Az RMDSZ törvénytervezete a Gyulafehérvári nyilatkozatba foglalt ígéretekkel szembesíti a román politikai osztályt
Elutasította kedden a bukaresti képviselőház jogi, valamint közigazgatási bizottsága az RMDSZ kezdeményezését, amellyel törvényerőre emelné a máig meg nem valósult gyulafehérvári ígéreteket. Az előterjesztést mindössze hárman támogatták.
2019. március 19., 13:312019. március 19., 13:31
2019. március 19., 14:212019. március 19., 14:21
Az alsóház szakbizottságai által tárgyalt törvénytervezetet tavaly decemberben, az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó gyulafehérvári román nagygyűlés száz éves évfordulóján iktatta a parlamentben a szövetség. Előterjesztésével az RMDSZ az érvényes román jogrend részévé tenné a Gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részét.
Ambrus Izabella RMDSZ-es parlamenti képviselő a Krónikának elmondta, a két szakbizottság ülésén érdemben nem alakult ki vita a kezdeményezésről, és a szövetség közigazgatási kódexének tavalyi megvitatásával ellentétben magyarellenes megnyilvánulások sem voltak. Az alsóház jogi bizottságának tagja közölte, a nem magyar kisebbségi képviselők kifejtették ugyan, hogy egyetértenek a Gyulafehérvári nyilatkozat tartalmával, és hogy tartózkodni fognak a szavazáskor, később mégis leszavazták a javaslatot. Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) törvényhozói elismerték, hogy „gondok vannak” a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén, ám szerintük ezt nem az RMDSZ által javasolt formában kell orvosolni. Ambrus Izabella kérdésünkre úgy vélekedett, az érdemi vita hiánya és a borítékolható elutasítás várható a képviselőház plénumában is.
Az RMDSZ harminc törvényhozója által jegyzett törvénytervezetbe belefoglalták az 1918-ban elfogadott Gyulafehérvári nyilatkozat harmadik pontjának első alpontját, amely a következőképpen szól: „teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.”
A törvénytervezet többek között azt kéri a román államtól, biztosítson lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, helyi, megyei, országos és európai szinten egyaránt. Szerepel a javaslatok között a nemzeti kisebbségek arányainak megfelelő képviselet biztosítása a bíróságokon és törvényszékeken, a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahely elkülönítése a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcák testületeiben.
Szorgalmazza az RMDSZ a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatásának szabályozását a kisebbségek statútumában, a fejlesztési régiók létrehozásának, valamint különleges státusú autonómiák megteremtésének lehetőségét azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él, a megyei tanácsok döntése nyomán.
A Mediafax hírügynökség tudósítása szerint a jogi, valamint a közigazgatási bizottság keddi együttes ülésén szinte elsöprő többséggel fogadták el a testület tagjai az előterjesztést elutasító jelentést. A bizottság tagjai közül 35-en támogatták az elutasító határozatot, míg hárman szavaztak mellette. A döntést az RMDSZ úgy kommentálta: ismét bebizonyosodott, hogy amikor a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó pontjainak betartásától van szó, a román politikai pártok félreteszik ideológiai nézetkülönbségeiket, összezárnak és egységesen lépnek fel a magyarok ellen. „A román politikum nem tartja be elődei száz évvel ezelőtt vállalt ígéretét, holott a demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak” – szerepel az RMDSZ-nek a javaslat leszavazása kapcsán kibocsátott közleményében. A szövetség szerint ismét bebizonyosodott, hogy Románia nem mintaország, mint ahogyan azt számos külföldi fórumon hangoztatják az ország képviselői.
A törvénytervezet a képviselőház plénuma elé kerül, majd döntéshozó kamaraként a szenátus mondja ki a végső szót a javaslatról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Összesen 120 millió euró európai forrás áll rendelkezésre az Egészségügyi Operatív Program keretében a járóbeteg-szakrendelők fejlesztésére, hogy a páciensek gyorsan hozzáférhessenek a diagnózishoz és kezeléshez – jelentette be Alexandru Rogobete.
Az idei első negyedévben országszerte összesen 68 gyereket hagytak sorsukra a szülészeteken és más egészségügyi intézményekben; ez a szám 13-mal nagyobb az egy évvel korábban jegyzettnél – közölte az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA).
Meghalt szombaton egy 70 éves brit turista a Bucsecs-fennsíkon.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2025 júliusában 11 710 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 25-tel többnek, mint előző hónapban.
Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.
Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.
Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.
Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!