„Oltáskommandókkal” próbálják megfékezni a kanyaró terjedését Romániában

Vasile Barbu, a betegjogvédelmi országos egyesület elnöke szerint fontos, hogy az oltási akció ne csak roma családokra, hanem minden elszigetelten élő, veszélyeztetett kisközösségre kiterjedjen, kizárólag a meggyőzésre alapozva, kényszer vagy más etikátlan módszer alkalmazása nélkül.

A román egészségügyi hatóságok azért próbálkoznak azzal, hogy mobil oltásközpontokkal keressék fel a veszélyeztetett közösségeket, mert a tárca által kidolgozott, átfogó oltástörvény-tervezet – amely különböző megszorításokkal és folyamatos tanácsadással akarja rávenni az esetleg ellenkező szülőket arra, hogy ne tagadják meg a hét legfontosabb oltás beadását gyermekeiknek –

A kétkamarás román parlament szenátusa tavaly októberben csaknem egyhangúlag megszavazta az oltástörvény tervezetét, de néhány nappal később a védőoltások kötelezővé tétele ellen rendeztek tüntetést egyházi és világi egyesületek Bukarestben, élőláncot alkotva a parlament épülete előtt. A törvénytervezet a képviselőház szakbizottságában vesztegel, ahol olyan módosító indítványokat terjesztettek be, amelyek a járványügyi szakemberek szerint hatástalanná tennék a jogszabályt.

Milijana Grbic, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) romániai irodavezetője szerint a kanyarójárvány megfékezéséhez és a fertőzéssel szembeni kollektív védettség kialakításához legalább 95 százalékos átoltottsági arányra van szükség. Romániában azt követően robbant ki a kanyarójárvány, hogy 2014-ben a szülők tömegesen kezdték megtagadni gyermekeik beoltását, ráadásul a vakcinaellátás is akadozott. A román hatóságok 2016. szeptember 30-tól kezdődően tekintik járványnak a kanyaró terjedését: ekkorra már 77 százalék alá esett a kanyaró ellen beoltott gyerekek aránya.