Fotó: Barabás Ákos
Románia lakóinak többsége úgy véli: országának a nyugati politikai és katonai szövetségekben a helye, de akkor is érvényesítenie kell nemzeti érdekeit, ha emiatt az Európai Unióból történő kizárását kockáztatja – derült ki egy hétfőn ismertetett felmérésből.
2021. március 22., 14:522021. március 22., 14:52
2021. március 22., 15:202021. március 22., 15:20
A Társadalmi bizalmatlanság: Nyugat vagy Kelet, a nacionalizmus térnyerése az álhírek és félretájékoztatás korában című felmérést az INSCOP Research közvélemény-kutató intézet készítette március első két hetében, amelyhez a román-lett-amerikai partnerséggel létrehozott, a Fekete-tenger térsége civil szervezeteit és médiaprojektjeit segítő Black Sea Trust for Regional Cooperation alapítványtól szerzett pénzügyi támogatást.
A válaszadók csaknem kétharmada szerint Romániának inkább előnye, mintsem hátránya származott az Európai Unióhoz történt csatlakozásból, másfelől 64 százalékuk vélekedik úgy, hogy Romániának ki kell állnia nemzeti érdekei mellett, ha vitába kerül az EU-val, akkor is, ha ezzel kizárását kockáztatja, míg kevesebb mint 32 százalékuk gondolja úgy, hogy Romániának nemzeti érdekei feladása árán is be kell tartania az unió szabályait.
Ami az ország védelmét illeti, a megkérdezettek kétharmada bízik abban, hogy a NATO megvédi Romániát egy külső támadás esetén, több mint 29 százalékuk viszont attól tart: szövetségesei sorsára hagynák az országot. Mindazonáltal több mint 75 százalék azok aránya, akik szerint egy külső agresszió esetén hasznára válhat Romániának, hogy területén amerikai katonai támaszpontok vannak.
A megkérdezettek csaknem 62 százaléka vélte úgy, hogy a történelem folyamán Oroszország főleg ártott Romániának, 32 százalékuk szerint inkább segítette az országot. Ezzel szemben a nyugati országok a megkérdezettek csaknem 56 százaléka szerint főleg segítettek – és csak 19 százalékuk szerint ártottak – Romániának az idők során.
Az INSCOP három százalékos hibahatárral, telefonos módszerrel készült felmérése a Magyarországgal – és más országokkal – kapcsolatos közvélekedést is mérte: ennek eredményeit a következő napokban teszi közzé az intézet.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán kilátásba helyezte a koalíció közös főpolgármester-jelöltjének, Cătălin Cîrstoiunak a visszaléptetését, ha a bukaresti egyetemi kórház vezetője nem tisztázza az ellene felmerült vádakat.
Egyre durvul az erőszak a romániai iskolákban – kongatta meg a vészharangot Renate Weber ombudsman, akinek gyereket felgyújtó diákokról is van tudomása.
Kihirdette Klaus Iohannis államfő szerdán a pénznyerő gépeket a kisebb településekről kitiltó törvényt.
Szolidaritásukat fejezték ki a zsidó néppel a Romániai Zsidó Hitközségek Konföderációjának (FCER) szerdán elkezdődött bukaresti kongresszusán a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői.
A iaşi-i ítélőtábla szerdán helybenhagyta a Dumitru Buzatu volt megyei tanácselnök házi őrizetbe helyezésről szóló törvényszéki döntést. Az ítélet jogerős.
Nem szavazhatnak a június 9-i helyhatósági választásokon azok a külföldi állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok, akik április 11-én vagy e dátum után jelentették be romániai tartózkodási helyüket – döntötte el kedden a Központi Választási Iroda.
A román szélsőségesen nacionalista pártok magyarellenes gyűlöletkeltésére hívta fel a június 9-i választásokat és az azt megelőző kampányt megfigyelő EBESZ Romániába érkezett küldöttségének figyelmét kedden az RMDSZ.
Klaus Iohannis kedden a parlament jóváhagyását kérte ahhoz, hogy a román hadsereg 2024-től részt vehessen a Fekete-tenger aknamentesítését végző haditengerészeti csoport (MCM BLACK SEA) műveleteiben.
A Holland Királyi Légierő további három F-16 Fighting Falcon repülőgépét bocsátja a NATO romániai F-16-os kiképzőközpontjának rendelkezésére – számolt be kedden a bukaresti védelmi minisztérium.
A keddi nap folyamán szaharai eredetű porszemcséket tartalmazó légtömeg érkezik Románia fölé, és az esőzések nyomán lerakódik – közölte kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!