Fotó: Veres Nándor
A helyi értékekre hívják fel a figyelmet, valamint a lakosság körében kívánják népszerűsíteni a székelyföldi tájházakat és néprajzi gyűjteményeket október 18-án.
2014. október 13., 17:462014. október 13., 17:46
A Székelyföld Napok keretében a megyei hagyományőrzési forrásközpont tizennyolc székelyföldi tájházban szervez foglalkozásokat a tájházak napján – ennek apropóján kerestük fel a gyimesi tájházat.
„A csürkék cseréptálból ettek”
A Csángó Hagyományőrző Házat 2010. szeptember 25-én avatták fel Gyimesközéplokon. „Volt egy falumúzeum a kultúrház mellett, amelyet Szőcs János tanár úr alapított és sok mindent összegyűjtött. 1989 után aztán nyitva volt egészen \'91-ig. Én akkor kerültem a néptanácshoz, ott már kacagták, hogy a csürkék cseréptálból esznek a blokkok körül, mert sok mindent kihordtak a tájházból. Első dolgom az volt, hogy lezártuk és megszerveztem, hogy kitakarítsuk. Talicskával kellett a mocskot elhordani bentről. Ami megmaradt, azt bezártam a kultúrotthonba. S aztán a többi holmit a faluból összeszedtük, gyűjtöttem, amit tudtam, s ahogy tudtam” – mesélte a kezdeteket a hagyományőrző ház alapítója és gondnoka, Mihók (Főcze) György.
Mint mondta, a házat, melyet aztán megkapott, hogy tájházként működtesse, 1934-ben építették. Egy ideig a néptanács működött benne, majd szülészet, de volt benne rendelő, fogászat, vegyes üzlet és kocsma is. Amikor Mihók Györgyhöz került 2008-ban, már nagyon rossz állapotban volt, tervezték, hogy lebontják.
„Rengeteg mocsok volt, a pincékből is sokat hordtunk ki. A hátsó kicsi pincét a szomszédok használták, ott tartották a pityókát. Én voltam akkor a “kultúrás”, és addig-addig érveltem azzal a tanácsnál, hogy a gyermekeink majd máshová kell menjenek informálódni a saját kultúránkról, amíg megkaptam a házat” – mesélte a gondnok.
A helyi hagyományőrző csoport akkoriban próbált egy általa írt és rendezett csángó színdarabot. Ezt látta Hamza Lászlóné, a tordasi Sajnovics János Egyesített Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény akkori igazgatónője, tudott a ház felújítási tervről is és felajánlotta, hogy szervez nekik egy magyarországi turnét. Annak a bevételéből tudták elkezdeni a felújítási munkálatokat. A következő évben már a költségvetésből is különítettek el összeget erre a célra.
Népviselet Amo szappanért
„Azért ostromoltam folyamatosan a községi tanácsot, mert már nagyon sok mindent elhordtak innen Gyimesből. Jöttek a kulturális kalandorok, egy kevés ajándékért – szegedi paprika, Dunakavics, Amo szappan – egész ruhákat vittek el, tarisnyát, átalvetőt stb. Azonkívül jöttek a régiségkereskedők, a cigányok, ők is nagyon sok mindent összeszedtek” – emlékezett vissza Mihók György.
Mint mondta, annak idején, amikor itt a tánctábor beindult, ő volt a helyi főszervező és egy magyarországi ismerőse hívta fel a figyelmét erre.
„Azt mondta, olyan hülyék vagytok itt csángókul, odaadjátok ajándékba az átalvetőt, tarisnyát, elviszi Franciaországba s eladja, s jó pénzt csinál belőle. Ez olyannyira ment, hogy volt eset, hogy a könnyem kiesett, mikor egész női csángós rendeket ajándékoztak oda. És én itt a lányaimnak nem tudtam venni csángós bundát, mert nem engedhettem meg magamnak anyagilag. Eléggé ki vannak szedve ezek a dolgok, de most már ügyelnek jobban. Ahol én eljártam, mindenhol mondtam, hogy nem kell csak úgy odaadni, hogy mások meggazdagodjanak a mi kultúránkból. Ez jellemző volt a csángóságra” – mutatott rá Mihók. Hozzátette, szerencsére mostanában többen is nekiláttak csángó viseletet varrni.
Lenne igény rá
A Hagyományőrző Háznak is az lenne az egyik szerepe, hogy ne csak bemutassa a régi tárgyakat, hanem tevékenység is működjön benne..„Azért neveztük el hagyományőrző háznak, hogy ne csak bemutassuk a tárgyakat, mint egy múzeumban, hanem lehessen benne dolgozni, használni. Asszonyokat szoktam hívni kézimunkakörökre, kinek mikor ideje volt, jött. Mivel egy kicsike kazán van bent, csak a nagy termet tudjuk kifűteni. Ott heti rendszerességgel sakktanfolyamot tartanak a gyerekeknek” – ecsetelte a gondnok.
A nyáron sokan látogatták a házat, amelyet igény szerint mindig kinyitnak. Mihók szerint lenne igény arra, hogy naponta nyitva legyen, csak szükség lenne egy alkalmazottra. „Azt szeretném, hogy az, amit én összeszedtem, ne herdálódjon el. Sok hiút megmásztam s szénaalját. A gyűjtést is folytatni kéne, most már vannak dolgok, amit cserélni is lehet, mert több van belőle és bizonyos dolgokat konzerválni kellene. Élő kell legyen ez a ház, így az álmom is beteljesülne” – fejezte ki reményét Mihók György.
A tájházak napján reggel 9 és este 7 óra közt lesz látogatható a Hagyományőrző Ház, maga az alapító kalauzolja majd a látogatókat, 11 és délután 3 óra között pedig szövést, hímzést és csipkehorgolást lehet elsajátítani Mihók Gizellától.
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
A Mezőségen hozzák létre Románia első vasúti bicikliútvonalát (velorail), amely a fenntartható turizmus egyik új, izgalmas formáját hozza el a térségbe.
Megszökött szerda délután egy gyanúsított Bákó megyében, miközben mentőautóval szállították a Jilava börtönkórházba. A férfi az A7-es autópálya Nicolae Bălcescu felé tartó kijárata közelében kiugrott a mozgó járműből és elfutott.
A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.
A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.
Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.
Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
szóljon hozzá!