Õskommunizmus Irala szigetén

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

A csendes-óceáni Irala-szigeten lakók úgy élnek, ahogy azt Marx és Engels megálmodta: mindenki egyenlő, a javakat egyenlően osztják el egymás között – mondta el Benedek Dezső antropológus.

Gazda Árpád

2008. április 18., 00:002008. április 18., 00:00

Az amerikai Georgiai Tudományegyetem erdélyi származású professzora az Erdélyi Múzeum- Egyesület kolozsvári székházában tartott elõadást az Értékek Akadémiáján Õskommunizmus és egy kultúra újraélesztése címmel.

A tabu a törvény

A professzor négy évet töltött a Tajvantól délkeletre fekvõ Irala-szigeten, hogy az ott élõ yami törzs teljes etnográfiáját megírja, nyelvükrõl ábécét készítsen, és rögzítse, majd angolra fordítsa a mitológiájukat. Az Irala-szigeten mindenki egyenlõ – vannak ugyan sámánok és gyógyítók, de ez nem jelent különleges státust, semmiféle kiváltsággal nem jár együtt. A törzs névadási szokásai szerint nincsenek férfi és nõi nevek, minden név külön jelentéssel bír. A szülõket a gyermekük után nevezik el, a gyermek apja-anyjaként ismertek a faluban. Mindenkinek van gúnyneve is, távollétében azt használják, ha róla beszélnek. Benedek professzor a Si-Rokang (rokang–cápa) nevet érdemelte ki a cápáktól való félelme miatt.
A faluban nincs vezetõség, az õskommunista életformát a számtalan tabu betartása biztosítja. Külön szabályai vannak a halászzsákmány elosztásának, a munkavégzésnek, a konfliktusok megoldásának, a táplálkozásnak. A legszigorúbb tabu a halottakhoz kötõdik: tilos kimondani a halott nevét, vagy csak rágondolni is. A halottakat gúzsba kötve, harci vértbe öltözött, felfegyverkezett harcosok viszik ki az „elásóhelyre”, ahol körülbelül fél méter mélyre, minden jelölés nélkül temetik el. Hitük szerint a halottak démonok alakjában minden éjjel visszatérnek a faluba, ezért sötétedés után tilos kint maradni. Ha valaki megszeg egy tabut, a démonok eljönnek lakóhelyükrõl, a Fehér-szigetrõl megbüntetni azt.

A tenger tartja el õket

A yamik folyamatosan éheznek. Mivel a szél behozza a sziget belsejébe az óceáni sós párát, a kis területû Irala-szigeten kevés ehetõ növény marad életben, ezért a yamik állatokat sem tudnak tenyészteni, mert nincs mivel etetni õket. A szigeten háromféle gyümölcs terem meg, ezekbõl egy ehetõ, az viszont szigorú tabu alatt áll. Ugyanez vonatkozik a szigeten élõ madarakra is. Többnyire tengeri állatokkal táplálkoznak és a szigeten is termeszthetõ, cukorrépához hasonló tárógumóval, amely négy év alatt nõ megfelelõ nagyságúra. A tárómezõk gondozását fõként a nõk végzik. A férfiak halásznak, búvárkodnak, fát vágnak a hajóépítéshez és fõzéshez, vagy a gyerekekre vigyáznak. Naponta egyszer esznek, az elfogyasztott étel mennyiségét az határozza meg, hogy ki mennyit dolgozott, így ha rossz volt a fogás, a gyerekeknek már nem jut étel. A yamik néhány kecskét és tyúkot is nevelnek, hogy azokat rituális alkalmakkor elfogyasszák. Ilyenkor hangzanak el az eredetmondák is, amelyeket az öregek skandálva adnak elõ, a hallgatóság pedig minden sort megismétel, ezáltal tanulják meg a tabukat, a családtörténeteket és a tulajdonjogokat is. Egy-egy ilyen „elõadás” három és fél napig tart, ez az egyetlen alkalom, amikor megengedett a halottak neveinek kimondása. Eredetmondájuk szerint a yamik az Ivatan-szigetrõl származnak, ahol a helybeliek ezer év múltán is szinte ugyanolyan formában beszélik az ausztronéz nyelvcsalád maláj-polinéz ágához tartozó dialektust, mint ahogy azt az elszigetelten élõ yamik megõrizték.
Benedek Dezsõ antropológus a nyolcvanas években még kõkorszaki körülmények között élõ nép közé érkezett, akik akkoriban kezdték megismerni a fémeket. A huszadik század szinte minden átmenet nélkül tört be a szigetlakók életébe, ezt a változást azonban nem tudják a kultúrájukba asszimilálni, így az fokozatosan kihal. Ezért számít értékmentésnek a kutató munkája, aki az öregek által elmesélt eredetlegendát rögzíti, ábécét készít, így a yamik megtanulhatnak írni-olvasni, és ismét elsajátíthatják õseik történetét. A kultúra újraélesztésének ez a módja Kelet-Timorban és más Fülöp-szigeteki népek esetében is sikeresnek bizonyult.
Az 1950-ben, Kolozsváron született Benedek Dezsõ 1972-ben végzett a Babeº–Bolyai Tudományegyetem angol–német szakán. 1978-ban hagyta el az országot, az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, ahol kulturális antropológiát és összehasonlító irodalmat tanult. Tizennyolc nyelven beszél, már középiskolásként megtanult japánul, majd romániai egyetemi évei alatt kínai és vietnámi nyelven is. A Georgia Egyetem elõadótanáraként kulturális antropológiát, kelet-ázsiai nyelveket és összehasonlító irodalmat tanít. A professzor doktori disszertációjából készült könyv, Az õsök éneke (The songs of the ancestors) a világhálón is olvasható.

Bonczidai Éva

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 22., péntek

A Tate fivérek az apokalipszisra készülnek: 3,9 millió dolláros bunkert építtetnek Bukarestben

Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.

A Tate fivérek az apokalipszisra készülnek: 3,9 millió dolláros bunkert építtetnek Bukarestben
2025. augusztus 22., péntek

Székelyföldi célpontot imádnak a legjobban Romániában

Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.

Székelyföldi célpontot imádnak a legjobban Romániában
2025. augusztus 20., szerda

Táncosok színes forgataga varázsolt ünnepi hangulatot Kolozsváron - KÉPRIPORT

Népviseletbe öltözött táncosok „pörgették-forgatták” Kolozsvár belvárosát az elmúlt napokban. A 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozón öt ország táncosai mutatták be hagyományaikat, bevonva a közönséget is a közös mulatságba.

Táncosok színes forgataga varázsolt ünnepi hangulatot Kolozsváron - KÉPRIPORT
2025. augusztus 20., szerda

Cáfolja a Vidraru-tó kiürítésével kapcsolatos konteókat az energiaügyi miniszter

Cáfolja Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a közösségi oldalakon terjedő álhíreket, amelyek szerint idegen érdekek állnak az Argeș megyei Vidraru-tó kiürítésének hátterében.

Cáfolja a Vidraru-tó kiürítésével kapcsolatos konteókat az energiaügyi miniszter
2025. augusztus 17., vasárnap

A világ legértékesebb márkái: bekerült a top 100-ba a ChatGPT

Idén már negyedszer egymás után áll az Apple a világ legértékesebb márkáinak az élén.

A világ legértékesebb márkái: bekerült a top 100-ba a ChatGPT
2025. augusztus 16., szombat

Turistaként őseid nyomában: új kínálat az elvándoroltak leszármazottainak

Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.

Turistaként őseid nyomában: új kínálat az elvándoroltak leszármazottainak
2025. augusztus 14., csütörtök

Elkezdődött az ország első vasúti bicikliútvonalának kiépítése

A Mezőségen hozzák létre Románia első vasúti bicikliútvonalát (velorail), amely a fenntartható turizmus egyik új, izgalmas formáját hozza el a térségbe.

Elkezdődött az ország első vasúti bicikliútvonalának kiépítése
2025. augusztus 13., szerda

Kiugrott és megszökött a mozgó mentőautóból egy gyanúsított

Megszökött szerda délután egy gyanúsított Bákó megyében, miközben mentőautóval szállították a Jilava börtönkórházba. A férfi az A7-es autópálya Nicolae Bălcescu felé tartó kijárata közelében kiugrott a mozgó járműből és elfutott.

Kiugrott és megszökött a mozgó mentőautóból egy gyanúsított
2025. augusztus 12., kedd

Tánc és dallamok kavalkádja: öt ország hagyományai találkoznak Kolozsvár főterén

A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.

Tánc és dallamok kavalkádja: öt ország hagyományai találkoznak Kolozsvár főterén
2025. augusztus 11., hétfő

Untold X: csaknem félmillióan buliztak Kolozsváron

A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.

Untold X: csaknem félmillióan buliztak Kolozsváron