Fotó: Péter Ferenc/Facebook
A jogszabály kihirdetése helyett alkotmányossági óvást emelt Klaus Johannis államfő hétfőn ama törvénytervezet ellen, amely meggátolná, hogy a nemzeti kisebbségek arányát megváltoztató módon módosítsák a megyék, városok és községek közigazgatási határait.
2018. július 30., 21:172018. július 30., 21:17
2018. július 30., 21:202018. július 30., 21:20
Az ország közigazgatási felosztását szabályozó 1968-as úgynevezett megyésítési törvény módosítását egyebek mellett azért kezdeményezték a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvényhozói, hogy egységesítsék, illetve kijavítsák a törvény mellékletében különböző írásmóddal szereplő, vagy a hivatalos névjegyzékben tévesen bevezetett településneveket.
Az MTI emlékeztet, hogy a törvénymódosításba Cseke Attilának, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének a javaslatára foglalták bele azt a – kisebbségvédelmi keretegyezményből – átvett rendelkezést, miszerint tilos (felosztással, összeolvasztással vagy más módon) úgy módosítani a közigazgatási egységek határait, hogy az a nemzeti kisebbségek számarányának módosítását célozza vagy eredményezze. Emiatt a rendelkezés miatt emelt alkotmányossági kifogást az államfő.
Az elnök szerint a szenátusban elfogadott módosítás sérti a kétkamarás parlament alkotmányos elvét is, amely nem teszi lehetővé, hogy a második (döntéshozó) kamara „lényegi” módosításokat végezzen egy törvénytervezeten, amelyekről az első háznak nem volt alkalma szavazni. Az államfő szerint a megyék és települések közigazgatási határainak módosításáról egyébként is a 2001-ben hozott helyi közigazgatási törvény rendelkezik, ezért zavart okozna, ha egy másik jogszabályba is erre vonatkozó előírások kerülnének.
Romániában a nemzeti kisebbségek lakosságaránytól függ a közigazgatási anyanyelvhasználat joga. A hatályos rendelkezések értelmében azoknak a településeknek kell például a magyar elnevezését is feltüntetni, ahol a magyarok teszik ki a lakosság legalább egy ötödét. A húszszázalékos lakosságarány felett a helyi hatóságoknak az anyanyelvű ügyintézést is lehetővé kell tenni.
Alapfokon felmentő ítéletet hozott a legfelsőbb bíróság Nicolae Bănicioiu volt egészségügyi és ifjúsági miniszter ügyében. Az egykori tárcavezetőt csaknem 800 ezer euró kenőpénz elfogadásával vádolta a korrupcióellenes ügyészség.
A 2024-es államfőválasztásokra alakult Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön elutasította Miron Cozma jelölési iratcsomóját.
Az idei szuperválasztási év legfőbb tétje, hogy ki lesz az ország elnöke a következő tíz évben.
Az orvosok több mint harmada a kiégés előrehaladott vagy súlyos stádiumában van – derül ki egy felmérésből. A Román Orvosi Kamara elnöke szerint mindezt tetézi az eddig soha nem látott mértékű bizalomhiány.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt péntek reggel 6 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Mintegy 6,5 millió román állampolgár él külföldön a Marcel Ciolacu miniszterelnök által ismertetett adatok szerint; a kormányfő azt állítja, hogy egyre többen térnek vissza szülőföldjükre.
Több nemzeti liberális párti (PNL) törvényhozó benyújtott a parlamentbe egy tervezetet, amely szerint a második gyermek után 25 százalékkal, a harmadik gyermektől kezdődően pedig 35 százalékkal megemelt összegű gyermekgondozási díj járna.
Orosz titkosszolgálati lejárati akciót sejt Mircea Geoană amögött az oknyomozó riport mögött, amelyben nyilvánosságra hozták, hogy volt kampányfőnöke egy orosz propagandát folytató orosz üzletemberrel alapított közös céget.
Jelenleg „műveleti szünet” van a román kormányt alkotó koalíciós pártok vezetői között – jelentette ki Nicolae Ciucă, a kisebbik koalíciós párt Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
QR-kódokkal látják el az egyetemi okleveleket – jelentette be szerdán Mihai Constantin kormányszóvivő. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a bukaresti kormány.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!