Egy többsebességes Európa nem lenne jó megoldás, mert szélsőséges esetben akár az Európai Unió szakadásához is vezethet – foglalta össze Klaus Johannis államfő az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozásán általa megfogalmazott üzenetet.
2017. március 10., 18:252017. március 10., 18:25
2017. március 10., 21:242017. március 10., 21:24
Az államfő elmondta, pénteken informális tárgyalásokat tartottak az Európai Tanács március 25-ei, római csúcstalálkozóján elfogadásra kerülő nyilatkozat első változatáról.
„Több elemző elvárásaival ellentétben nem az EU jövőjéről egyeztettünk, hanem a Rómában elfogadásra kerülő szövegről, amely az unió eddigi megvalósításait emeli ki, és egyfajta mérce lehet a jövőre nézve. Összességében pozitív nyilatkozatot szeretnénk látni, amely bátorságot adhat az Európai Unió fenntartására. Nem beszélhettünk a jövőbeni tervekről anélkül, hogy ne említsük meg, hogyan látjuk mi az Európai Unió jövőjét. Elmagyaráztam a kollégáimnak, hogy miért nem lenne jó megoldás a többsebességes Európa, ami szélsőséges helyzetben akár az unió szakadásához is vezethet\" – idézte Johannist az Agerpres hírügynökség.
Az államelnök szerint az európai országok vezetői a következőkben is a római nyilatkozatról fognak tárgyalni, majd ezt követően kerül sor a Jean-Claude Juncker által bemutatott Fehér Könyv vitájára. „Egy, maximum két év alatt megpróbáljuk közösen körvonalazni az Európai Unió jövőjét\" – mondta Johannis.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!