Kisebb külföldi csoportoknak nyújtana valódi élményt Erdélyben szervezett programjaival a zetelaki Szabó Borbála, aki személyes kapcsolatok segítségével már számos európai turista véleményét változtatta meg a Székelyföldről.
2014. november 04., 19:292014. november 04., 19:29
„Rossz a rólunk alkotott kép a köztudatban, ezért nehéz idecsalogatni a külföldi turistákat” – mondta a holland állampolgársággal is rendelkező zetelaki kezdeményező. A Travel2Transylvania utazási iroda megálmodója szerint ez nemcsak a külföldön történt bűnözések miatt terjedt el, hanem azért is, mert a kilencvenes években a segélyszervezetek negatív képet festettek Erdélyről, így a szegénység, a rossz életkörülmények és az iskolázatlanság maradt meg leginkább a hollandok köztudatában az erdélyiekről.
Székelyföld és Erdély egy másik arcát kell megmutatni – hangsúlyozta Szabó Borbála, aki kezdeményezésével olyan réteget célzott meg, amelyet sokan elhanyagolnak. A legtöbben ugyanis a magyarországi turistákra összpontosítanak, kevesen szólítják meg a távolabbról érkezőket. Mint mondta, „hidakat” építene Székelyföld és Hollandia között élményprogramokkal, túrákkal, és a külföldiek ismerőseik révén kapnak bizalmat az idelátogatáshoz.
Az utazási iroda megálmodója Hollandiában kialakított kapcsolatai révén immár több éve olyanokat győz meg, hogy látogassanak a Székelyföldre, akiknek korábban igencsak negatív előítéleteik voltak az itteni életmódról. Egy nemsokára ideutazó finn turistacsoportot Finnországban élő barátnőjén keresztül győzött meg, és mint mondja, ez esetben is főleg az emberi kapcsolat volt a döntő érv.
Úgy véli, nehéz eladni a székelyföldi túrákat, ugyanis gyakran kevés vagy téves ismerettel rendelkeznek a külföldiek, azonban a személyes kapcsolatok révén kedvet kapnak a felfedezéshez, és miután már jártak itt, teljesen megváltozik a véleményük.
Nem sablonos utakat kell megtervezni, el kell térni a megszokott látványosságoktól – vélekedik Szabó Borbála, aki szerint sokszor a különleges párosítások – például a mofetták és a wellnessfürdők kombinációja egy programban – miatt térnek vissza a külföldiek – de mindez változó, úgyhogy az illető személyre, csoportra kell szabni a programokat is. Rendszerint műveltségtől és életmódtól függ, hogy az ide érkezők milyen programot választanak.
„Számukra egzotikus élőben látni több évszázados hagyományokat, szokásokat. Egy autentikus székely házban szállást kapni sokszor nagyobb élményt jelent számukra, mint egy többcsillagos hotel luxusa” – ecsetelte a külföldi turisták hozzáállását az utazási iroda vezetője.
Szerinte az erdélyi biodiverzitás különösen vonzó a külföldiek számára, ugyanis ezt gyakran nem tapasztalhatják meg otthon. Mivel lenyűgöző számukra a székely tájak pazarsága, gyakran a barangolást, túrázást, biciklizést vagy a télisportokat választják a felfedezéshez.
A túrákkal a külföldi turisták mintegy visszatérhetnek a természetbe, és újból meghallhatják az erdő hangját, de szerveznek gyógynövényekre összpontosító sétákat, és medvelesre is jelentkezhetnek az érdeklődők.
Drakula nevével csalogatnák a turistákat
Drakula nevét és legendáját világszerte ismerik az arab és ázsiai országokban is, és ha ezt ki lehetne aknázni, több százezer turistát lehetne Romániába csalogatni – mondta Alin Burcea, az egyik legnagyobb hazai utazásszervező cég, a Paralela 45 vezetője az ezen a héten zajló londoni nemzetközi turisztikai vásáron. Mint kifejtette, Drakula-útvonalat hozna létre egy nagy-britanniai turisztikai céggel közösen – a projektet az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, az arab és ázsiai országokban is népszerűsítenék. A külföldiekkel való beszélgetésekből kiderült, hogy a nagyvilágban Eminescuról például semmit sem tudnak, de Drakula neve mindenki számára ismerősen cseng – mondta Burcea, aki szerint a Vlad Ţepes alakja köré épültő legendák és a Duna-delta vonzhatná a legtöbb turistát Romániába. „Nem lehet eladni a román tengerpartot a külföldieknek, hiszen nem versenghetünk Olaszországgal, Horvátországgal, Spanyolországgal, Görögországgal vagy Törökországgal. Viszont a Drakula-útvonal sokakat érdekelne, például tunéziai és marokkói partnereinket is, akiknek már említettem ezt” – mondta az utazásszervező.
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
A Mezőségen hozzák létre Románia első vasúti bicikliútvonalát (velorail), amely a fenntartható turizmus egyik új, izgalmas formáját hozza el a térségbe.
Megszökött szerda délután egy gyanúsított Bákó megyében, miközben mentőautóval szállították a Jilava börtönkórházba. A férfi az A7-es autópálya Nicolae Bălcescu felé tartó kijárata közelében kiugrott a mozgó járműből és elfutott.
A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.
A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.
Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.
Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
szóljon hozzá!