Így idén már virágba borult, a tó partján egy pannó figyelmeztet a nem mindennapi látványra.

A hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus var. thermalis) a termálvíz biztosította mikroklímának köszönhetően maradt fenn hosszú időn keresztül a püspökfürdői tóban, majd amint a termálvíz nyakló nélküli kiaknázása miatt a tó kiszáradt, a rezervátum másik két védett fajával – a bordás homorcsa nevű csigafajjal és a piros szemű kele halfajjal – együtt a kihalás szélére került.

Megmentése amiatt lett volna fontos, mivel

Eredeti élőhelyén való megőrzése azonban hiú ábrándnak bizonyult, bár tavaly tavasszal a járványügyi korlátozások hatására – amikor a félixfürdői és püspökfürdői szállodák, fürdők leállították tevékenységüket és a termálvíz-kitermelést – úgy tűnt, hogy a tó medre kezd megtelni vízzel, amint az élet újraindult, lecsökkent a vízszint.

Venczel Márton biológus akkor szkeptikusnak bizonyult a tó megmentését illetően, lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a két fürdőhelyen

A Körösvidéki Múzeum természettudományi részlegének vezetője rámutatott: a vízszintnek a turizmus leállása miatt tapasztalt növekedése azt bizonyítja, amit a szakemberek rég mondtak, hogy a környéken nagyobb a termálvíz-kitermelés, mint amit a természet megenged. Emlékeztetett, hogy 2013–2014-ben, amikor a Körösvidéki Múzeum kezelése alatt állt a püspökfürdői rezervátum, a szakemberek kiszámolták, mennyivel kellene csökkenteni a termálvíz-kitermelést az Európa-szerte egyedi természetes élőhely megmentése érdekében, de a hatóságok nem hozták meg a kért intézkedéseket, sőt további fúrásokra adtak engedélyt.

Az 1931-ben természetvédelmi területté nyilvánított termáltó öt-tíz évvel ezelőtti állapota így már nem állítható vissza, jelentette ki Venczel Márton, hiszen az őshonos növény- és állatfajok már nincsenek ott. Bár ezeket megpróbálták laboratóriumi körülmények között megmenteni,

A Racovița-kelét ugyan tartják még akváriumban, de a biológus szerint jelentős populáció kell ahhoz, hogy életképes legyen a szabad természetben. Úgy vélte, hogy a legegyszerűbb a hévízi tündérrózsa visszatelepítése lenne, de ha nem tartható fenn az optimális vízszint, nem élne meg egykori természetes élőhelyén.

A termálvíz-kitermelés csökkentése nélkül a püspökfürdői tó csak mesterséges módon lenne fenntartható, ha helyén medencét alakítanának ki, melybe folyamatosan szivattyúznák a termálvizet, ahogy Félixfürdőn teszik. De ez esetben már nem lehetne természetes élőhelyről beszélni, hívta fel a figyelmet a szakember.