A politikust sem illetik meg előjogok

A törvények előtti egyenlőség elve, a jogállamiság és a politikai normalitás ellen irányul a román kormány közkegyelmet és Btk.-módosítást célzó terve Ioan Stanomir szerint. A bukaresti alkotmányjogász a Krónikának adott interjúban kifejti: a pártok állításával ellentétben az igazságszolgáltatás nem az állam működését, hanem az államon élősködő klientúra tevékenységét zavarja. A politológus úgy véli, egy adott ország büntetőjoga nem tekinthető a parlament monopóliumának.

Rostás Szabolcs

2017. január 31., 13:302017. január 31., 13:30


– Tiltakozási hullámmal szembesül a bukaresti balliberális kormánykoalíció a közkegyelmet, illetve a büntető törvénykönyv módosítását célzó rendelettervezetek miatt. Ön szerint valóban a hivatalos indoklásban szereplő cél, vagyis a romániai börtönök túlzsúfoltságának enyhítése vezérli a koalíciót alkotó pártokat?

– A romániai közvélemény számottevő része csupán ürügynek tartja, és nem ért egyet ezeknek a kezdeményezéseknek az indoklásával, ami a vitatott tervezetek értelmi szerzőinek képmutatására vall. Nyilvánvaló, hogy a romániai fogvatartási intézetek helyzete megoldást kíván, mint ahogy az is tény, hogy számtalan elmarasztaló ítélet született a témában a román állam ellen a strasbourgi emberjogi bíróságon. Mindezek azonban csupán ürügyként szolgálnak személy szerint Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, valamint politikai holdudvara számára, hogy napirendre tűzzék ezt a kérdést, amely alapvetően a törvények előtti egyenlőség, a jogállamiság, valamint az országban nagy nehézséggel megvalósult politikai normalitás ellen irányul.

– Köztudott, hogy a fel­függesztett szabadságvesztésre ítélt Dragneához hasonlóan a koalíció másik vezetőjének, Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnöknek is meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással, hamis tanúzásért emeltek vádat ellene. Kezdeményezésük mögött személyes érdekek lapulnak?

– Ne feledjük, a kormány tervezetei nemcsak a közkegyelem kihirdetésére vonatkoznak, hanem arra is, hogy bizonyos bűncselekmények kikerüljenek a büntető törvénykönyv hatálya alól. A kormány által kidolgozott sürgősségi rendeletek sokkal összetettebbek, mint egy közkegyelmet kimondó egyszerű határozat. Kétségtelen, hogy önmagában a közkegyelemre vonatkozó javaslat is veszélyes, hiszen a nyilvánosságra került elemzések alapján súlyos bűncselekmények esnének az intézkedés hatálya alá. A közkegyelemnél is veszélyesebb viszont azoknak a bűncselekményeknek a dezinkriminálására tett kísérlet, amelyekkel elsősorban a polgármesteri hivatalokban, megyei tanácsokban tevékenykedő helyi választott tisztségviselők esetében találkozunk. A közpénzek elherdálásáról szóló, az önök olvasói számára bizonyára jól ismert bűncselekményekről van szó.

Ioan Stanomir

Alkotmányjogász, politológus, irodalomtörténész 1973-ban született Focșaniban. 1995-ben a Bukaresti Egyetem jogi, 2000-ben pedig román–angol szakán szerzett diplomát, 2002-ben lett a jogtudomá­nyok doktora. Ő irányította a Traian Băsescu által 2008-ban életre hívott, a romániai alkotmányos rendszer elemzésével foglalkozó elnöki bizottságot. Jelenleg a fővárosi felsőoktatási intézmény politikatudományi tanszékének tanára.

Márpedig nyíltan ki kell mondani, hogy ezeknek a bűncselekményeknek nincs politikai vagy etnikai színezete. Igaz, hogy jelen pillanatban a PSD és a Tăriceanu vezette liberális ALDE szorgalmazza a legerőteljesebben, hogy ezek a bűncselekmények kikerüljenek a Btk. hatálya alól, ám sajnos létezik egy szélesebb körű pártközi megegyezés is Romániában. Ez a megállapodás arra az elvre épül, hogy az igazságszolgáltatás túl messzire ment, és zavarja az állam jó működését. Holott az igazságszolgáltatás nem az állam működését, hanem éppenséggel az államon élősködő klientúra tevékenységét zavarja, amely megfosztja az állampolgárokat – románokat, magyarokat és más nemzetiségűeket egyaránt – attól az örömtől, hogy élvezzék egy átláthatóan és jó gazda módjára kidolgozott és végrehajtott költségvetés előnyeit.

– Klaus Johannis államfő népszavazást kezdeményezett a korrupcióellenes küzdelem témakörében. Miként kommentálja alkotmányossági, illetve politikai szempontból a referendumot, ennek megrendezése esetén pedig milyen eredményre, következményekre lehet számítani?

– Az államelnök javaslata a Bukarestben, valamint a többi nagyvárosban rendezett utcai megmozdulások hatására született. Nyilvánvaló, hogy a kormány elképzeléseivel kapcsolatos társadalmi elégedetlenség sokkal nagyobb az utcákat és köztereket elfoglaló tüntetők létszámánál. Románia államfője számára teljesen törvényes és legitim eszközként áll rendelkezésre a népszavazás intézménye. Miközben a népszavazás valójában a tervezett intézkedések célszerűségéről szól, az állampolgároknak gyakorlatilag a korrupcióellenes harc, valamint a törvény előtti egyenlőség elvének támogatásáról kell majd véleményt nyilvánítaniuk.

Alkotmányossági szempontból tehát tökéletesen törvényesnek és legitimnek tekinthető egy ilyen referendum kiírása. Bár a népszavazás jogi tekintetben nem kötelező érvényű, hatásait sem a kormány, sem a parlament nem mellőzheti, ez a lényege egyébként az alkotmánybíróság által a témában nemrég megfogalmazott alaptörvény-értelmezésnek is. Amennyiben a népszavazás érvényes lesz, az eredmény kötelező érvényű mandátummal ruházza fel a kormányt és a törvényhozást a tekintetben, hogy tiszteletben kell tartani a népakaratot, és egyetlen ország sem tiporhatja lábbal a saját polgárai által fontosnak tartott elveket. Tehát ez a legitim referendum nem számít idő- és pénzpocsékolásnak, hanem ellenkezőleg, olyan alapvető értékek megszilárdítását célozza, amelyek – mint ahogy láttuk azt Klaus Johannis államfőnek az elmúlt héten az Európa Tanácsban tett látogatása alkalmával – az európai nemzetközösségek vázának alkotó elemei.

– Miként látja a jelenlegi hatalommal szemben jóformán egyszemélyes ellenzéki szerepet felvállaló Klaus Johannis államfő aktivizálódását? Mennyire gondolja komolyan a kormánykoalíció az elnök tisztségéből való felfüggesztését?

– Liviu Dragnea többé-kevésbé kitérő válaszai alapján arra következtethetünk, hogy a PSD elnöke – metaforikus értelemben – utolsó töltényként tartalékolja a felfüggesztést. Ez a lépés rendkívül bonyolult, mivel általa a társadalmi feszültségek kiújulását kockáztatná a kormánykoalíció, márpedig ezek a feszültségek fatálisak lehetnek a PSD számára. Ne feledjük, Klaus Johannist a lakosság részéről megnyilvánuló érzelmi hullámnak köszönhetően választották meg államfőnek 2014-ben, és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Victor Ponta és kormánya a Colectiv klubban bekövetkezett tragédia nyomán kialakult közhangulat miatt kényszerült távozni a hatalomból. Ezek az érzelmi kitörések roppant károsak a PSD számára, amelynek, mint ahogy ön is megemlítette, nem marad más, mint hogy fenyegetőzzék az elnök felfüggesztésével.

Másrészt szeretném hangsúlyozni, hogy a köztársasági elnök aktivizmusa nem volt és nem is lesz Traian Băsescu apanázsa. Tartalmilag és formailag Johannis esetében is hasonló, ugyanazon értékek védelmében történő elnöki aktivizmusnak vagyunk a tanúi, mint Băsescu mandátumai idején. Miért? Mert az elnök végső soron az alkotmány letéteményese, ugyanakkor egy adott ország büntetőjoga nem a parlament monopóliuma, ahogy azt sokan tévesen megállapították. A nép választottjaként az államfőnek kötelessége őrködni afölött, hogy a törvényhozók által kezdeményezett büntetőjog ne mondjon ellent az alkotmány vezérelvének, miszerint a törvény előtt mindenki egyenlő. A csupán bizonyos állampolgá­rok érdekében történő törvényalkotás a privilégiumok kategóriája, márpedig köztársaságunkban senkinek sem lehetnek előjogai sem a születése, sem a nemzetisége, sem annak alapján, hogy tagja-e vagy sem egy politikai alakulatnak, törvényhozói fórumnak.

– Az elmúlt időszakban bizonyos pártok, elemzők és sajtótermékek előszeretettel hangoztatják, hogy állami intézmények – mindenekelőtt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) alkotta kettős – maguk alá gyűrték az igazságszolgáltatást Romániában, ahol emiatt úgymond ártatlan embereket, politikusokat ítéltek el jogtalanul. Mi a valóságalapja ennek a vélekedésnek?

– A SRI–DNA-binomról szőtt elméletek nagyon jó szolgálatot tesznek ennek a konspirációs gondolkodásmódnak. Az effajta összeesküvésre épülő mentalitást éppen azoknak a médiamoguloknak a tulajdonában lévő televíziók szolgálják fel a népnek, akik jelen pillanatban éppen vagy a börtönbüntetésüket töltik, vagy szökésben vannak; egészen pontosan Dan Voiculescu egykori szenátorról és Sebastian Ghiță volt parlamenti képviselőről van szó. Ennek az elméletnek az a célja, hogy gyengítse az elmúlt évek egyik legjelentősebb vívmányát, mégpedig hogy tisztelet övezi a bírák és ügyészek tevékenységét. Mindemellett gyengíteni igyekszik az igazságszolgáltatás munkatársainak ama képességét is, hogy ellenőrzés alatt tartják polgártársaik törvénytelenségeit, legyen szó parlamenti képviselőkről, szenátorokról, miniszterekről, polgármesterekről, helyi vagy megyei tanácsosokról. Ezek roppant fontos dolgok, és ha elveszítjük őket, akkor visszatérünk az Adrian Năstase és Nicolae Văcăroiu fémjelezte, politikai privilégiumok jellemezte szomorú és szörnyű korszakhoz, amelyhez a FSN, a PSDR és a PSD annyira hozzászoktatott bennünket.

– Mennyire képesek ezek a teóriák fékezni a romániai korrupcióellenes folyamatot? Hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a társadalom elveszítse az igazságszolgáltatás függetlenségébe és pártatlanságába vetett bizalmát?

– Óvatosan derűlátó vagyok e tekintetben. Az elmúlt időszak utcai megmozdulásai, az államfő referendum kezdeményezése arra enged következtetni, hogy ez az összeesküvés-elmélet nem hódíthat teret, végeredményben felülkerekedik a polgárok józansága. Kérdezem önt és a lapja olvasóit: vétlen embernek tekinthetjük Dan Voiculescut? Ártatlan áldozatnak nevezhetjük azokat a politikusokat, polgármestereket, akik közpénzt tulajdonítottak el, és visszaéltek az emberek bizalmával? Ezzel megsértenénk a becsületes embereket, ami a legszörnyűbb dolog lenne, amit tehetnénk. Ilyen értelemben úgy látom, hogy érdekközösség áll fenn többség és kisebbség között, hiszen lejárt a nacionalista viszálykodások ideje, románok és magyarok pedig egyformán látnak egy egyszerű dolgot: még több gyarapodás, igazság és tisztesség valamennyiünk érdekét szolgálja.

Szerencsénkre még olyan Európában élünk, ahol nem zárulnak le a határok, és ahol a nyelvi és etnikai különbözőségek nem ösztönöznek diszkriminációra és gyűlöletre. Attól függetlenül, hogy románok, magyarok, németek, romák vagy szerbek vagyunk, ebben az országban a tisztelethez való jog határoz meg valamennyiünket. Márpedig a tisztelet legmagasabb formáját annak a bizonyossága adja, hogy a jót megjutalmazzák, míg a rosszat megbüntetik. Sajnálom, ha ennyire nyíltan fogalmaztam, de nincs semmiféle infantilis ebben a meghatározásban, amelyet meggyőződésem szerint nagyon jól megért minden román és magyar ember.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 17., vasárnap

Összefogásra szólít három elnökjelöltet a sokak által megváltóként várt lehetséges miniszterelnökjelölt

Összefogásra szólított fel három államfőjelöltet Ilie Bolojan, a Bihar megyei tanács nemzeti liberális párti (PNL) elnöke, akit három elnökjelölt is lehetséges miniszterelnökként nevezett meg.

Összefogásra szólít három elnökjelöltet a sokak által megváltóként várt lehetséges miniszterelnökjelölt
2024. november 17., vasárnap

Medve sebesített meg egy férfit

Medve támadt egy férfira vasárnap Argeş megye északnyugati részén; a lakosságot a Ro-Alert rendszeren keresztül figyelmeztették a veszélyre a hatóságok.

Medve sebesített meg egy férfit
Medve sebesített meg egy férfit
2024. november 17., vasárnap

Medve sebesített meg egy férfit

2024. november 17., vasárnap

Simion: ha elnök leszek, nem fogadom az osztrák nagykövetet a schengeni csatlakozás jóváhagyásáig

Ha elnök lesz, az összes külföldi nagykövetet fogadja hivatalában egy „egyenrangú” megbeszélésre, kivéve az osztrák nagykövetet, akit nem fogad, amíg Románia nem lesz a schengeni övezet teljes jogú tagja – jelentette ki George Simion.

Simion: ha elnök leszek, nem fogadom az osztrák nagykövetet a schengeni csatlakozás jóváhagyásáig
2024. november 17., vasárnap

Kecskenyájat gázolt el egy autó

Miután a héten vasúti síneken legelő juhnyájba rohant bele egy vonat, szombat este egy európai rangú úton gázolt el egy kecskenyájat egy személygépkocsi. A sofőr és utasa sértetlenül megúszta a balesetet, de az állatok közül kilenc elpusztult.

Kecskenyájat gázolt el egy autó
Kecskenyájat gázolt el egy autó
2024. november 17., vasárnap

Kecskenyájat gázolt el egy autó

2024. november 16., szombat

Emberölés miatt indult eljárás, miután leszúrtak egy 18 éves fiatalt Suceava megyében

Megkéselt egy 18 éves fiatalembert hasonló korú társa szombaton egy Suceava megyei panzióban rendezett összejövetelen; az áldozat belehalt sérülésébe – közölte Ionuţ Epureanu, a Suceava megyei rendőrség szóvivője.

Emberölés miatt indult eljárás, miután leszúrtak egy 18 éves fiatalt Suceava megyében
2024. november 16., szombat

Hatékonynak bizonyultak az elektronikus nyomkövetők a rendőrség szerint

Októberben 278 személyt figyeltek elektronikus nyomkövető segítségével a hatóságok – derül ki a rendőrség szombati tájékoztatásából.

Hatékonynak bizonyultak az elektronikus nyomkövetők a rendőrség szerint
2024. november 16., szombat

Marcel Ciolacu azt az ellenfelet kapja a második fordulóban, akit a legkönnyebben legyőzhet egy felmérés szerint

Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke és államfőjelöltje magabiztosan megnyeri az elnökválasztás első fordulóját, a második fordulóban pedig George Simionnal küzdhet meg – derül ki egy felmérésből.

Marcel Ciolacu azt az ellenfelet kapja a második fordulóban, akit a legkönnyebben legyőzhet egy felmérés szerint
2024. november 16., szombat

Most wanted: több száz szökevényt hoztak vissza idén az országba

November elejéig összesen 689 veszélyes szökevényt hoztak vissza az országba – közölte honlapján az igazságügyi minisztérium.

Most wanted: több száz szökevényt hoztak vissza idén az országba
2024. november 16., szombat

Ilie Bolojan vezette PNL-lel és az RMDSZ-szel kormányozna együtt Lasconi

Ilie Bolojan jelenlegi Bihar megyei közgyűlési elnök pártelnökké választásához kötné a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való koalíciót Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, aki az RMDSZ-t is bevonná a koalícióba.

Ilie Bolojan vezette PNL-lel és az RMDSZ-szel kormányozna együtt Lasconi
2024. november 16., szombat

Rareș Bogdan nem hisz Ciolacunak Simion kémügyében, szerinte a miniszterelnök csak falból kért tájékoztatást az ukránoktól

Rareș Bogdan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke nem hisz Marcel Ciolacunak a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét ért, orosz kapcsolatokkal való vádak ügyében.

Rareș Bogdan nem hisz Ciolacunak Simion kémügyében, szerinte a miniszterelnök csak falból kért tájékoztatást az ukránoktól