Hogyan alakul? Eddig számos terv született a közigazgatási átszervezésről, de mindet elvetették
Fotó: Facebook/Tudor Benga
A Románia közigazgatási-területi átszervezéséről szóló törvénynek a következő választásoktól kellene hatályba lépnie – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán.
2025. január 15., 13:422025. január 15., 13:42
A kormányfő, aki egyben a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, az átszervezés kapcsán hangsúlyozta, hogy „strukturális reformról” van szó.
Ciolacu elmondta, hogy az erre vonatkozó törvénytervezeten már dolgoznak, de az átszervezés nem csupán puszta számadatokok alapján történik majd.
– szögezte le.
Elmondta, hogy szerinte a közigazgatási-területi átszervezésnek „a következő választások után kellene életbe lépnie”.
Nem pontosította, hogy milyen választásokról van szó, de vélhetően a 2028-as parlamenti választásra gondolt.
„Ez egy strukturális reform, ezt meg kell vitatni, be kell mutatni, át kell vinni a parlamenten, és nem az asztal sarkán, elhamarkodva vagy kampánycéllal kell csinálni. Romániának közigazgatási-területi reformra van szüksége, ahogyan költségvetési reformra, az állami vállalatok reformjára is. Új korszakba lépünk” – tette hozzá Ciolacu.
A liberálisok minden olyan törvénytervezetet támogatnak, amelyik hatékonyabbá teszi a közigazgatást – reagált hétfőn Ilie Bolojan, a PNL ügyvivő elnöke a koalíciós partner, a PSD által bejelentett területi-közigazgatási átszervezési jogszabályjavaslatra.
Mint arról beszámoltunk, a romániai közigazgatási átszervezés azt követően került ismét napirendre, hogy: Marcel Ciolacu hétfőn zöld utat kapott a PSD Országos Politikai Tanácsától, hogy törvénytervezetet dolgozzon ki az ország területi közigazgatási átalakításáról.
Ez a megyék határainak átrajzolását és esetleg a települések új meghatározását is jelenti, abban az értelemben, hogy bizonyos lakosságszámhoz kötnék, melyik település minősülhet városnak vagy községnek.
Ciolacu hétfőn megerősítette, hogy új tervezet készül.
– mondta.
A törvénytervezetet Marcel Ciolacu a PSD-n belül felállított bizottsággal közösen dolgozza ki, amelynek tagjai a képviselőház elnöke, a megyei jogú városok szövetségének szövetségének elnöke, a megyei közgyűlések szövetségének elnöke, Daniel Băluță, a PSD első alelnöke, Marian Neacșu, a PSD alelnöke, két PSD-s városvezető, két megyei jogú város polgármestere és két községi polgármester.
Lucian Romașcanu, a PSD szóvivője elmondta, hogy a párt Országos Politikai Tanácsának hétfői ülésén úgy döntöttek, hogy a közeljövő kormányzati és törvényhozási prioritása ennek a munkacsoportnak a felállítása.
Ismét napirendre kerülhet a romániai közigazgatási átszervezés: Marcel Ciolacu hétfőn zöld utat kapott a Szociáldemokrata Párt (PSD) Országos Politikai Tanácsától, hogy törvénytervezetet dolgozzon ki az ország ter
„Ez egy olyan ígéret, amelyet a politikai osztály már nagyon régóta tett, és amelyet még nem teljesített. „A tervezet) szorgalmazni fogja a reformot, hogy dinamizáljuk és hatékonyabbá tudjuk tenni a helyi közigazgatást, így természetesen közvetlen következményeként csökkeni fognak az önkormányzatok adminisztrációs költségei, de a reform révén hatékonyabb lesz az emberek támogatása is” – mondta Romașcanu.
„Bizonyára szükség van egyes helyi közösségek megerősítésére, szükség van a közszolgáltatások és az állami szolgáltatások megerősítésére ezekben a közösségekben. Nagyon sok minden beletartozik ebbe, beleértve az oktatást, az egészségügyet, az egészségügyhöz való hozzáférést, az infrastruktúrát és így tovább. Nincs olyan elv, hogy (egyes települések - a szerk.) megszűnjenek. Az összevonás talán szóba jöhet, ezt meg fogjuk vitatni” – mondta a PSD szóvivője.
Mint ismeretes,
Az évek során számos törvénytervezetet nyújtottak be a közigazgatási-területi átszervezésről, de egyik sem jutott el a parlamenti szavazásig, mivel az RMDSZ ellenezte őket. A magyar szervezet ugyanis nem akarja, hogy a három székelyföldi megyét, Marost, Hargitát és Kovásznát külön régiókba sorolják.
Legutóbb a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) terjesztett be egy ilyen témájú törvénytervezetet a parlamenti és az elnökválasztási kampányban, tavaly októberben.
A tervezet legnagyobb hibája, hogy a decentralizáció helyett valójában a központosítást növelte volna, hiszen a jelenlegi fejlesztési régiókat nyilvánította volna óriásmegyékké.
Az államfőválasztás első fordulóját követően, amelyet a szélsőjobboldali Călin Georgescu nyert meg, a második helyen pedig Elena Lasconi USR-elnök végzett, az USR az RMDSZ támogatásának megszerzése érdekében visszavonta a magyar politikusok által a túlzott központosítás és a magyarlakta régiók román többségű területekkel való összevonásának szándéka miatt bírált tervezetet.
Az RMDSZ ugyanis még a választások előtt hangsúlyozta: nem fogadna el olyan tervezetet, amely hátrányosan érintené a magyarokat, ezért azt tűzte ki célként, hogy ott üljön az asztalnál, amikor a térképeket átrajzolják.
Egyébként alkotmánymódosítás nélkül lehetetlen mélyre ható átszervezést végrehajtani, mivel az alaptörvény csak országos, megyei és települési szinteket rögzít, regionálist nem.
Klaus Iohannis lemondásával megnyílt a lehetőség, hogy olyan elnököt válasszon Románia, aki tiszteli az ország lakosságát, azon belül a magyar közösséget – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Oroszország nem avatkozott be a romániai elnökválasztásba – jelentette ki Valgyimir Lipajev bukaresti orosz nagykövet a HotNews hírportálnak nyilatkozva. Oroszország diplomatája kijelentette azt is, hogy nem hisz a román titkosszolgálatoknak.
A kormánypártok elnökjelöltje, Crin Antonescu hétfőn bölcs döntésnek nevezte Klaus Iohannis lemondását. Marcel Ciolacu miniszterelnök azt mondta, hogy az államfő előtte nem konzultált a kormánykoalícióval a döntéséről.
Elena Lasconi, az USR elnöke szerint túl későn mondott le Klaus Iohannis az elnöki tisztségről, míg Nicușor Dan bukaresti főpolgármester szerint a döntés nem szünteti meg a polgároknak a politikai osztállyal szembeni elégedetlenségét.
Nem csillapítja a romániai politikai válságot elemzők szerint Klaus Iohannis bejelentése, miszerint lemond az államelnöki tisztségről.
Több száz tüntető gyűlt össze hétfőn a bukaresti kormánypalota előtti téren, tiltakozni a kiskereskedelmi üzletláncok áremelései ellen. Mivel a demonstrálók áttörték a kordont, a csendőrség könnygázt vetett be, több agresszív tüntetőt előállítottak.
Konzultációs karavánt indít kedden a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) a középiskolai kerettantervekről.
Tavaly decemberben 9617 fővel csökkent Románia népessége, a halálozások száma 1,8-szorosa volt az élveszületésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Lemond az államfői tisztségről Klaus Iohannis. Ezt maga az államfő jelentette be hétfőn annak nyomán, hogy a parlamenti házbizottságok eldöntötték: a törvényhozás kedden reggel tíz órakor vitatja meg a felfüggesztésről szóló indítványt.
szóljon hozzá!