Fotó: DNA/Facebook
Majdnem 250 büntetőügyet kellene lezárni abban az esetben, ha a hivatali visszaélést oly módon határoznák meg, hogy az csak 250 000 lejnyi okozott jár fölött minősül bűncselekménynek – állítja a korrupcióellenes ügyészség. A DNA annak nyomán készített belső elemzést, hogy a kormányoldal előbb 250 000, majd 9000 lejben határozta volna meg az összeghatárt. Mint ismeretes, a Büntető törvénykönyv módosításait végül alsó összeghatár nélkül fogadták el – ez viszont alkotmányellenesnek minősülhet.
2023. április 09., 17:392023. április 09., 17:39
Közel 250 eljárást kellene lezárni, ha a hivatali visszaélés meghatározását 250 000 lejes alsó összeghatárhoz kötnék – derül ki egy, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) szakértői által készített belső elemzésből.
A dokumentumban, amelyet vasárnap a G4Media.ro portál ismertetett, az áll: ebben az esetben 249 – a DNA-nál vagy a bíróságon folyamatban lévő – hivatali visszaéléssel kapcsolatos ügyet zárnának le.
Ugyanakkor 27 – a DNA-nál vagy a bíróságon vizsgálat alatt álló – hivatali visszaéléssel kapcsolatos ügyet zárnának le, ha a visszaélés küszöbértéke 9000 lej lenne.
Az elemzés a 2023. március 31-én az ügyészek által vizsgált vagy bírósági szakaszban levő ügyekre vonatkozik.
Ezek közül 904 esetben a kár mértéke jelenleg nem becsülhető fel, 236 esetben érdeksérelemről van szó, 218 esetben pedig a becsült kár összege 1 lej és 250 000 lej között van. 21 büntetőügyben a károkat 1 lej és 9000 lej közötti összegre becsülik.
A folyamatban lévő büntetőügyek száma, amelyekben személyek ellen vagy in rem, azaz nem konkrét személy ellen indítottak büntetőeljárást hivatali visszaéléssel kapcsolatos bűncselekmények miatt, 1231. Ezek közül 597 esetben a kárt ebben a szakaszban még nem becsülték fel, 118 esetben érdeksérelemről van szó, 153 egyéb büntetőügyben pedig a becsült kár 1 lej és 250 000 lej között van. 11 büntetőügyben a kárt 1 lej és 9000 lej közötti összegre becsülik.
Jelenleg 191 ügy van bírósági szakaszban, ebből 60 esetben 250 000 lejnél kisebb a kár, 29 érdeksérelemmel kapcsolatos, 31 ügyben pedig 1 lej és 250 000 lej közötti. Hat ügyben 1 lej és 9000 lej közötti kárról van szó.
Jogászok szerint a hivatali visszaélés értékhatárának bevezetése visszamenőleges hatályú lenne. Ezért
Mint arról beszámoltunk, a szenátus múlt kedden módosító javaslatot fogadott el a kormány által a Btk. módosítására javasolt szöveghez, amely értelmében 250 000 lejben állapította meg az összeghatárt, amely alatt nem minősül bűncselekménynek a hivatali visszaélés.
Turos Lóránd, a kormánykoalíciós tag RMDSZ szenátusi frakcióvezetője akkor a Krónika kérdésére azzal indokolta a módosítást, hogy
Az általános felháborodás miatt azonban Cătălin Prediou igazságügyi miniszter még aznap újabb, a képviselőházban benyújtandó módosító javaslattal állt elő,
Bár ezt a koalíciós pártok vezetői támogatásukról biztosították, és az eheti, keddi koalíciós ülésről is olyan hírek szivárogtak ki, hogy a kormányoldal a 9000 lejes összeghatárt támogatja, a képviselőház jogi bizottságának kedd esti ülésén általános meglepetésre leszavazták a módosító javaslatokat, így
Mint megírtuk a bizottsági ülésen visszavont módosító indítványok között szerepelt az is, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett lehallgatások nem használhatók fel bizonyítékként a korrupciós bűncselekmények feltárásakor.
Puskás Bálint volt alkotmánybíró na Krónikának csütörtökön elmondta: elbukna az alkotmánybíróságon a Btk. összeghatár nélküli módosítása, miután a taláros testület korábban leszögezte, hogy szükséges küszöbértéket meghatározni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Munkaerőhiánnyal küzd a hegyimentőszolgálat (Salvamont): romániai szinten csupán az állások 18 százaléka van betöltve, miközben egyre több a bevetés.
A bukaresti ügyészség őrizetbe vette a közlekedésrendészet két rendőrét és hat helyi rendőrt, akiket azzal vádolnak, hogy kenőpénzt fogadtak el betonszállítással foglalkozó cégek képviselőitől.
Nem hajlandó egyeztetni az úgynevezett „Európa-barát” jelöltek közötti taktikai visszalépésről Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a nemzeti Liberális Párt (PNL) és RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös államfőjelöltje.
Tizenegy jelölt száll versenybe az elnöki székért, és 30 nap áll a rendelkezésükre meggyőzni a választópolgárokat, hogy szavazzanak bizalmat nekik május 4-én.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!