Kérdéses stabilitás. Pászkán Zsolt szerint a nyugalomra nincs több esély, mint az előző 30 évben
Fotó: Youtube
A nemzeti liberálisok és a szociáldemokraták koalíciója kialakíthat egy modus vivendit a „kiskirályok”, a két párt helyi erős emberei között, s megvalósulhat egy országos „területfelosztás” – véli Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Hivatal Románia-szakértője. A nagybányai származású elemző szerint az RMDSZ nem engedheti meg magának a kimaradást az együttműködésből, mert önkormányzati testületei esélytelenek lennének a központi és európai uniós források elosztásánál.
2021. november 15., 10:242021. november 15., 10:24
– Eljöhet-e a több mint tizenöt éve várt stabilitás a román belpolitikában egy esetleges nagykoalícióval, azaz a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) RMDSZ-szel kiegészülő, a parlamentben kétharmados támogatottsággal rendelkező kormányzásával?
– Mivel a két nagyobb romániai párt, a PNL és a PSD közötti tárgyalások még zajlanak, csak elméleti válasz adható a kérdésre. A jelenlegi parlamenti számtan szerint a PNL és a PSD, valamint az RMDSZ által létrehozott, és a nem magyar kisebbségek képviselőiből álló frakció teljes vagy részleges részvételével megvalósuló többség a lehető legnagyobb, azaz bel- és külpolitikailag egyaránt elfogadtathatóbb. Stabilitása elsősorban a pártok közötti megállapodás elemeitől és azok megvalósíthatóságától függ. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ugyanazok a politikusok, akik néhány hete még nyolcévnyi „megbonthatatlan” és „jobboldali”, a PNL-re és a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR) épülő kormányzásról beszéltek, most hétévnyi közös kormányzást terveznek a minap még „vörös pestisnek” nevezett PSD-vel.
Hasonlóképpen, az eddig az előre hozott választás elkerülhetetlenségét hangoztató Marcel Ciolacu PSD-elnök már miniszterjelölt-válogatást végez a pártjában a „politikai tetemnek” minősített PNL-vel kötendő megállapodáshoz. Vagyis a stabilitásnak pontosan ugyanolyan esélye van, mint bármikor korábban volt az utóbbi harminc év Romániájában.
– Milyen középtávú politikai kihatása lehet egy ilyen nagykoalíciónak?
– Amennyiben valóban megvalósul a „nagykoalíció”, és az képes lesz majd legalább olyan eredményeket elérni, amelyeket sikerként lehet kommunikálni, akkor ez kialakíthat egy modus vivendit a „kiskirályok”, a PSD és a PNL helyi szervezeti vezetői, erős emberei között.
Ezt az idilli elképzelést gyengíti, hogy mind a PNL (nagyobb mértékben), mind a PSD (jelenleg egyelőre kisebb mértékben) belső feszültségekkel terhelt, ami még középtávon is megnehezíti a politikai tervezést, a stratégiák kidolgozását.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) végrehajtó bizottságának pénteki határozata értelmében javasolni fogják Ludovic Orban volt pártelnök kizárását az alakulatból.
– Mekkora lehet egy ilyen koalícióban az RMDSZ mozgástere?
– Meglehetősen kicsi. A PNL-nek és a PSD-nek kényelmes többsége lenne, így az RMDSZ és a nemzeti kisebbségi képviselőinek bevonása csak arculati szerepet tölt be. Ugyanakkor a kimaradást sem engedheti meg magának, mert önkormányzati testületei teljesen esélytelenek lennének a központi és európai uniós források elosztásánál, másrészt ellenzékben semmilyen érdekérvényesítési esélye nem lenne a magyar közösségi jogok, elvárások és követelések iránt közömbös USR és ellenséges AUR mellett. Ha pedig a PSD által hangoztatott alkotmánymódosítási szándék nem egyszerű politikai retorika, akkor jobb ezt a folyamatot „belülről” megpróbálni befolyásolni, és nem „kívülről” figyelni.
Megállapodtak Romániában a nagykoalíció létrehozására készülő pártok a közös kormányprogram legtöbb részletéről, de továbbra sincs egyetértés közöttük a miniszterelnök személyéről, ezért találkozót kértek Klaus Iohannis államfőtől.
Ismét spontán tiltakozásba kezdtek csütörtökön a román kormány alkalmazottai. Béremelést követelnek a környezetvédelmi ügynökségek dolgozói is.
A Gázai övezetben az izraeli-palesztin háború következtében megsérült palesztin gyerekeket fognak kezelni romániai kórházakban.
Több mint hatvan határsértőt fedeztek fel a hatóságok a Vidin–Calafat bolgár–román közúti határátkelőn két, Magyarország felé haladó teherautó rakterében – közölte csütörtökön a román határrendészet.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mintegy kétszáz szimpatizánsa tüntetett csütörtök reggel az Állandó Választási Hatóság (AEP) székháza előtt, mivel szerintük az intézmény „aláaknázza” a külföldön élő román állampolgárok választási jogát.
Rosszul lett szerdán Varga Attila, a román alkotmánybíróság tagja, akit sürgősen kórházba szállítottak.
Marcel Ciolacu kormányfő szerdán felszólította a múzeumi alkalmazottakat, hogy ne bojkottálják a Múzeumok éjszakája elnevezésű rendezvényt, hangsúlyozva, hogy a problémáikat párbeszéddel lehet megoldani, nem „zsarolással”, aminek ő nem fog engedni.
Fontos, hogy a magyarságnak erős képviselete legyen a júniusban megválasztandó EP-ben, és a különböző országokból mandátumot szerző magyar képviselők továbbra is együttműködjenek stratégiai kérdésekben – mutatott rá Bóka János.
Oroszország nem meri megtámadni Romániát, akkor sem, ha bosszantja, hogy Bukarest esetleg átad egy Patriot légvédelmi rakétarendszert Ukrajnának – szögezte le Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Magukat banki alkalmazottaknak kiadó telefonos csalókra figyelmeztet a Román Rendőrség.
Tíz évre eltilthatják a járművezetéstől a kábítószer vagy alkohol hatása alatt volánhoz ülő személyeket – többek között erről rendelkezik az a törvénytervezet, amelyet kedden fogadott el döntéshozó kamaraként a bukaresti képviselőház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!