Fotó: DNA/Facebook
Majdnem 250 büntetőügyet kellene lezárni abban az esetben, ha a hivatali visszaélést oly módon határoznák meg, hogy az csak 250 000 lejnyi okozott jár fölött minősül bűncselekménynek – állítja a korrupcióellenes ügyészség. A DNA annak nyomán készített belső elemzést, hogy a kormányoldal előbb 250 000, majd 9000 lejben határozta volna meg az összeghatárt. Mint ismeretes, a Büntető törvénykönyv módosításait végül alsó összeghatár nélkül fogadták el – ez viszont alkotmányellenesnek minősülhet.
2023. április 09., 17:392023. április 09., 17:39
Közel 250 eljárást kellene lezárni, ha a hivatali visszaélés meghatározását 250 000 lejes alsó összeghatárhoz kötnék – derül ki egy, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) szakértői által készített belső elemzésből.
A dokumentumban, amelyet vasárnap a G4Media.ro portál ismertetett, az áll: ebben az esetben 249 – a DNA-nál vagy a bíróságon folyamatban lévő – hivatali visszaéléssel kapcsolatos ügyet zárnának le.
Ugyanakkor 27 – a DNA-nál vagy a bíróságon vizsgálat alatt álló – hivatali visszaéléssel kapcsolatos ügyet zárnának le, ha a visszaélés küszöbértéke 9000 lej lenne.
Az elemzés a 2023. március 31-én az ügyészek által vizsgált vagy bírósági szakaszban levő ügyekre vonatkozik.
Ezek közül 904 esetben a kár mértéke jelenleg nem becsülhető fel, 236 esetben érdeksérelemről van szó, 218 esetben pedig a becsült kár összege 1 lej és 250 000 lej között van. 21 büntetőügyben a károkat 1 lej és 9000 lej közötti összegre becsülik.
A folyamatban lévő büntetőügyek száma, amelyekben személyek ellen vagy in rem, azaz nem konkrét személy ellen indítottak büntetőeljárást hivatali visszaéléssel kapcsolatos bűncselekmények miatt, 1231. Ezek közül 597 esetben a kárt ebben a szakaszban még nem becsülték fel, 118 esetben érdeksérelemről van szó, 153 egyéb büntetőügyben pedig a becsült kár 1 lej és 250 000 lej között van. 11 büntetőügyben a kárt 1 lej és 9000 lej közötti összegre becsülik.
Jelenleg 191 ügy van bírósági szakaszban, ebből 60 esetben 250 000 lejnél kisebb a kár, 29 érdeksérelemmel kapcsolatos, 31 ügyben pedig 1 lej és 250 000 lej közötti. Hat ügyben 1 lej és 9000 lej közötti kárról van szó.
Jogászok szerint a hivatali visszaélés értékhatárának bevezetése visszamenőleges hatályú lenne. Ezért
Mint arról beszámoltunk, a szenátus múlt kedden módosító javaslatot fogadott el a kormány által a Btk. módosítására javasolt szöveghez, amely értelmében 250 000 lejben állapította meg az összeghatárt, amely alatt nem minősül bűncselekménynek a hivatali visszaélés.
Turos Lóránd, a kormánykoalíciós tag RMDSZ szenátusi frakcióvezetője akkor a Krónika kérdésére azzal indokolta a módosítást, hogy
Az általános felháborodás miatt azonban Cătălin Prediou igazságügyi miniszter még aznap újabb, a képviselőházban benyújtandó módosító javaslattal állt elő,
Bár ezt a koalíciós pártok vezetői támogatásukról biztosították, és az eheti, keddi koalíciós ülésről is olyan hírek szivárogtak ki, hogy a kormányoldal a 9000 lejes összeghatárt támogatja, a képviselőház jogi bizottságának kedd esti ülésén általános meglepetésre leszavazták a módosító javaslatokat, így
Mint megírtuk a bizottsági ülésen visszavont módosító indítványok között szerepelt az is, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett lehallgatások nem használhatók fel bizonyítékként a korrupciós bűncselekmények feltárásakor.
Puskás Bálint volt alkotmánybíró na Krónikának csütörtökön elmondta: elbukna az alkotmánybíróságon a Btk. összeghatár nélküli módosítása, miután a taláros testület korábban leszögezte, hogy szükséges küszöbértéket meghatározni.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
szóljon hozzá!