Fotó: Presidency.ro
Egyelőre nem várható elmozdulás a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjainak folytatása terén, Kalus Iohannis ugyanis a Novák Katalinnal folytatott szerdai megbeszélén „román állami hozzájárulást” szorgalmazott ezekhez. A román elnök ugyanakkor a magyar oktatást érintő kérdésre azzal válaszolt, hogy a romániai magyarok „használják a román nyelvet is”.
2022. szeptember 07., 15:012022. szeptember 07., 15:01
2022. szeptember 07., 19:082022. szeptember 07., 19:08
Romániában tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, az etnikumközi feszültségekkel kapcsolatos témák az esetek többségében mesterségesen kreáltak, és egyes politikusok felfújják ezeket – jelentette Klaus Iohannis államfő szerdán Bukarestben, miután Novák Katalin köztársasági elnököt fogadta a Cotroceni-palotában. A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Iohannis kijelentette, Romániában tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, sőt azzal büszkélkedhet az ország, hogy
„Közös érdekünk, hogy a magyar kisebbség jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák, hogy megélhessék kultúrájukat, használhassák anyanyelvüket és így tovább. Mindketten egyetértettünk abban is, hogy jó, ha a román nyelvet is használják” – fogalmazott a román elnök, megismételve a Bukarest által gyakran hangoztatott tételt, miszerint a kisebbségek hidat képeznek a két ország között, de a romániai magyarok jogainak érvényesítése kizárólag Romániára tartozik. Iohannis hozzátette, Magyarországon és Romániában egyaránt vannak politikusok, akik az etnikumközi feszültségek „felnagyításával” próbálnak kitűnni, mesterségesen kreált témákat dobnak be a közbeszédbe és fújnak fel, saját személyük népszerűsítésére használnak fel kisebb nézeteltéréseket.
Fotó: Presidency.ro
Iohannis kitért a magyar kormány Erdélyben megvalósított, ám a román hatóságok által gördített akadályok miatt felfüggesztett gazdaságfejlesztési programjaira is. Alapvető fontosságúnak nevezte a román állam hozzájárulását az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor szerinte nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és meg kell felelniük a román, az európai és a nemzetközi jognak. Klaus Iohannis elmondta, a megbeszélésen ismételten hangsúlyozták a párbeszéd fontosságát, illetve hogy kerülni kell „az egyoldalú megközelítéseket”, amelyek nem vezetnek fenntartható megoldáshoz.
„Ismét hangot adtunk abbéli meggyőződésünknek, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hozzájárulnak azoknak a hidaknak a felépítéséhez és megerősítéséhez, amelyek megteremtik a kapcsolatot a jogaik védelméért egyedüliként felelős állampolgárság szerinti állam és a között az állam között, amelyhez etnikai eredetük köti őket” – fogalmazott a román elnök. A megbeszélésen szó volt a magyar tisztségviselők romániai látogatásairól is. Ennek kapcsán Iohannis ismét kihangsúlyozta a román fél álláspontját, amely szerint az ilyenkor elhangzó felszólalásoknak „összhangban kell lenniük a stratégiai partnerség és a román-magyar alapszerződés szellemével”.
A magyar köztársasági elnök szerint nemcsak ők maguk, hanem a két ország és ezek állampolgárai is a pragmatikus együttműködésben érdekeltek. „Magyarország és Románia szomszédos országok, ezért is áll érdekünkben, hogy a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok működjenek. Mi mindketten ennek érdekében fogunk dolgozni az előttünk levő években is. Abban is megállapodtunk, hogy a létező feszültségeket nem növelni, hanem csökkenteni szeretnénk. Nem fogunk mindenben egyetérteni, eddig sem értettünk mindenben egyet, de a legfontosabb, hogy tudjunk beszélni egymással, hogy képesek legyünk egymást meghallgatni, és talán akkor jobban meg is tudjuk érteni a másiknak az álláspontját, még akkor is, ha nem minden területen teljes az érdekazonosság és nem teljes az egyetértés” – jelentette ki Novák Katalin, aki köszönetet mondott Klaus Iohannisnak a meghívásért, amely a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján hangzott el szóban, majd írásban is megerősítette a román fél.
Fotó: Presidency.ro
„Éltem ezzel a lehetőséggel, hiszen tizenkét éve nem járt hivatalosan Bukarestben magyar államfő, most elmondhatom, hogy egy új fejezetet nyitottunk meg az együttműködésünkben azzal, hogy én hivatalosan Bukarestbe látogattam elnök úrnak a meghívására. Egyúttal én is meghívtam őt Budapestre, és megállapodtunk abban is, hogy ő hamarosan élni fog majd a Budapestre való hivatalos látogatásnak a lehetőségével” – ismertette Novák Katalin, aki szerint az a cél és feladat, hogy „az Európai Unió hangját felerősítsük, befolyását növelni tudjuk”. A köztársasági elnök kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a két ország ebben a kérdésben is kész közösen fellépni. „Jó közös döntésekre van szükség” – hangsúlyozta.
Novák elmondta: a Klaus Iohannis államfővel folytatott megbeszélés témája volt egyebek mellett Románia schengeni térséghez való csatlakozása, a Romániában élő magyarok helyzete, az ukrajnai háborúból menekültek megsegítése, az energetikai kérdések és az energiafüggőség. Kiemelte, bízik Románia és Magyarország pragmatikus, jó és modern kapcsolatában.
Fotó: Presidency.ro
A Romániában élő magyarokról szólva Novák Katalin kifejtette: közös érdek a magyar kisebbség jogainak védelme, s örömteli látni azt, hogy az erdélyi magyarság legmagasabb szintű képviselete biztosított azáltal, hogy az RMDSZ tagja a bukaresti kormánynak. Újságírói kérdésre az államfő elmondta, elnökké választása után rövid idővel a református egyház meghívására látogatást tett Erdélyben, amiről a román fél tudott. „Elnök úr is tudott erről, hivatalosan is tájékoztattuk a román államot erről a látogatásról, ő is kapott meghívást erre a rendezvényre, nem tudott eljönni, én ott voltam, ő is tud róla, beszéltünk erről, nincs semmi kivetnivaló ezzel a látogatással kapcsolatban sem” – fogalmazott.
Klaus Iohannis erre úgy válaszolt: Románia anyanyelvtől függetlenül magas színvonalú oktatást akar biztosítani. „Számomra az oktatás rendkívül fontos kérdés, emiatt javasoltam már mandátumom első éveiben a Képzett Románia projektet, hogy versenyképesebbé tehessük az egész romániai oktatási rendszert. A rendszer fontos részét képezi a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás, és itt emlékeztetni szeretnék, hogy fizikatanár vagyok, és pályafutásom alatt fizikát tanítottam német és román nyelven is” – fogalmazott az államfő. Rámutatott, vannak figyelemre méltó eredményeik, tantárgyversenyeken jól teljesítő diákok, de vannak problémák is a romániai iskolákban. Ezek között említette a munkaerő vagy a képzett pedagógusok hiányát, az infrastruktúra hiányosságait.
Iohannis kifejtette, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium esetében „szervezési hiányosságok” miatt került az ügy az igazságszolgáltatás elé, és a helyzet megoldásra vár. „Biztosíthatok azonban minden diákot és szülőt, hogy a mi megközelítésünk a jóhiszeműségen alapul, és célunk a magas színvonalú oktatás, anyanyelvtől függetlenül” – szögezte le a román államfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szociáldemokrata Párt (PSD) csütörtökön bejelentette, hogy a következő időszakban esedékes megbeszéléseken nem tárgyalnak az államfővel és a többi párttal miniszteri tisztségekről vagy más kormányzati posztokról.
Nicușor Dan megválasztott államfő a képviselőház és a szenátus hétfőn délben kezdődő együttes ülésén teszi le a hivatali esküt – döntötte el csütörtökön a parlament összevont házbizottsága.
Nicușor Dan megválasztott államelnök csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy továbbra is Ilie Bolojan az első számú miniszterelnök-jelöltje.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) azt állítja, hogy az Egyesült Államok új romániai nagykövete, Darryl Nirenberg a szuverenisták szövetségese, és hogy az AUR közvetlen kapcsolatban áll az amerikai külügyminisztériummal.
Nicușor Dan megválasztott államelnök az elnökválasztás eredményét érvényesítő alkotmánybírósági ülés után úgy nyilatkozott, hogy mandátuma átvételét követően azonnal megkezdi a kormányalakítást előkészítő tárgyalásokat.
Konzervatív Akció néven új pártot alapít Claudiu Târziu, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) korábbi második embere.
Átvette mandátumát a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójában államfővé választott Nicușor Dan csütörtökön az alkotmánybíróságon.
Elutasította csütörtökön a bukaresti alkotmánybíróság az elnökválasztáson alulmaradt George Simion óvását, így a választás eredménye hivatalossá válik.
Informális keretek között találkozott szerda este Nicușor Dan megválasztott államfő Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Ilie Bolojan jelenlegi ügyvivő államfőt jelöli miniszterelnöknek a leendő koalíciós tárgyalásokon – erről döntött szerdán este a párt vezetősége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!