Kevesen állnak katonának, rendőrnek, titkosügynöknek, gyérül az állomány

Az eredeti határidőt kitolva, a védelmi minisztérium két héttel, június 30-ig meghosszabbította a jelentkezési határidőt azok számára, akik hivatásos katonának jelentkeznek a román hadseregbe. A meghirdetett 4159 helyre egyelőre nem jelentkeztek elegen, illetve sokan kiesnek az egészségügyi szűrővizsgálatokon. A legalább tízosztályos végzettséggel vagy szakiskolával rendelkező hivatásos katonák fizetése állandó juttatásokkal háromezer lejnél kezdődik, és évek múltán elérheti az ötezer lejt.

A 18 és 45 év közötti érdeklődők a területileg illetékes katonai körzet információs irodájában jelentkezhettek.

Erdélyben Arad, Fehér, Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Kovászna, Hargita, Kolozs, Szilágy, Hunyad, Szeben, Temes és Szatmár megye katonai központjában ejtik meg a szükséges formaságokat.

A bukaresti védelmi minisztérium többszöri felhívásaira egyelőre azonban nem teltek be a helyek, egyes megyékben gyér az érdeklődés.

De nem csak a román hadsereg küzd emberhiánnyal, hanem a rendőrség és a csendőrség is. A 2010-es évek végén a létszámhiányt gyorstalpalásos kurzusokkal próbálták pótolni, a jelentkezők nem kellett elvégezzék a több éves rendőr- és csendőrképző posztliceális iskolát. A próbálkozás nem vált be, mert sok olyan személy is bekerült a rendőri állományba, aki megfelelő képzés hiányában nem tudta ellátni munkáját.

A román belügyminisztérium a kialakult helyzeten úgy próbált segíteni, hogy jelentősen megnövelte a rendőrképző iskolák beiskolázási számát.

A rendőrségi szakszervezet, az Europol korábbi közleménye arra panaszkodott, hogy a belügyi állomány létszáma folyamatosan apad, miután egyre többen hagyják ott a rendőri pályát. A fizetések nem vonzóak, és egyre több a túlóra, amit nem fizetnek ki az egyenruhásoknak, vagy olyan alacsony órabérrel honorálnak, ami távozásra készteti a létszámhiány miatt túlterhelt rendőri, csendőri, katasztrófavédelmi és tűzoltói állományt.

Az Europol a tavalyi, belügyminisztériumi posztliceális oktatásba történő felvételi kapcsán megkongatta a vészharangot. Kiderült, hogy az utóbbi tíz év átlagában

a legalacsonyabb számú jelentkező iratkozott be a rendőr- és csendőrképző iskolákba. 2022 nyarán mindössze 1,16 jelentkező jutott egy helyre, ami a korábbi évekhez képest nagy visszaesést jelent.

A szakszervezet szerint a megcsappant érdeklődés nagy gond, mert a gyakorlati és elméleti vizsgák mellett sokan kiesnek a szigorú egészségügyi és pszichológiai vizsgálatokon is. A szakszervezeti állásfoglalásban az áll, hogy tavaly végül azokat is felvették a rendőrképző oktatásba, akik közül többen kiestek a szakorvosi vizsgálatokon.

A román rendőrség állományában dolgozó alkalmazottak érdekvédelmét ellátó Europol szakszervezet vezetői szerint ez egyértelmű jele a rendőri hivatás nimbusza megfakulásának a fiatalok körében. Ha a belügyminisztérium nem talál gyors megoldást, a következő években igen nehéz helyzetbe kerülnek a munkaerőhiánnyal küzdő belügyi szervek.

A védelmi minisztérium hatáskörébe tartozó posztliceális iskolák háza táján még rosszabb a helyzet. Idén először történt meg, hogy a minisztérium honlapján közzétett toborzó szerint a katonai iskolákban felfüggesztették a felvételi vizsgákat. Az altisztek képzéséhez elegendőnek bizonyult az érettségi diploma: sem erőpróbát mérő sportvizsgákon, sem a tudást mérő rácsteszten nem kell átessenek a jelentkezők. A hivatásos katonának jelentkezők és az altisztképzőbe iratkozó fiatalok közötti annyi a különbség, hogy a posztliceális iskolákba érettségi diploma kell, de felvételit nem követelnek.

A rendőri szakszervezet szerint a belügyminisztériumi oktatásban résztvevő jelentkezők ,,színvonala” hamarosan eléri a katonai iskolákét, ahol már ,,lasszóval” keresik a jelentkezőket.

A korábbi években teljes titkolódzásba burkolozó Román Hírszerző Szolgálat (SRI) honlapja is átalakult, és tele van álláshirdetésekkel. Igaz, az idei képzésekre történő jelentkezések határideje már lejárt, de számos olyan álláshirdetés van, amit speciális képzés nélkül is betölthetnek ,,külsősök”.

A munkatársakat vadászó román titkosszolgálat elsősorban a bukaresti Mihai Viteazul Nemzeti Információs Akadémiájára keres érettségizett fiatalokat. A bukaresti tanintézet azonban jelentős továbbképző központként is működik a különböző egyetemi diplomával rendelkezők számára, akik jogászként, mérnökként, közgazdászként, különböző nyelvek felsőfokú ismerőjeként vagy más végzettséggel szeretnének a román titkosszolgálat kötelékében dolgozni.

A SRI honlapja szerint bukaresti szakirányú képzés nélkül is alkalmaznak informatikusokat számos területre.

A felsorolt szakterületek száma jelzi, hogy az átlagosnál magasabb fizetések ellenére sem annyira vonzó ez a ,,titkos” pálya a fiatalok számára, hogy a meghirdetett állások hamar beteljenek.

De nem csak ügynököket várnak a titkosszolgálat kötelékébe, hanem harcosokat is. Aki hivatásos katonaként nem a hadseregben, hanem a SRI antiterrorista brigádjában szeretne dolgozni, jelentkezhet felvételre. A kemény kiképzés elé néző jelentkezők önéletrajzát emailban várja a hivatal, és azokat értesítik, akiket az előzetes szűrés alapján alkalmasnak tartanak.

A hivatal ,,előszobájába” bekerült fiatalok interjún, alapos orvosi vizsgálaton, az elméleti tudásukat mérő teszteken – egy idegen nyelv ismerete is szükséges –, és nemzetbiztonsági átvilágításon esnek át.