Az alkotmánybírók egyetértettek az elnökkel abban, hogy kormányrendelettel nem lehet választási alapjogokat (szavazati jog, a megválasztáshoz való jog) módosítani.
Helyt adott szerdán az alkotmánybíróság Klaus Johannis államfő kifogásának, amelyet januárban emelt a referendumtörvény módosításai ellen – közölték az Agerpres hírügynökséggel a testülethez közel álló források.
2019. március 13., 17:312019. március 13., 17:31
Klaus Johannis államfő január 7-én emelt alkotmányossági kifogást a 2018/86-os sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő jogszabály ellen, amely a referendum megszervezését és lebonyolítását, valamint az alkotmánymódosító népszavazás megszervezését és lebonyolítását szabályozó 2000/3-as törvényt módosítja. A Valer Dorneanunak, az alkotmánybíróság elnökének címzett beadványában az államfő úgy fogalmazott, hogy
Az alkotmánybíróságnak küldött dokumentumban az elnök úgy vélte, hogy nem állt fenn olyan rendkívüli körülmény, ami szükségessé tette volna, hogy a referendumtörvényt sürgősségi kormányrendelettel kelljen módosítani, és rámutat arra is, hogy az alkotmány szerint kormányrendelettel nem lehet választási alapjogokat (szavazati jog, a megválasztáshoz való jog) módosítani.
Klaus Johannis szerint sérül a választók joga, amikor a kettős szavazást elkerülő ellenőrzésről szóló cikkelyt úgy módosították, hogy ez már nem az Állandó Választási Hatóság (AEP) hivatali kötelessége, hanem csak állampolgári bejelentés következményeként teszik meg. A beadvány szerint
jóllehet a 2000/3-as törvény egyértelműen úgy rendelkezik, hogy miután a parlament elfogadta a vonatkozó jogszabályt, „a népszavazást a következő 30 napos periódus utolsó vasárnapján kell megtartani”.
A törvény ugyanakkor ellentmond a hatalmi ágak szétválasztása elvének, valamint a parlament alkotmányos szerepének is, amennyiben az alkotmánymódosító népszavazás napját meghatározó kormányrendeletet alig több mint két hónappal azután adták ki (2018. szeptember 18-án), hogy a Hivatalos Közlönyben 2018. július 10-én megjelent a parlament által elfogadott 2018/159-es törvény, amely rendelkezett a népszavazás napjáról – állapítja meg az államelnöki hivatal.
Ugyanakkor helytelenítette, hogy a népszavazási körzetekben csak azoknak a pártoknak lehetnek megfigyelői, amelyeknek önálló csoportjaik vannak a parlament mindkét házában.
A módosítás szövege szerint a leadott szavazatok száma nem egyenlő kell hogy legyen az igen, a nem és az érvénytelen szavazatok számának összegével, mint eddig, hanem ennél az összegnél nagyobb vagy egyenlő. Johannis véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a résztvevők száma akár nagyobb is lehet, mint az összesen leadott szavazatok száma, ami több rendben ellentmond az alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek.
Az államfő azt kérte januári beadványában az alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy összességében alkotmányellenes a 2018/86-os sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő jogszabály, amely a referendum megszervezését és lebonyolítását, valamint az alkotmánymódosító népszavazás megszervezését és lebonyolítását szabályozó, 2000/3-as törvényt módosítja. Ennek a kérésnek adott most helyt az alkotmánybíróság.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!