Kihallgatta a legfőbb ügyészség Ion Iliescu volt államfőt azon vádak kapcsán, miszerint elnöki mandátuma idején az Egyesült államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) titkos börtönt működtetett az országban, ahol kínvallatásnak vetették alá az iszlamista terrorizmussal gyanúsított foglyokat. A kihallgatás két hónappal ezelőtt történt, de csak csütörtökön került nyilvánosságra a hír.
2015. október 08., 15:512015. október 08., 15:51
A volt elnököt azért idézték be, mert még áprilisban egy, a Der Spiegel című német lapnak adott interjúban azt mondta: a 2002–2003-as időszakban elvi beleegyezését adta abba, hogy a CIA központot hozzon létre Románia területén, az ügy koordinátora pedig Ioan Talpeş, az államfői hivatal akkori vezetője volt. Azt ugyanakkor tagadta, hogy tudott volna róla: valójában illegális börtönről lenne szó.
Később pontosított: hiba az általa mondottakat úgy értelmezni, hogy tudott a titkos CIA-börtönről. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha tudta volna, mire szolgál az amerikai létesítmény, más döntést hoz.
Ismét kihallgatták Băsescut
Egy nappal azt követően, hogy a bukaresti 5. kerületi bíróság kihallgatta a tíz éve Irakban elrabol román újságírók ügyében, csütörtökön a legfőbb ügyészség idézte be kihallgatásra Traian Băsescu volt államfőt. Mint elmondta, hamis nyilatkozattétel miatt hallgatták ki, miután egy polgár feljelentést tett ellen annak nyomán, hogy 2007-ben azt mondta: ha a parlament felfüggeszti tisztségéből, öt percen belül lemond, de végül mégsem tette meg.
Mint arról beszámoltunk, a hét elején Marius Obreja, a szenátus védelmi bizottságának nemzeti liberális párti (PNL) elnöke bejelentette: parlamenti bizottságot hozna létre a CIA-börtönökkel kapcsolatos vádak kivizsgálására. Obreja emlékeztet, hogy a felsőház védelmi bizottsága szeptember 25-én találkozott az Európai Parlament igazságügyi, belügyi és emberi jogi bizottságának tagjaival, a megbeszélésen pedig arra a megállapításra jutottak, hogy szorosabbra kell fűzni az együttműködést az emberi jogok megsértésével kapcsolatos gyanúk eloszlatása érdekében.
Ioan Talpeş még tavaly decemberben azt mondta: a román hatóságok a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat követően tranzitközpontokat bocsátottak a CIA rendelkezésére, de nem tudták és nem is nagyon akarták tudni, mire használják azokat az amerikaiak. Mint kifejtette: a NATO-tagság elnyerésére váró Románia igyekezett szövetségesi megbízhatóságát bizonyítani az Egyesült Államoknak, de nem volt abban a helyzetben, hogy érdeklődjék, mire kellenek a CIA-nek a romániai központok, és hogy feltételeket szabjon, mire használhatják azokat, és mire nem.
A washingtoni szenátus vizsgálóbizottsága tavaly hozta nyilvánosságra a CIA fogolykínzásairól szóló jelentést, amely alapján a The Washington Post azt írta: beazonosítható, hogy a CIA Romániában és működtetett titkos börtönt. A titkos börtönök kapcsán – amelyek létét Bukarest az évek során mindvégig tagadta – a The Washington Post azt írta: a jelentés szerint a CIA a terrorizmussal gyanúsított személyeket többek között romániai, afganisztáni, thaiföldi, litvániai és lengyelországi helyszíneken tartotta fogva és kínozta.
Az úgynevezett „fekete helyszíneket” (black sites) országonként más-más színkóddal jelölték a titoktartás érdekében, azonban a lap szerint egyéb utalásokból kikövetkeztethető, melyik helyszín hol található – Romániáé a fekete, Lengyelországé a kék, Litvániáé az ibolya szín volt.
A romániai és litvániai központokat 2002-ben, illetve 2003-ban hozták létre, Romániába 2003-ban érkezett az első fogolyszállítmány. 2005-ben ide szállították Abu Farádzs al-Líbit, az al-Kaida harmadik számú vezetőjét.
A jelentésből kiderül: Michael Guest akkori bukaresti amerikai nagykövet elfogadhatatlannak nevezte, hogy a CIA nem értesítette a külügyminisztériumot a titkos börtönökről. Az is szerepel benne, hogy a bukaresti hatóságok 2006-ban kérték a romániai létesítmény bezárását.
A dokumentum szerint a CIA titkos börtöneiben George W. Bush elnöksége alatt legalább 119 személyt tartottak fogva (korábban a kémszervezet 98 foglyot ismert el), akik közül 39-et vetettek alá a vitatott vallatási módszereknek. A vallatás legalább egy emberéletet követelt: a leláncolt fogoly kihűlt. Több más fogvatartottat a kimúlás határáig gyötörtek.
Csaknem duplájára emelik a DN jelzésű országutak, illetve a gyorsforgalmi utak használatára jogosító útdíjat, és másélfélszeresére emelkedik a Duna belföldi szakaszán épült hidak használati díja.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Romániába látogat hétfőn az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen.
Határozottan elítélte a bangladesi vendégmunkással szembeni bukaresti bántalmazást a román államfő. Nicușor Dan úgy véli, hogy a hatóságoknak gyűlöletből elkövetett bűncselekményként kellene kezelniük az ételfutár elleni támadást.
Csütörtöktől lehet igényelni a postahivataloknál a kiszolgáltatott fogyasztóknak járó energiautalványokat – közölte a Román Posta.
A bejelentés szerint mintegy 30 járatot szüntetnek meg, több, erdélyi városok között közlekedő vonatot vesznek ki a forgalomból.
A Romsilva 143 turistaházat és vadászházat tart fenn az országban, melyek többsége minden évben veszteséget termel.
Ingyenes pszichológiai tanácsadásra lesznek jogosultak a daganatos betegségekben szenvedők – közölte csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Dan Tanasă képviselő szerint az utcai erőszak Bukarestben és más városokban is jelen van, de nem az ő bejegyzései, hanem „a kormány kudarcos közpolitikái” váltják ki.
Az aradi rendőrök elfogtak négy férfit, akiket az osztrák hatóságok több tucat betörés miatt kerestek európai elfogatóparancs alapján. A férfiak 32 és 41 év közöttiek, mindannyian az Arad megyei Nadab településről származnak.
szóljon hozzá!