Több mint 4 milliárd euróért légvédelmi rakétarendszereket vásárol a román hadsereg
Fotó: Wikipédia
Jóváhagyta a kétkamarás bukaresti parlament egyesített védelmi bizottsága a román védelmi minisztérium (MAPN) öt fegyverbeszerzési programját, amelyek költségvetése együttesen mintegy tízmilliárd dollárt (7,1 milliárd eurót és 2,5 milliárd dollárt) tesz ki.
2023. április 05., 23:092023. április 05., 23:09
2023. április 05., 23:432023. április 05., 23:43
A G4Media.ro hírportál bezámolója szerint a legnagyobb értékű – 4,2 milliárd eurós – beszerzés a SHORAD, illetve VSHORAD (rövid és nagyon rövid hatótávolságú) légvédelmi rakétarendszerekre vonatkozik. A MAPN 16 üteget a légierő, 9 üteget pedig a szárazföldi csapatok felszerelésére szán, a két szakaszban megvalósítandó fegyverbeszerzés első szakasza 2030-ig tartana.
1,923 milliárd dolláros költségvetésből a MAPN a szárazföldi csapatok öt zászlóalját látná el egy-egy 155 milliméteres kaliberű önjáró löveggel, megfelelő lőszerrel, illetve logisztikával, és tüzéreket képezne ki – ismertette a költségtételeket az MTI.
A védelmi tárca további 372 millió dollárért vásárolna az Egyesült Államokkal kötendő kormányközi megállapodás révén 186 darab AIM-120 AMRAAM típusú, radarvezérlésű, közép-hatótávolságú levegő-levegő rakétát a légierő F-16-os harci gépei számára. Az ötödik beszerzési program is az F-16-os harci repülőgépek felfegyverzésére irányul: a tárca 239 millió dollárt akar költeni a MAPN 299 rövid hatótávolágú, infravörös vezérlésű AIM-9X SIDEWINDER típusú levegő-levegő rakéta beszerzésére.
A parlamentnek küldött levele szerint a minisztérium a tankokhoz tartozó lőszereket is vásárolna az Amerikai Egyesült Államoktól egy kormányközi egyezmény révén, a Nicolae Ciucă miniszterelnök által februárban jóváhagyott fegyverzet- és eszközbeszerzési program keretében. A parlament illetékes bizottságaihoz eljuttatott dokumentum emlékeztetett arra, hogy a védelmi kiadásoknak a GDP 2,5 százalékára történő idei megemelése megteremtette a lehetőséget a román hadsereg korszerűsítésének felgyorsítására.
A 100 millió eurós értéket meghaladó közbeszerzések elindításáhozelőzetes parlamenti jóváhagyás szükséges, amelyről a MAPN esetében az egyesített védelmi bizottság hivatott dönteni. Románia az ukrajnai háború kitörését követően úgy döntött: 2023-tól kezdődően összterméke (GDP) 2,5 százalékára emeli (a korábbi 2 százalékról) védelmi kiadásait. A 2017-ben indult haderőfejlesztés során a bukaresti védelmi tárca főleg amerikai gyártmányú haditechnikák – Patriot rakétaelhárító rendszerek, HIMARS sorozatvetők és F-16-os harci repülők – beszerzéséről határozott.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!