Fotó: Veres Nándor
A koronavírus-fertőzések azonosítását célzó tesztelés kiterjesztését szorgalmazza Alexandru Rafila egészségügyi miniszter, aki az új járványügyi szabályozásoktól reméli az elvégzett tesztek számának növekedését.
2021. december 11., 16:342021. december 11., 16:34
2021. december 11., 16:352021. december 11., 16:35
Rafila elmondta: eddig Románia végezte a legkevesebb koronavírustesztet az Európai Unióban, márpedig a fertőzések pontos feltérképezése nagyon fontos az egészségügyi válság kezelésében. A minisztérium élére novemberben kinevezett új tárcavezető szerint hamarosan lehetővé teszik, hogy a háziorvosok közvetlenül – a megyei közegészségügyi igazgatóságok láttamozása nélkül – bevezessék a pozitív tesztek eredményét a minisztérium által működtetett koronavírus-adatbázisba.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) által jelölt tárcavezető azt követően beszélt a tesztelés fontosságáról, hogy Florin Cîțu, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke bírálta az általa kidolgozott törvénytervezetet, amely a Covid-igazolvány munkahelyi alkalmazását szabályozná. Rafila ugyanis rendszeres ingyenes tesztelési lehetőséget biztosítana költségvetési forrásokból a beoltatlanok számára, a PNL elnöke szerint azonban, ha nem szabnak meg az oltás felvételére egy véges – másfél hónapos – türelmi időt, akkor a zöldigazolvány megkövetelése az alkalmazottaktól nemhogy növeli, hanem tovább csökkenti az amúgy is alacsony oltakozási hajlandóságot.
Valeriu Gheorghiță katonaorvos, a hazai oltási kampány koordinátora a Rafila-féle törvényjavaslat azon részét bírálta, amely szerint a munkahelyeken csakis akkor válna kötelezővé a Covid-igazolvány felmutatása, ha a fertőzési esetszámok három egymást követő héten legalább ötven százalékkal emelkednek – közölte az MTI. Gheorghiță szerint az intézkedésre a járvány újabb hulláma előtt, annak megelőzése érdekében, nem pedig az újabb hullám tetőzésekor van szükség.
Romániában eddig a beoltható – 12 év feletti – lakosság 46,2 százaléka vette fel a védőoltást, a beoltottak száma pedig jelenleg naponta kevesebb mint tízezerrel emelkedik. Amikor a járvány negyedik hullámának októberi tetőzésekor bevezették a zöld igazolványt a fogyasztók és ügyfelek számára, hirtelen megugrott az oltási hajlandóság, és néhány napig az újonnan beoltottak átlagos száma a százezret közelítette.
Az országot még nem érte el járvány ötödik hulláma, továbbra is csökkennek az esetszámok: szombaton 931 új fertőzöttről és 73 halálesetről számolt be a stratégiai kommunikációs törzs.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
szóljon hozzá!