljon hozzá!