és tekintettel arra, hogy számos alkotmánybíró ellenvéleményt fogalmazott meg, egyértelmű, hogy a taláros testületen belül is véleménykülönbség van ebben a kérdésben.

– Az alkotmánybírák döntéséből arra lehet következtetni, hogy az igazságügy-miniszter véleménye mérvadóbb lenne a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontjánál, sőt sokkal szélesebb kompetenciái vannak az államelnöknél is.

– Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a döntés súlyosan sérti a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörét, valamint Románia államfőjének jogköreit is.

A románok – és itt az állampolgárok összességére gondolok, nem az etnikai hovatartozásra, tehát idetartoznak a magyar nemzetiségű polgárok is – nem azért választanak meg valakit államfőnek, hogy jegyző legyen. Hanem azért, hogy a lelkiismeretével összhangban, és az alkotmány előírásaira alapozva hozzon döntéseket. Az alkotmánybírák mostani döntése azonban gyakorlatilag megfosztja az államfőt attól, hogy elnök legyen.

– Sokan a bírói és ügyészi kar függetlenségét féltik az elmúlt időszak fejleményei miatt. Megalapozottak ön szerint ezek a félelmek? Veszélyben forog a bírák és ügyészek függetlensége Romániában?

– Egyértelműen kiviláglik a kormánykoalíció vezetőinek nyilatkozataiból a bírói és ügyészi kar tagjai elleni támadás tendenciája, a hatalom vezetői folyamatos nyomás alatt kívánják tartani az igazságszolgáltatás dolgozóit. Ezt bizonyítja a bukaresti legfelsőbb bíróság elnökének álláspontja (Cristina Tarcea a napokban a bírákra nehezedő nyomásgyakorlásra és az ellenük irányuló hazugságokra hívta fel a figyelmet – szerk. megj.).

Másrészt Călin Popescu-Tăriceanunak, a szenátus elnökének elfogadhatatlan kijelentése is, amelyben azt állítja, hogy az Európai Bizottság támogatást nyújtott a párhuzamos államnak.

A politikai alapon történő kinevezés természetes, szerintem a polgárok azt kifogásolják, hogy nem képesek átlátni, pontosan kik lesznek a taláros testület tagjai. Hasonlóképpen sok állampolgár elégedetlen azzal, hogy volt minisztereket és parlamenti képviselőket azonnal kineveznek alkotmánybírának. Ez a stratégia megfosztja legitimitásától a taláros testületet, nagyban megtépázza annak hitelét.

A romániai parlamenti pártoknak meg kell érteniük, hogy ha csak szófogadó, egyéniség nélküli klónokat verbuválnak az alkotmánybíróságba, akkor az ország valamennyi polgára megkérdőjelezi ennek a testületnek a legitimitását. És ugyanez érvényes a köztársasági elnök személyére is, akárki is legyen az. Ha klónokat nevezel ki, akkor klónokban, de ha bátor és független embereket, akkor bátor és független intézményben lesz részed.

– Mit fog tenni az államfő a kialakult helyzetben? Eleget tesz vajon az alkotmánybírák döntésének vagy esetleg van más út is számára?

– Tény, hogy az alkotmánybíróság döntésének nincs akkora kényszerítő ereje, mint egy bírósági ítéletnek, ebben az esetben egy alkotmányos konfliktus elbírálásáról beszélünk. Maga az államfő is kijelentette, hogy el fogja olvasni a határozatot. Ahogy már említettem, számos pontban bírálható a talárosok döntése, az államelnököt pedig foglalkoztatja saját hatáskörének csorbítása. Meglátjuk, nem vagyok jós, azt viszont elmondhatom, hogy

Nagyon szeretném, ha Romániában nem járna hasonló következményekkel egy ugyanilyen propagandisztikus alkotás.

Nagyon fontos, hogy a romániai magyar polgártársaink is belássák, mindez nem nemzetiségi alapon érinti a polgárokat, hiszen a törvények előtti egyenlőség, a perspektíva hiánya mindannyiunk életére kihat, a korrupciónak és az emberek semmibevételének nincs etnikai színezete. Éppen ezért a napjainkban végbemenő küzdelem Románia valamennyi polgárára befolyással bír, függetlenül a politikai, etnikai, szexuális vagy felekezeti hovatartozásuktól.