Kihirdette a külföldön élő román állampolgárok levélben való szavazását lehetővé tevő törvényt Klaus Johannis államfő csütörtökön, miután előző nap az alkotmánybíróság elutasította a jogszabály ellen emelt óvást.
2015. november 20., 15:592015. november 20., 15:59
A törvény a parlamenti választások esetében könnyíti meg a hivatalosan külföldön élő román állampolgárok voksolását, akik előzetes regisztráció után maguk nyomtathatják majd ki az internetről letöltött szavazólapjukat, amelyet kettős borítékban juttatnak el a választási hatósághoz.
Az elnöki hivatal közleménye emlékeztet rá, hogy Iohannis államfővé választása óta sürgette a törvény elfogadását, hiszen arra „az egész társadalom várt”, és lehetővé teszi, hogy „minden román élhessen választójogával, bárhol is éljen a világban\".
A jobbközép jelöltjeként induló Johannisnak tavaly úgy sikerült legyőznie az elnökválasztáson esélyesebbnek tartott szociáldemokrata ellenfelét, Victor Ponta akkori miniszterelnököt, hogy a választópolgárok a második fordulóban valósággal fellázadtak a diaszpóra választójogának elszabotálása ellen. Feltételezésük szerint ugyanis az első fordulóban a kormány rossz szervezéssel szándékosan nem biztosított megfelelő feltételeket arra, hogy a külföldön dolgozó, hagyományosan jobbra húzó román vendégmunkások leadhassák voksukat.
Johannis választási sikerén felbuzdulva volt pártja, a Nemzeti Liberális Párt próbálta napirenden tartani a diaszpóra levélben való voksolásának lehetővé tételét, végül azonban azt követően született törvény róla, hogy a Szociáldemokrata Párt új elnöke, Liviu Dragnea pártközi megállapodást ajánlott az ügyben.
A törvényt októberben fogadta el a parlament. Az alkotmányossági óvást az RMDSZ, valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) terjesztette be, mivel szerintük a törvény nem garantálja a voksolás titkosságát, diszkriminatív is az országban élőkkel szemben (akik nem voksolhatnak levélben), és azt az alkotmányos előírást is sérti, miszerint a parlamentet közvetlen és szabadon kifejezett szavazattal választják meg.
Csütörtökön az alkotmánybíróság közzétette döntése indoklását is, amely szerint a jogalkotó a törvény elfogadásakor „megőrizte a kellő egyensúlyt” a választások általános volta, illetve azok szabad, titkos és közvetlen jellege között.
A törvényt már a jövő évi parlamenti voksoláson alkalmazhatják, ha arra november 19. után kerül sor. Egy korábbi alkotmánybírósági döntés értelmében a voksolást megelőző egy évben a választási törvények már nem változhatnak. A jelenlegi parlament mandátuma 2016. december 19-én jár le Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az államfő minden bizonnyal egyeztetni fog a parlamenti pártokkal a hírszerző szolgálatok vezetőinek kinevezéséről, és meggyőződése, hogy „bölcs döntés” születik majd.
Rátámadtak egy ázsiai ételfutárra Bukarestben, a bántalmazó – akit egy szolgálaton kívüli rendőr ártalmatlanított – arra hivatkozott, hogy „megvédi a hazáját”.
Szeptembertől betiltják az Európai Unió országaiban a TPO-t (trimetil-benzil-foszfin-oxid) tartalmazó kozmetikumok forgalmazását – hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Friss felmérés eredményei világítanak rá arra, hogy mit gondolnak a románok az antiszemita, magyarellenes legionárius mozgalomról és a háborús bűnös Ion Antonescuról.
A bukaresti Dragonul Roșu kereskedelmi központ egyik raktárában szerda hajnalban keletkezett tűz következtében jelentősen romlott a levegő minősége a főváros keleti és délkeleti részein.
Mindegyik szakma képviselőinek jogukban áll kifejezni elégedetlenségüket a jogállásukat érintő politikákkal vagy tervezetekkel szemben, de ezt a törvény szigorú betartásával kell megtenniük – nyilatkozta Radu Marinescu igazságügyi miniszter.
Az Észak-erdélyi (A3) autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti több mint 26 kilométeres szakaszán jelenleg az Erbașu építőipari vállalat dolgozik mintegy 540 munkással és 305 géppel.
Tavaly az előző évhez képest 40,2 százalékkal több számítógépes csalást jelentettek Romániában, míg a malware-támadások száma 286,8 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán ismertetett jelentéséből.
Kiszemelhette kémfőnökeit a májusban megválasztott Nicușor Dan államfő, aki a belföldi titkosszolgálat élére egy ügyvédet, míg a külügyi hírszerzés élére egy karrierdiplomatát készül kinevezni.
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
szóljon hozzá!