Identitásőrzés. Ion Iliescu szerint a jobb- és a baloldalnak is meg kellé őriznie saját témáit és arculatát
„A baloldal és a jobboldal annyira eltorzult, hogy már összetéveszthetők egymással” – jelentette ki Ion Iliescu volt román elnök egy interjúban.
2024. szeptember 30., 22:072024. szeptember 30., 22:07
2024. szeptember 30., 22:322024. szeptember 30., 22:32
Iliescu – aki 1990 és 1996, majd 2000 és 2004 között volt Románia baloldali elnöke – Ionuț Vulpescu volt művelődésügyi miniszter vasárnapi podcastjában nyilatkozott.
Arra a kérdésre, hogy mit jelent ma a baloldal és a jobboldal, kifejtette: a baloldal és a jobboldal annyira eltorzult, hogy már összetéveszthető egymással.
– jelentette ki.
Iliescu hozzátette, hogy „a jobboldal kétségbeesetten próbálta bepótolni azokat az évtizedeket, amikor Európa szociáldemokrata kontinens volt, ezért a baloldal témáit vette át, szégyenteljes módon: a hátrányos helyzetű csoportok, a hátrányos helyzetű társadalmi kategóriák felé fordult, olyan témák felé, mint az egyenlőtlenségek reprodukálása, a szociális protekcionizmus, a munka felértékelése, az emberi tőke felértékelése”.
„Kritikus tömeg híján, azaz ideológiai különbségekre figyelő választók hiányában a dolgok maguktól mentek (...) A baloldal nem reagált ideológiailag, hanem inkább együtt élt a meghamisított jobboldallal, és ezzel neki ajándékozta a választóit. Korunk legnagyobb válsága a politikai identitások válsága” – tette hozzá a volt államfő.
Szerinte
„Az Egyesült Államokban a liberális a baloldalhoz áll közelebb, Európában a liberális a jobboldali politikus. Tehát e fogalmak összezavarodásában a liberálisok olyanná váltak, ami az aktuális körülmények alapján megfelelt nekik, nem pedig olyanná, amilyennek lenniük kellene (...) Szerintem a politikában nagyon fontos, hogy ne menjünk szembe a dolgok menetével. Hogy megmaradjunk a jobb vagy a baloldalon. A jobboldalnak vissza kell térnie a saját témáihoz, a baloldalnak komolyan kell vennie a saját otthonát, és meg kell tisztítania azt a hívatlan vendégek okozta katasztrófától” – mondta Ion Iliescu.
Arra a kérdésre, hogy mitől lesz egy párt hosszú életű, Iliescu a választók valós képviseletének fontosságát hangsúlyozta.
(...) Nagyon fontos, hogy képes legyen a politikai spektrum tengelyén táncolni. A politikai spektrum egyik oldaláról a másikra átpriuettezni ideológiai hamisítás. A pártok esetében egy ilyen lépés identitásválságot eredményez. A választói oldalon az ilyen jellegű folyamatos igazodás szavazatvesztést okozhat: paradoxon, hogy egy olyan Romániában, amely inkább középosztálybeli ország, tehát a baloldalt igénylő szükségletek országa, a választók nem egyszer mentek át a jobboldalra” – mutatott rá.
„Az elmúlt évtizedekben az állam és a pártok viszonyának polarizálódását láthattuk a közvéleményben is. Az emberek tudni akarják, hogy a választási ajánlatban szereplő pártok az államot vagy a polgárokat védik. Nem értik, hogy szükség erre a szétválasztásra – vagy az állam vagy az egyének –, és miért nincs helye mindkettőnek, ami természetes lenne. Az állam nem egy személytelen gépezet, hanem a társadalom politikai kifejeződése, amely egy emberi közösség” – tette hozzá Iliescu.
A volt elnök egyébként úgy véli, hogy
Arra a kérdésre, hogy milyen legyen Románia leendő elnöke, a függetlenséget hangsúlyozta.
„Romániának olyan emberre van szüksége, aki a pártok felett áll. Az elnök közvetítő szerepet tölt be. Valahogy az is furcsa, hogy az elmúlt években mennyi címke és szlogen jelent meg, amelyek a politikai nyilvánosságról szólnak. Volt, aki „játékos-elnök” akart lenni. Ez lenne a demokrácia? Elnökként a pártok, érdekcsoportok oldalán játszani? Vagy a társadalom és a román állam érdekeit egyaránt képviselni, anélkül, hogy a hatalmi viszonyok kliensévé válna? Miért nem választja senki azt, hogy úgy mutatkozik be a választók előtt, mint amilyennek lennie kellene, közvetítő-elnöknek?” – tette fel a kérdést a volt államfő.
Iliescu szerint „az elnök bírói szerepet tölt be egy olyan játékban, amelyben senki más nem nyerhet, csak a társadalom egésze”.
„Tudni kell, hogy a Cotroceni-palota egyesek számára az amnézia otthona is, nem csupám a hatalom mámoráé. Egy elnök nem teheti meg azt, amiről a kampányban azt ígérte, hogy nem teszi meg.
– tette hozzá a volt elnök.
Iliescu úgy véli, hogy „a cotroceni-i vezető portréjának elengedhetetlen összetevője kell, hogy legyen a műveltség és a tanulási képesség, nem kell mindent egyszerre tudnia, de akarnia kell tanulni mindenkitől, aki körülötte van”.
„Hiszem, hogy csak egy kulturális érzékenységgel rendelkező egyén képes az európai és atlanti orientációt, mint hazánk identitástényezőjét, jobban megérteni, és belsőleg képes a másságban való egység ökoszisztémáját, a többpártiságot, a multikulturalitást előmozdítani.
– tette hozzá Iliescu.
A volt elnök üzenetet is megfogalmazott a választópolgároknak.
„Nekem is van egy üzenetem az emberek számára: ne gondolják, hogy aki hallgat, az nem tesz semmit. Az elmúlt években Romániának voltak olyan elnökei, akik vagy folyton a mikrofonok előtt álltak, vagy hallgattak. Nem lehet a Cotroceni-palotából állandóan úgy sugározni, mintha karaoke-est lenne, mert azzal elkezdjük meghamisítani a demokratikus elveket, és nem lehet úgy bujkálni, mintha a Cotroceni-palota kolostor lenne. A társadalommal folytatott párbeszédnek az elnök részéről a nép felé is tisztességes mértéket kell tartania, és a néptől az elnök felé is tisztességes megértést kell tartalmaznia” – vélekedett Iliescu.
A volt államfő arról is beszélt, hogy
„Nem éltem vissza semmivel az életemben, mindenben és mindenkiben megvolt az úgynevezett tisztességes mérték. Nem tagadtam meg magamtól az örömöket, és nem engedtem a túlzásoknak sem. Most, hogy visszatekintek az elmúlt évekre, úgy gondolom, hogy
De ezt itt nem marxista elvet idézve mondom, egyáltalán nem. Inkább pragmatikusan azt állapítom meg, hogy ha az embernek minimális ellenálláson alapuló mentalitása van az életben, akkor nem juthat messzire. Az embernek változnia kell, fejlődnie kell, céljai kell, hogy legyenek, nem ambíciói. A régóta fennálló polarizáltság és elmaradások miatt a Kelet még mindig rosszul csinálja, hiúságokat és alacsony téteket állít a nemes és elegáns célok helyére. Nyugatiasan élni nem arról szól, hogy bőségben éljünk: arról szól, hogy mentálisan formáljuk magunkat, mint egy méltóságteljes életre törekvő egyéniséget” – mesélt a krédójáról Ion Iliescu.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Biztonsági intézkedéseket rendeltek el kedden három bukaresti közintézménynél, miután rózsaszínes-fehér színű anyagot tartalmazó borítékot kaptak – közölte a fővárosi rendőrség.
Nicușor Dan független elnökjelölt szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) „több mint 50 millió eurót” költött közpénzekből választási propagandára az utóbbi öt évben.
szóljon hozzá!