Fotó: Mediafax
Az első verzió szerint ABC-sorrendben vették volna sorra a megyéket, és Fehér megyétől Marosig december 21-étől, Neamţtól Vranceáig pedig 2009. január 21-étől vehették volna fel a kártérítést. Vosganian elmondta, a tervek szerint vagy az e heti, vagy a jövő heti kormányülésen döntenek a módosításról. A szükséges összeget államkötvények kibocsátásával kívánják előteremteni.
Radu Graţian Gheţea CEC-elnök közölte: az új előírás értelmében március 3-ától járulhatnak a jogosultak a CEC-fiókokba, hogy bebizonyítsák: 1992 előtt valóban befizettek személyautóra. Ekkor a banktól bizonylatot kapnak, és dönthetnek arról is, milyen formában szeretnének hozzájutni a kárpótláshoz. Az érintettek két változat közül választhatnak: vagy egy, a CEC-nél nyitott bankszámlára utalja az összeget a pénzintézet, vagy készpénzben vehetik át. Gheţea azt is elmondta, a közjegyzői kamara szándéknyilatkozatot juttatott el a CEC-hez, amelyben felajánlja, hogy ingyenes tanácsadással szolgál az érintetteknek.
Erre elsősorban az 1966 és 1922 között gépkocsira befizető személyek azon 30 százalékának lesz szüksége, akik valamilyen okból nem tudják személyesen fölvenni a kárpótlást, ezért meghatalmazott képviseli őket. „Március 3-ától külön ablakoknál szolgáljuk ki mindazokat, akik jogosultak a kárpótlásra. Ha csak Bukarestben 20 újabb pénztárt nyitunk meg, és mindegyik 40 ügyet rendez egy nap, közel két hét alatt sikerül kárpótolnunk mind a kilencezer bukaresti jogosultat” – mutatott rá Radu Graţian Gheţea (képünkön). Országosan egyébként összesen 70 új pénztár szolgálja majd ki az érdekelteket. A december 21-i időpont egyébként nem jogvesztő hatályú: akik addig nem jelezték igényüket, azt követően is benyújthatják kérvényüket.
A bankigazgató szerint az érintettek számára az a megoldás a legelőnyösebb, ha számlát nyitnak a CEC-nél, és arra fizetik be a kapott összeget. Azoknak ugyanis, akik készpénzben kívánják fölvenni a kárpótlást, az összeg 0,5 százalékát kell kezelési költségként kifizetniük. Az igazgató ezt a banki ügyletek sajátosságaival magyarázta. Mint elmondta, mindazok, akik úgy döntenek, hogy számlát nyitnak, választhatják a folyószámlát, amelynél az éves kamat 0,15 százalék, és voksolhatnak a hosszú lejáratú betétszámlára is, amelynél az éves hozam a 7,25 százalékot is elérheti. Gheţea szerint a legelőnyösebb, ha Privilegiu számlát nyitnak, ebben az esetben ugyanis 7 százalékos éves kamat mellett nem kell adót vagy kezelési díjat fizetni.
A parlament tavaly döntött úgy, hogy az állam fejenként 20 ezer lejes (mintegy 5500 euró) kárpótlást fizet annak a 37 462 személynek, aki 1992-ig személyautóra fizetett be a CEC-nél, és eddig nem szüntette meg a bankbetétet. A jogosultak ügyének orvoslása eddig azért késett, mert a kilencvenes években tomboló infláció miatt a befizetett összegek rohamosan vesztettek értékükből.
A kárvallottak az 1990-től figyelembe vett éves inflációs ráta alapján kiszámított pénzösszegeket kapnak vissza a befizetett összegek függvényében. A Dacia-befizetők kárpótlására az elmúlt évek során számos kísérlet történt a parlamentben, de eddig egyiket sem sikerült elfogadni. Az RMDSZ már 1999-ben benyújtott egy törvénytervezetet, amelyet Becsek-Garda Dezső képviselő dolgozott ki. A dokumentumot háromszor terjesztették be, eddig azonban egyetlen kormány sem támogatta. A tervezetet gyakorlatilag változatlan formában Frunda György szenátor is benyújtotta a törvényhozásban. Végül tavaly májusban ötpárti kezdeményezés nyomán szavazta meg a parlament a kárpótlásra vonatkozó jogszabályt. Az eredeti elképzelések szerint a kárvallottak a CEC privatizációjából befolyt összegekből kapták volna vissza pénzüket, de a takarékpénztár magánosításának kudarca miatt a kezdeményezés végül úgy módosult, hogy az érintettek államkötvények formájában jutnak majd hozzá az összegekhez. Mihai Dogaru, a Romániai Autóvásárlási Károsultak Egyesületének (APAR) elnöke korábban a Krónikának elmondta, a kárpótlásra jogosult személyek közül mintegy 3600 magyar nemzetiségű.
A szélsőségesen nacionalista párt négy felsőházi törvényhozója kilépett, így a POT már nem teljesíti a parlamenti csoportosulás feltételeit.
Nem adott egyértelmű választ Ilie Bolojan ügyvivő államfő arra a kérdésre, hogy elfogadja-e a miniszterelnöki jelölést, ha Nicușor Dan megválasztott elnök őt kéri fel kormányalakításra.
A máltai politikus informális találkozón vesz részt Nicușor Dan megválasztott államfővel, csütörtökön pedig Dominic Fritz polgármester meghívására Temesvárra látogat.
A presztízs és a befolyás mellett anyagi szempontból sem rossz „üzlet” megnyerni a romániai elnökválasztást, az államfő havi illetménye ugyanis szép summát tesz ki.
A legfőbb ügyészség fontolgatja a Călin Georgescu ellen indított büntetőeljárás kiterjesztését, miután a volt elnökjelölt a Realitatea Tv egyik adásában gyaníthatóan a Vasgárda egykori vezetőjétől, Corneliu Zelea Codreanutól idézett.
Hat személyt, közöttük egy nőt is őrizetbe vettek a hatóságok a gyermeknevelési pótlékok és fizetett betegszabadságok jogtalan megszerzésével kapcsolatos ügyben – közölte a Vâlcea megyei rendőrség szerdán.
Nicușor Dan megválasztott államfő egy keddi nyilatkozatában üdvözölte, hogy a PSD nem zárkózik el a kormányban való részvételtől, és ismét leszögezte, hogy leginkább egy olyan kormánynak örülne, amelyben mind a négy Nyugat-barát párt képviselteti magát.
A Fiatal Emberek Pártjának (POT) egyszerre hat képviselője jelentette be szerdán, hogy kilép a szélsőjobboldali alakulatból.
Benyújtotta szerdán George Simion, a szélsőséges AUR elnöke az elnökválasztás eredménye elleni óvását az alkotmánybírósághoz.
A nevével visszaélő csalók által terjesztett álhírekre figyelmeztette a nyilvánosságot Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.