Fotó: Képernyőfelvétel
Változatos témájú természet- és társadalomtudományi előadások hangzottak el a tavalyhoz hasonlóan idén is virtuális térben megrendezett Magyar Tudomány Ünnepe konferencia első napján, csütörtökön.
2021. november 12., 11:222021. november 12., 11:22
2021. november 12., 11:512021. november 12., 11:51
Az idei mottóhoz – „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz. Válság és élhető jövő”– híven a járványhelyzet mellett most arra próbálták helyezni a hangsúlyt, miként mozgósítanak lappangó erőforrásokat a válságok – fejtette ki nyitóbeszédében Gábor Csilla, a szervező Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) elnöke, az első nap moderátora. Ezután Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke üdvözölte az erdélyi kollégákat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nevében. Hangsúlyozta, hogy
hiszen a magyar fővárosban egyidejűleg szervezi az akadémia a hasonló témájú Tudomány és parlament elnevezésű konferenciát. Soós Anna, a társszervező kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese köszöntőjében reményét fejezte ki, hogy a választott témák gazdag információáradatával találunk fogódzókat az élhető jövő felé.
A konferencia első előadója, Kocsis Károly Magyarország, illetve a Kárpát-medence társadalmának átfogó képét rajzolta meg a Magyarország nemzeti atlasza című, monumentális kiadvány Társadalom kötetének népességföldrajzi térképei segítségével. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Földrajztudományi Intézetének igazgatója akár több száz évre visszatekintő vizsgálatából
A teljes kötet online a nemzetiatlasz.hu oldalon böngészhető.
A múlt tanulságaival szolgált Péntek János, a BBTE nyugalmazott egyetemi tanára, aki Teleki József gróf, az MTA első elnöke nyelvészeti tevékenységének egyes vonatkozásait ismertette. A nyelvész-tudományszervező munkássága Kazinczy és Széchenyi árnyékában háttérbe szorult, pedig kétszáz éve megjelent, A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és szólásmódok által című munkája lényegében lezárja a nyelvújítási vitát. Egyben a Teleki által vallott nyelvészeti elvek (bőség, határozottság, rövidség, tisztaság, szabályozottság, szép hangzás) most is érvényesek.
– ezt a kérdést boncolgatta gráfelméleti példákkal Kása Zoltán, a Sapientia EMTE nyugalmazott egyetemi tanára. Előadásában különböző típusú, látványos gráfok (csúcsokból és élekből álló hálózatokat) rendezett struktúráit ismertette abból a tudományágból, amelyben a XX. század számos ismert magyar matematikusának (Erdős Pál, Szemerédi Endre, Andrásfai Béla, Turán Pál, Rédei László) munkássága megkerülhetetlen.
Szőke Árpád Ferenc egyetemi tanársegéd betekintést nyújtott a biopolimerekkel módosított felületek alkalmazásáról az elektroanalitikában és a korrózióvédelemben. A BBTE Kémia és Vegyészmérnöki Kara oktatójának előadásában többek között
A védőrétegekkel bevont cinklemezekből megtudtuk: ugyanazon cég ugyanazon terméke nem mindig nyújt azonos korrózióvédelmet. Miért? A szezonálisan változó biopolimerek miatt, mert „a rákok nem könnyítik meg a dolgunkat”.
A járványnak „köszönhetően” indult el az online kereskedelmet naprakészen vizsgáló, egyben előrejelzéseket is adó projekt, amely az econ.ubbcluj.ro/coronavirus honlapon folyamatosan frissül. A portál több figyelemreméltó adatsorát Szász Levente, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának tanára ismertette. Elmondta,
A technológia viszont nyithat olyan áttörési lehetőséget, amelyekkel a tudomány segíteni tud a válság enyhítésében.
Balázs Imre József, a BBTE bölcsészkarának docense a tavaly Kolozsváron megjelent Címtelen Föld. Fiatal erdélyi metamodern líra című, 26 szerző versantológiája kapcsán úgy vélekedett, hogy a válsághelyzetekre a kortárs irodalom a hatalom és egyén kérdéskörének a korábbinál átfogóbb kritikai vizsgálatával válaszol. A fiatal erdélyi szerzők egy új irodalmi paradigma, a metamodernizmus keretében alkotnak.
A konferencia első napját Veres Valér előadása zárta, aki bemutatta, milyen társadalmi változásokon, válságokon esett át Románia társadalma az 1989-es rendszerváltást követően. A Kárpát-medence országainak összehasonlító vizsgálata alapján a BBTE Szociológia és Szociálismunkás-képző Karának tanára kifejtette, térségünk dinamikusan zárkózik fel Európa nyugati feléhez, ezt a koronavírus is csak kevéssé tudta megfékezni. Óvatosságra intett azzal a napokban felmerült politikusi ömlengéssel kapcsolatban is, hogy Románia megelőzte Magyarországot, hiszen a szociológiai-gazdasági mutatók szerint a két ország alternál, hol az egyik, hol a másik van adott területen előrébb.
A Magyar Tudomány Ünnepe konferencia első napjának előadásai visszanézhetőek a KAB YouTube-csatornáján.
A Kolozsvári Akadémiai Bizottság idei díjazottjai
Szintén a konferencia első napján adták át a KAB idei tudományos díjait, amelyekkel több erdélyi szakember példamutató munkásságát ismerték el. A Tudomány erdélyi mestere díjjal tüntették ki Pozsony Ferenc néprajzkutatót, a Tudományos kiválóság díját Sándor Zsolt közgazdász kapta, a Fiatal kutatói díjban Bencze László Csaba kémikus és András Orsolya bölcsész részesült. Fiatal tanári díjjal Nagy Annának, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum magyartanárának eredményeit honorálták.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.
Népviseletbe öltözött táncosok „pörgették-forgatták” Kolozsvár belvárosát az elmúlt napokban. A 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozón öt ország táncosai mutatták be hagyományaikat, bevonva a közönséget is a közös mulatságba.
Cáfolja Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a közösségi oldalakon terjedő álhíreket, amelyek szerint idegen érdekek állnak az Argeș megyei Vidraru-tó kiürítésének hátterében.
Idén már negyedszer egymás után áll az Apple a világ legértékesebb márkáinak az élén.
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
szóljon hozzá!