Postai hirdetések – politikai alapon?
Egy fenyõsapkás hegycsúcsra vízmosásos földút kanyarog, amelyen bukósisakos biciklista küzd az emelkedõvel. A kép baloldalán aranymetszésben narancssárga postaláda alatt a szöveg: „Ahol emberek élnek, ott jelen van a Román Posta”. Ezekben a napokban számos hazai újság olvasói találkozhattak ezzel a képpel és reklámszöveggel, amellyel a privatizáció elõtt álló posta hirdeti magát. A képet egyébként indokolatlanul idillikusnak érzékelheti az, aki az elmúlt idõszakban valamilyen ügyben befordult egy postahivatalba. Ott ugyanis a kommunista idõbõl örökölt kiszolgálási stílussal, hosszú sorokkal, lelassult, de megdrágult postai szolgáltatásokkal találkozhat a szemlélõ.
Az állami tulajdonban levõ társaság ezúttal a magyarul olvasó közeghez is el kívánta juttatni üzenetét, és késznek mutatkozott mélyen a kasszába nyúlni hirdetései közlése érdekében. A jelentõsebb romániai magyar lapok közül a Háromszék, a Krónika és az Erdélyi Napló maradt ki az üzletbõl, ezek azok a szerkesztõségek, amelyek gyakran viszonyulnak kritikusan az RMDSZ politikájához. A Bukarestben megjelenõ Új Magyar Szó által közvetített reklámkampányba az is beletartozott, hogy az elmúlt hetekben a lap gyakran közölt terjedelmes interjút valamelyik postahivatal vezetõjével, október 10-ére, a posta világnapjára pedig a szerkesztõség négyoldalas színes Hírposta címet viselõ melléklettel rukkolt ki.
„Tõlünk a Brassó megyei posta részérõl kértek árajánlatot szeptember elején” – nyilatkozta a Krónikának Ambrus Attila, a Brassói Lapok fõszerkesztõje, egyben a Magyar Újságírók Romániai Egyesületétnek (MÚRE) elnöke. Mint elmondta, a hirdetési árlistájukhoz részletes hatástanulmányt is mellékelniük kellett, a szerzõdést pedig szeptember végén kötötték meg a Mediatour nevû reklámügynökséggel. Ennek fejében hetente egy teljes oldalnyi felületet a posta reklámjára szánnak, ennek fejében 3000 eurónak megfelelõ összeget könyvelhettek el. Ambrus Attila azonban azt is hozzátette, korábban is közöltek már postai hirdetéseket. MÚRE-elnökként érzékelhetõnek találta a politikai szempontokat, de azt is lehetségesnek tartotta, hogy a kiadók aktivitása alakította ekképpen a posta hirdetési preferenciáit.
A postai reklámoknak egyébként pozitív hatásait is érzékelhette az olvasó. A Kolozsváron általában fekete-fehérben megjelenõ Szabadság címû napilap az utóbbi idõben azért vált színesre heti két alkalommal, hogy magasabb tarifával tudja számlázni a posta hirdetéseit. Ezek fõ kedvezményezettje azonban az Új Magyar Szó napilap volt. Stanik István, a lap igazgató-fõszerkesztõje konkrét részleteket nem kívánt elárulni a szerzõdésbõl, azt azonban határozottan kijelentette, nem igazak a Curentul napilap erre vonatkozó állításai.
A Curentul tényfeltárása
A bukaresti napilap hetekkel ezelõtt szellõztette meg, hogy a posta félmillió eurós öszszegre kötött reklámszerzõdést a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levõ Scripta kiadóval. Ez a cég adja ki a Bukarestben megjelenõ Új Magyar Szó napilapot és a Nagyváradon megjelenõ Erdélyi Riport címû hetilapot. A Curentul hivatalos dokumentumok alapján állította, a 2006. május 9-én a Scripta részérõl Stanik István igazgató-fõszerkesztõ és Vincze Lóránt marketingigazgató, a Postcom részérõl pedig Nicolae Zamfir vezérigazgató és Angela Bara fõkönyvelõ írta alá a 149-es számú szerzõdést, amelyben az szerepel, hogy a Scripta egy éven át 300 ezer euró értékben bocsát hirdetési felületet a Postcom részére. A Curentul szerint késõbb a szerzõdést kiegészítették egy újabb 200 ezer eurós tétellel, és azt is papíron rögzítették, hogy a megállapodás hatálya meghosszabbítható. A bukaresti lapnak nyilatkozó Vincze Lóránt marketingigazgató kijelentette, érthetõ, hogy a posta az Új Magyar Szó felé fordult, hiszen „ez az egyedüli országos terjesztésû magyar nyelvû napilap”.
A lap olyan dokumentumoknak is a birtokába jutott, amelyek tanúsága szerint a postások cége át is utalt a Scripta Kiadó Rt. számlájára 753 063 lejt (7,53 milliárd régi lejt), amely megközelíti a szerzõdésben szereplõ összeg felét. A Curentul riporterének Emilia Iacomi, a Postcom Rt. adminisztrátora elismerte, Vincze Lóránt viszont cáfolta az adatok helyességét. Iacomi szerint a szerzõdést a Román Posta Országos Társasága igazgatója, Dan Mihai Toader utasítására írták alá.
A Curentul is utalt arra, hogy a Postcom társaság nem azonos a Román Postával; a cég a posta alkalmazottjait tömörítõ szakszervezet vállalkozása. Olyanszerû cég, amilyent a privatizáció elõtt a Petrom szakszervezete alapított Petrom Service néven, és amelyrõl a privatizáció után derült ki, hogy voltaképpen Sorin Ovidiu Vântu kétes hátterû bukaresti üzletember érdekeltségi körébe tartozik. A Curentul úgy vélte, a Verestóy Attila cégébe befolyt összeggel a Postcom tulajdonképpen azért fizetett, hogy Dan Mihai Toader, a Román Posta igazgatója továbbra is a társaság élén maradhasson. A döntés ugyanis az RMDSZ-es Nagy Zsolt távközlési miniszter kezében van. A lap szerint Nagy Zsolt hagyta jóvá azt is, hogy a posta ebben az évben kétmillió euró értékben hirdethet. Ezt a keretet menet közben 3,2 millióra emelték.
A tényfeltáró újságcikk szerint Verestóy Attila az étkezési jegyeket forgalmazó Hungastro Rt. által is érintett a postával való együttmûködésben. A Verestóy érdekeltségi körébe tartozó társaság szolgáltatja ugyanis az étkezési jegyeket a posta 35 ezer alkalmazottjának. Amint a szenátor vagyonnyilatkozataiból kiderül, a Hungastróból tavaly még többségi részvényesként vett ki közel 2,5 millió eurót osztalékként. Azóta eladta részvényei egy részét, de még mindig jelentõs részesedéssel bír a cégben. A Curentul október 12-i számában arról is tájékoztat, hogy október 10-én délután Sorin Ovidiu Vântu bukaresti lakásában tárgyalt Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Verestóy Attila. A lap sejteti, hogy Nagy Zsolt is jelen volt a titkos megbeszélésen, ezt azonban nem sikerült fényképpel is dokumentálnia. Verestóy a találkozó után kijelentette: nem tudja, hogy kinek a lakásán járt egy bizonyos Toaderral tárgyalni, az interjú során azonban pontosította, hogy nem a postaigazgató Dan Mihai Toaderról, hanem a Realitatea hírtelevízió vezetõjérõl, Mircea (valójában Sergiu) Toaderrõl van szó.
Cáfol a miniszter
A román posta sajtóosztályán készségesen válaszoltak az újságírói kérdésekre, mindaddig, míg ki nem derült, hogy a posta reklámszerzõdései felõl érdeklõdtünk. Mara Popescu szóvivõ elsõsorban azt hangsúlyozta, a posta ugyan állami tõkével mûködik, de nyereséges vállalkozás, egyetlen lejnyi támogatást sem kap a költségvetésbõl. Ezzel magyarázta azt is, hogy nem érvényes a posta reklámszerzõdéseire a közbeszerzési törvény. „Ezeket a szerzõdéseket kereskedelmi társaságok kötötték egymás között, részleteik tehát nem tartoznak a nyilvánosságra” – jelentette ki Mara Popescu. Arra biztatott, hogy küldjük el elektronikus levélben a kérdéseinket, de nem ígérte, hogy valamennyire válaszolni fog. A postai szolgáltatások minõségét is jelzi, hogy a levél két nap alatt sem érkezik meg. „Küldje el inkább faxon – javasolta a sajtóosztály egyik alkalmazottja –, gyakran vacakol a szerverünk, elõfordul, hogy nem érkeznek meg az elektronikus levelek.”
Stanik István, a Scripta Rt. igazgatója sem zárkózik el a beszélgetéstõl. Megjegyzi, az Új Magyar Szóban közölt mostani postai hirdetések nem a Postcom és a Scripta szerzõdése alapján, hanem egy újabb, immár a Román Posta Országos Társasággal kötött megállapodás alapján jelennek meg. Úgy emlékszik, a Curentul által említett szerzõdés mindössze egy hónapig élt, aztán a másik fél érdektelensége miatt felbontották. A megszellõztetett összegeket azonban túlzottaknak tartja. Stanik szerint ha egész évben tartott volna az együttmûködés, akkor talán 100 ezer eurónak megfelelõ összeg folyt volna be a Scripta számlájára, de így be kellett érniük egy 10 ezer euró alatti összeggel.
„Baj az, hogy a posta a magyar sajtóban is hirdet? – kérdezett vissza Nagy Zsolt távközlési miniszter, amikor politikai hátterû reklámpénzekrõl szóló hírekkel szembesítettük. – Ezt én örvendetesnek találom.” A miniszter elmondta, õ csak koordinálja a posta munkáját; tehát van ok-okozati viszony az általa betöltött tisztség és ama tény között, hogy a posta a magyar sajtóban is hirdet, de nincsen ráhatása a reklámpartnerek megválasztásának folyamatára. A posta alkalmazottai által alapított Postcom Rt. pedig magántársaság, ennek a felügyelete nem tartozik a miniszter hatáskörébe. Nagy Zsolt erre hivatkozva zárkózott el attól, hogy a Scripta Kiadó és a Postcom Rt. szerzõdésérõl beszéljen. Azt azonban õ is állította, hogy nem igazak a Curentulnak a szerzõdésre vonatkozó állításai, ráadásul nem is valósult meg mindaz, amit a szerzõdésbe foglaltak.
A törvényesség határán
Az RMDSZ elektronikus hírlevelében 2005. május 20-án arról tájékoztatott, hogy Cseke Attila államtitkár koordinálta azt a munkát, amely során úgy módosították a közbeszerzési törvényt, hogy az immár kizárja a politikailag irányított állami hirdetéseket. A 2005/40-es sürgõsségi kormányrendelet a „szerzõdõ hatóságok” számára elõírja, hogy a www.publicitatepublica.ro internetes hírlapon jelentsék be hirdetési szándékukat, és itt tegyék közzé a megkötött reklámszerzõdések adatait is. A posta hirdetései nem jelennek meg a honlapon. Cristian Ghinea, a Független Újságírásért Központ illetékese maga is részt vett a tervezet kidolgozásában. Elmondta, a tavalyi jogszabály hatálya valóban nem terjedt ki az állami tulajdonban levõ cégekre, így a postára sem, de a nyár folyamán a törvény további módosításán dolgoztak. A szakértõ aggasztónak találta, ha az állami cégek afféle szatelitcégeken keresztül próbálnak kibújni a törvényi elõírások hatálya alól.