A Covid időszakban felerősödő globális élelmiszer-ellátási válságáról, a helyi termelők szerepéről az értékesítési láncban, és arról beszélgettünk Kolumbán Gáborral, a Civitas Alapítvány elnökével, hogy miért jelent gondot, ha nem helyi terméket vásárolunk.
2024. február 23., 10:002024. február 23., 10:00
– Mit jelent a REL, azaz a rövid ellátási lánc fogalma?
– Ez egy modern kifejezés, amely az utóbbi években honosodott meg Romániában. A globális gazdaság térnyerésének és a világot körülölelő méretének ellensúlyozásaként alakult ki.
Többféle szempontból is egy válságot éltünk át. A Covid alatt feldarabolódtak, kiestek a láncszemek a globális gazdasági modellből. Míg korábban előnynek számított a nagy földrajzi távolságokat átívelő, több kontinens bevonásával működő gazdaság modell, addig a válság a helyi gazdaságok aktivizálódását erősítette meg. Egyenesen következik a gondolat, hogy
Ehhez a partnerséghez elengedhetetlen az, hogy a vásárló személyesen ismerje azt, akitől vásárol.
Fotó: REL-kampány
A globális elosztóláncok térnyerése azért ölthetett ilyen méreteket, mert az évtizedek alatt olyan minőségbiztosítási rendszereket hoztak létre, amelyekkel garantálni tudják, hogy a végtermék minden esetben egyforma. A helyi termékek esetében azonban ezt nem lehet megoldani, ugyanis nem is erről szól ez a gazdasági forma. Sokkal inkább a bizalom az alappillére, amelyet csak és kizárólag a személyes kapcsolatok révén tudunk felépíteni.
hiszen egyre több rendezvény keretében találkozhatunk termelőkkel, legyen az egy farmlátogatás vagy éppen egy közös gyümölcsbegyűjtés lehetősége.
– Miért lett ez a típusú kezdeményezés a Civitas Alapítvány szívügye?
– A REL, mint üzleti modell szerves fejlődés eredményeként került a Civitashoz. Szoros összefüggés van a Székelygyümölcs vagy a gyógynövényes programjainkkal, melyeknek mindig is az volt a céljuk, hogy a helyi termelők termékeit eljuttassuk a piacra. A tapasztalatunk azt mutatja, hogy ezt nem is olyan egyszerű megtenni, mint elsőre gondolnánk. Soha nem a termékek minőségével volt baj, hanem a termelés ingadozásával, a termelései mennyiséggel.
Ezzel szemben a nagy élelmiszeripari vállalatok a piaci szükségleteket elégítik ki, és végképp nem saját maguk számára termelnek. A helyi értékesítési láncba bekerülő termékek sokkal inkább hasonlítanak az önellátó gazdálkodáshoz, mintsem az ipari termeléshez. A piacra kerülés megsegítésére úgynevezett food hub programok alakultak ki, amely egy amerikai modell romániai meghonosítása. A cél kiiktatni a közvetítő láncszemeket a termelő és a vásárló között, és maximum csak integrátort hagyni, aki összefogja a szálakat.
Fotó: REL-kampány
– Mi a gond azzal, ha nem támogatjuk a helyi termelőket?
– Van egy jól ismert axióma a közgazdaságtanban. Valamiből minél több darabot gyártunk, annál kisebb lesz egy darabnak az előállítási költsége.
Egyértelmű, hogy ilyen körülmények közepette nincs is arra lehetőség, hogy olyan méreteket, mennyiségeket tudjanak elérni, mint a multinacionális vállalatok, éppen ezért sajátos piacokat kell létrehozni. Gyakorlatilag ezzel magyarázható a helyi termékek magasabb árfekvése is, amelyet a vásárlónak kell bevállalnia, viszont cserébe egy sokkal átláthatóbb, megbízható forrásból származó és egészségesebb élelmiszerhez juthat. A tudatos vásárló pontosan tudja, hogy neki ez minden pénzt megér.
Fotó: REL-kampány
Fotó: REL-kampány
Ha Ön is fontosnak tartja támogatni a helyi termelőket, számít, hogy milyen élelmiszer kerül a családi asztalra, akkor támogassa a Civitas Alapítvány rövid ellátási láncok népszerűsítését megcélzó kampányt azzal, hogy megosztja ismerőseivel a cikket, hogy minél több emberhez eljuthasson. Maradjon velünk a továbbiakban is, hiszen az elkövetkező cikkekben, interjúkban tovább boncolgatjuk a REL, azaz a rövid ellátási láncok mibenlétét, előnyeit. Helyi gazdák, rövid élelmiszer-ellátási láncszakértől és lelkes vásárlók mesélnek majd tapasztalataikról. Ha szeretne helyi, zamatos, megbízható forrásból származó élelmiszereket vásárolni, akkor térjen be a székelyudvarhelyi Helyénvaló boltba (Székelyudvarhely, Solymossy utca 31. szám). Interjúinkat meghallgathatja a Rádió GaGa műsorában is, ahol további érdekességeket tudhat meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL
(X – fizetett hirdetés)
Az idei pótérettségin részt vett fiatalok 28,4 százalékának sikerült a vizsgája az óvások előtti eredmények szerint – közölte az oktatási minisztérium.
A kormány nem nyesi vissza a beruházásokra szánt összegeket, mert ami nem létezik, azt nem lehet visszanyesni – szögezte le Dominic Fritz temesvári polgármester, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke egy hétfőn.
Ilie Bolojan miniszterelnök vasárnap egy Facebookon közzétett videóüzenetben jelentette be, hogy a kormány egy többéves beruházási költségvetési rendszer bevezetésén dolgozik.
A május 18-i elnökválasztás után a Romániát célba vevő orosz propaganda megváltoztatta céljait – jelentette ki az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke, Valentin Jucan.
Az elmúlt 24 órában a belügyi szervek 6067 bevetésen vettek részt az állampolgárok védelmében, a katasztrófavédelem munkatársai 1361 esetben nyújtottak sürgősségi orvosi segítséget, és több mint 700 sofőr jogosítványát vonták be.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga jelzésű) riasztást bocsátott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hét erdélyi és moldvai megyére.
Szeptember elsejétől az egészségügyi minisztérium honlapján elérhető online űrlapon tehetnek bejelentést azok a betegek, akiket indokolatlanul küldtek át az állami kórházakból magánrendelőkbe – jelentette be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Oroszországnak világosan el kell köteleznie magát a béke útján, és le kell állítani a civilek és a civil infrastruktúra elleni támadásokat – hangsúlyozta szombat este Nicușor Dan román elnök az alaszkai csúcstalálkozóra reagálva.
Összesen 120 millió euró európai forrás áll rendelkezésre az Egészségügyi Operatív Program keretében a járóbeteg-szakrendelők fejlesztésére, hogy a páciensek gyorsan hozzáférhessenek a diagnózishoz és kezeléshez – jelentette be Alexandru Rogobete.
Az idei első negyedévben országszerte összesen 68 gyereket hagytak sorsukra a szülészeteken és más egészségügyi intézményekben; ez a szám 13-mal nagyobb az egy évvel korábban jegyzettnél – közölte az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA).