A városi tanulók 4,9 százaléka 5 és 5,49 közötti átlagot ért el az országos felmérésen, míg a vidéki gyerekek körében az arány ennek majdnem, 8,6 százalékuk ért el 5 és 5,49 közötti eredményt ezen a vizsgaidőszakon. Figyelemre méltó a különbség az 5,5 és 6 közötti átlagok esetében is: a városi tanulók 5,6 százaléka érte el ilyen eredményt, míg a vidéki tanulók esetében a számarány meghaladja a 8 százalékot.

Ha a 7-es átlag alatti eredményt elérő gyerekek százalékos arányát vizsgáljuk, az oktatási minisztérium adataiból láthatjuk, hogy

A vidéki tanulók több mint 70 százaléka 7-es szint alatt teljesített az országos felmérésen. Ehhez képest a városokban a 7-esnél alacsonyabb átlagot elérő gyermekek aránya majdnem kétszer olyan alacsony. A World Vision Románia adatai – amelyeket a legveszélyeztetettebb vidéki közösségekben gyűjtöttek – arról árulkodnak,

• a gyerekek 24 százalékának senki sem segít a házi feladatoknál;
• az 5–8. osztályosok szüleinek 14 százaléka azt mondja, hogy nem tesz semmit, ha gyermekeik nem boldogulnak a házi feladatokkal;
• a tizenévesek 47 százaléka azt mondja, hogy csak ritkán vagy soha nem szereti az iskolát;
• a tanárok közel egyharmada szerint a tanulási nehézségekkel küzdő diákok aránya az egész osztály negyede és fele közötti arányt tesz ki;
• a szülőknek csak 67 százaléka mondja azt, hogy a tanárok megnyerő tanítási módszereket alkalmaznak;
• a tinédzserek 35 százaléka mondja, hogy soha vagy csak néha van elegendő iskolai felszerelésük és könyvük.

„Az a tény, hogy a vidéki diákok 40 százaléka nem érte el az 5-ös átlagot a képességfelmérőn, nemcsak a vidéki területek, hanem egész társadalmunk számára katasztrófa. Ez a társadalmi kirekesztettségre kárhoztatja ezeket a gyerekeket.

amikor a hátrányos helyzetű családokban felnövő gyerekek nem kapnak támogatást a családjuktól sem a házi feladatokhoz, sem anyagilag az olyan alapvető dolgokhoz, mint az élelmiszer és az iskolai felszerelés” – idézte Mihaela Nabărt, a World Vision Románia ügyvezető igazgatóját a Wall-street.ro. A szakember hozzátette:

külön iskola utáni program nélkül, amely pótolná a hiányosságokat, vagy támogató tanárok nélkül, akik kifejezetten azokkal a gyerekekkel foglalkoznának, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.

„Ez az út ugyanilyen keményen folytatódik a falusi diákok számára az 5–8. osztályban is, amikor az iskola talán már távolabb van az otthonuktól, vagy amikor a szülők a földekre küldenek dolgozni. A másik ok, amiért olyan sok gyerek nem kapott 5-ös átlagot, az az, hogy

Sajnos ezeknek a drámai eredményeknek nem kellett volna meglepniük bennünket, ahogyan az okoknak sem. Aggódunk amiatt, hogy nincs valódi elkötelezettség egy konkrét intézkedéseket és programokat tartalmazó terv iránt, amely integrált akciókkal foglalkozna a gyermekek szükségleteivel és az oktatásba való befektetés szükségességével” – nyilatkozta Mihaela Nabăr.