Johannis szerint ötéves mandátuma végére elérte, hogy Románia az Európai Unió megbecsült tagjává vált
Fotó: Presidency.ro
Klaus Johannis román államfő első ötéves mandátuma legfontosabb eredményének tartja, hogy – a nyugati elkötelezettségét veszélyeztető kihívások ellenére – Románia demokratikus ország maradt és nem tért le az európai útról.
2019. december 19., 19:402019. december 19., 19:40
A tisztségébe novemberben újraválasztott jobboldali elnök csütörtökön rövid sajtónyilatkozatban sommázta az eddigi tevékenységét mérlegre tevő, nyolcszáz oldalas dokumentumot, amelyet az elnöki hivatal honlapján tettek közzé.
Johannis felidézte: mandátuma egyik első kezdeményezéseként 2015-ben megszerezte a parlamenti pártok konszenzusos támogatását ahhoz, hogy Románia legalább tíz éven keresztül a GDP legalább két százalékának megfelelő összeget fordítson védelmi kiadásokra, ezzel is bizonyítva szövetségesei előtt, hogy megbízható ország.
Külföldi útjai sorából kiemelte, hogy két ízben is találkozott Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, de az idei román uniós elnökséget lezáró nagyszebeni csúcstalálkozót is külpolitikai sikerei között tartja számon, hiszen az európai állam- és kormányfők a csúcson az unió jövőjéről fogadtak el szándéknyilatkozatot.
Belpolitikai téren az elnök feladata az állam intézményeinek működése felett őrködni, márpedig ezeket – Johannis szerint – az utóbbi három évben folyamatos ostrom alatt tartották, és megpróbálták egyéni és pártérdekeiknek alárendelni a hatalmon lévő (szociáldemokrata) politikusok.
Az elnök kitért az oktatásra, szociális kérdésekre, a civil szervezetekkel fenntartott partnerségére is. Johannis beszámolt arról hogy az ország kulturális értékeinek megőrzése és gazdagítása felett is őrködött, ezek között pedig megemlítette a nemzeti kisebbségek kulturális örökségének ápolását is.
Klaus Johannis 2014. december 21-e óta Románia elnöke. Novemberben – kétharmados többséggel legyőzve szociáldemokrata ellenfelét, Viorica Dăncilă volt kormányfőt – újabb ötéves elnöki mandátumot szerzett, amelyet szombaton kezd meg, amikor a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülésén ismét leteszi a hivatali esküt.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!